Mozaikcsaládok: mikor jár a gyermek után pótszabadság?

A jelenleg hatályos magyar munkajogi szabályozás, a háztartásban nevelt gyermekek után plusz szabadnapokat ad a szülőknek, hogy kipihenhessék a gyerekekkel járó fáradalmakat. Egy hagyományos apa-anya-gyerekek felállásban nem kérdéses, hogy a pótszabadság miként vehető igényben, azonban az egyre jobban elterjedő mozaikcsaládok esetén felmerül a kérdés, hogy melyik gyerek számít jogilag a pótszabadság tekintetében és melyik nem. A D.A.S. JogSzerviz szakértője járja körül a témát.

Először azt kell tisztáznunk, hogy a pótszabadság szempontjából a gyermek tizenhat éves koráig számít gyermeknek, így legutoljára abban az évben jár a gyermek után pótszabadság, amelyben a tizenhatodik életévét betölti – fejtette ki dr. Sáfrány Írisz.

Sajnos, a jogszabály pont a tinédzser kor közepén veszi el a szülőktől a pótszabadságot, amikor a leginkább szüksége lenne rá.

A munkavállalónak egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét munkanap pótszabadság jár.

Minden szülőnek jár a pótszabadság?

A Munka törvénykönyve nem határozza meg, hogy mely gyermek lehet alapja a pótszabadságnak, hanem továbbutal a családok támogatásáról szóló törvényre. Ez a jogszabály lesz segítségünkre abban, hogy meghatározhassuk, milyen párkapcsolati viszonyban, mely gyermek után jár a pótszabadság.

Pótszabadság csak olyan gyermek után jár, akit a munkavállaló saját háztartásában nevel. Tehát ha egy válás után a gyermek felügyeletére csak az egyik szülő jogosult, akkor a szülőpár másik fele, még a vér szerinti gyermeke után sem kap pótszabadságot.

Egy gyermek akkor számít saját háztartásban neveltnek, ha a meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki (pl.: iskolás, óvodás). Ha viszont a szülő bentlakásos intézménybe adja a gyermekét, a pótszabadságra való jogosultságát elveszíti.

Ugyanígy elveszíti a szülő a pótszabadság iránti jogát, ha huzamosabb ideig külföldön végez munkát (ez természetesen nem vonatkozik az átmeneti külföldi kiküldetésekre, valamint az olyan fuvarozói munkakörre, ahol a munkavállaló feladata a hosszabb-rövidebb külföldön való tartózkodás).

Nem elég azonban annak megállapítása, hogy a gyermeket a munkavállaló saját háztartásában neveli, szükség van még hozzá a munkavállaló és a gyermek szoros kapcsolatára, melyet szintén a fent hivatkozott jogszabály határoz meg.

Nyilvánvalóan pótszabadság illeti meg a vér szerinti szülőket, valamint az örökbefogadó szülőket. Ha a szülők elváltak és a gyermeket nevelő szülő ismételten házasságot köt, az új házastárs szintén jogosult lesz a pótszabadságra.

Mivel az örökbefogadás egy nagyon hosszadalmas, akár évekig elhúzódó eljárás is lehet, ezért pótszabadság illeti meg azt a szülőt, aki még nem örökbefogadó szülője a gyermeknek, de saját háztartásában neveli és a gyermek örökbefogadására irányuló eljárást már megindította.

Pótszabadság illeti meg a gyermek gyámját, nevelőszülőjét és helyettes szülőjét. A gyermek gyámját szülői felügyelet hiányában a gyámhatóság jelöli ki, ilyen eset, ha a kiskorú gyermek szülei elhaláloznak és rokon, illetve előre meghatározott személy a kiskorú gondozását elvállalja.

Sokan tévesen használják a nevelőszülő fogalmát az összes olyan viszonyra, ahol a munkavállaló nem a saját, vér szerinti gyermekét neveli. A nevelőszülőség azonban jogi fogalom és csak azokra a személyekre vonatkozik, akik egy meghatározott tanfolyam elvégzése után, a nevelőszülői hálózatban tevékenykedve, hivatásszerűen gyermeket nevelnek.

Ugyanígy a helyettes szülőség is, a nevelőszülőkhöz hasonlóan, az arra rászoruló gyermekek nevelését jelenti, átmeneti jelleggel.

Forrás: MTI/Nagy Lajos

De mi történik akkor, ha ezek közül egyikbe sem tudjuk beilleszteni a párkapcsolatunkat, mert bár közös háztartásban neveljük a más szülőtől származó gyermekeket a párunkkal, de a kettőnk viszonyát semmilyen hivatalos formában nem vetettük nyilvántartásba.

Az élettársnak csak abban az esetben jár pótszabadság a saját háztartásban nevelt gyermek után, ha a gyermek szülőjével legalább egy éve élettársként szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy az élettársi kapcsolat legalább egy éve fennáll a felek között és ezt közokirattal igazolni tudják.

Ha az élettársak viszonya nem hivatalos, akkor a pótszabadság nem jár. A szabályozás egyébként logikus, ha átgondoljuk. Manapság párkapcsolatok viszonylag gyorsabban változhatnak, így ha időarányosan akarnánk pótszabadságot adni pár hónap gyereknevelés után, az teljesen követhetetlen és ellenőrizhetetlen helyzeteket eredményezne.

https://das.hu/