Mit tehet a munkáltató, ha lop az alkalmazottja? (1. rész)

Sajnos időnként előfordul, hogy a munkáltató azzal szembesül, hogy az alkalmazottjai közül valaki lop, vagy egyéb módon megkárosítja őt. A kényes téma jogi környezetét a D.A.S. JogSzerviz szakértője járja körül átfogó, kétrészes írásában. Most az első részt olvashatja.

Amikor a munkáltató felismeri ezt a magatartást, azonnal szembe találja magát azzal a problémával, hogy akár munkajogi szankciót alkalmaz, akár feljelentést tesz, valamilyen bizonyítékot kell szereznie – fejtette ki dr. Schiffer Zsolt.

Mindezt úgy, hogy a munkavállaló személyiségi jogait ne sértse meg, ártatlan munkavállalót ne gyanúsítson, ne hozzon megalázó helyzetbe. Gyakran a munkáltató fél attól, hogy később nehogy vele szemben induljon polgári per, vagy munkavédelmi eljárás.

Úgy érezheti a munkáltató, hogy nincs elég eszköze a védekezéshez. Sőt, időnként úgy tűnhet, hogy a becstelen munkavállaló könnyedén elbújhat a személyiségi jogainak védőhálója mögé.

Vajon tényleg így van ez? Mikor van joga ellenőrizni a munkáltatónak a munkavállalót, és milyen módon? Mikor van joga átvizsgálni a munkavállaló csomagját? Hova, és milyen módon szerelhet kamerát?

Felveheti titokban a beszélgetést a munkavállalóval? A tetten ért tolvajt visszatarthatja? A fenti kérdésekre keressük a választ.

Tettenérés

Az első, és legfontosabb, amit tisztáznunk kell, az az eset, amikor a munkáltató – vagy egy másik alkalmazott – tetten éri a tolvajt. Illetve, amennyiben a kamera felvételen látható maga a lopási cselekmény és a tolvaj távozni akar a munkahelyről.

Ez esetben a büntetőjog – és kicsit az alkotmányjog – szabályaihoz kell nyúlnunk, és megállapítanunk, hogy itt nem munkajogi kérdésről van szó. A tetten ért elkövetőt (nem csak tolvajt) bárki – tehát nem csak a munkáltató, vagy egy másik alkalmazottja – megfoszthatja a személyi szabadságától, mindaddig, amíg a rendőrség a helyszínre nem érkezik.

Tehát, ha konkrétan lebukik az alkalmazott lopás közben, akkor a helyszínen jelen lévő bármely személy visszatarthatja őt attól, hogy elhagyja a helyszínt. És igen, ennek érdekében szükség esetén (nyilván a szükséges mértékben) kényszert is alkalmazhat, tehát akár lefoghatja, bezárhatja egy szobába.

Honnan tudjuk, hogy bűncselekményen kaptuk rajta? Különösen akkor nincs félnivalónk, ha így járunk el, amennyiben egyértelmű, hogy egy nagy értékű dologról, sok pénzről van szó, vagy a munkavállaló olyat tesz, amihez nem lenne jogosultsága, hozzáférése.

És nem csak lopáson kaphatjuk rajta az alkalmazottunkat, hanem mondjuk azon, hogy egy vevővel, vagy másik munkavállalóval szemben erőszakot alkalmaz, testi sértést követ el (pl. egy biztonsági szolgálat alkalmazottja bántalmaz egy vendéget).

Vagy gondoljunk arra, ha egy gyógyszertár alkalmazottja épp gyógyszert hamisít, vagy kábító hatású szereket próbál kivinni, elrejteni. Ez esetben gyaníthatjuk, hogy a lopásnál sokkal súlyosabb bűncselekményről lehet szó (pl. egy kábítószer kereskedőt leplezhetünk le).

Ilyen esetekben tehát nem kell sokat mérlegelnünk. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a személyi szabadságtól megfosztás addig jogszerű, amíg a hatóságok ki nem érkeznek, át nem adjuk nekik az intézkedést.

Forrás: Shutterstock

És csak ebből a célból jogszerű. Mert, ha azért zárom be a bűncselekmény elkövetésén rajtakapott alkalmazottat, hogy megzsaroljam, fenyegessem, kifaggassam arról, hogy mióta tart ez a folyamat, akkor önbíráskodást, személyi szabadság megsértését követem el.

Nem a munkáltató dolga nyomozni, vallatni, és pláne nem jogszerű a tetten ért alkalmazottat ezzel zsarolva rákényszeríteni valamilyen magatartásra (pl. pénz fizetésére, vagy akár egy munkavállalói felmondás benyújtására).

Mi van akkor, ha gyanítjuk, hogy valaki lop?

Nehezebb a helyzet akkor, ha csak gyanítja a munkáltató, hogy az alkalmazottjai közül valaki megkárosítja, meglopja. Nehéz helyzetben van a munkáltató, ha nem tudja tanúkkal vagy kamerafelvétellel bizonyítani a történteket, csak a rendszerben eltéréseket, gyanúsan sztornózott számlákat, vagy a készletben eltéréseket tapasztal.

Sőt akkor még rosszabb a helyzet, ha nem tudja, hogy konkrétan ki lehet az elkövető. Ez esetben felmerül a lehetősége, hogy teljesen ártatlan munkavállalókat megalázó helyzetbe hoz, vagy teljesen alaptalanul megfigyel.

Korábban bevett gyakorlat volt, hogy a nagyobb áruházakban, raktárakban, ahol sokan dolgoznak, távozáskor véletlenszerűen átvizsgálják az alkalmazottakat. Ezt a gyakorlatot az adatvédelmi hatóság jogellenesnek találta, a munkavállalók magánszférájának megsértése miatt.

Alapos gyanú nélkül tehát nem vizsgálhatják át a munkavállaló táskáját. A csomag átvizsgálására csak akkor van lehetőség, ha más eszközzel a vagyonvédelem nem megvalósítható.

A hatóság szerint sokkal kevésbé sérti a munkavállalók magánszféráját a fémdetektoros kapu, vagy kézi eszközzel való átvizsgálás, illetve a csomagröntgen. Ezeknek azonban inkább akkor van gyakorlati haszna, ha a munkavállaló olyan dolgot lop el, amin van jelző szerkezet.

ehát ha a munkavállaló pénzhez vagy egyéb olyan értékhez fér hozzá, ami nem eladni szándékozott áru, akkor sok haszna a fémdetektornak nincs.

Munkáltató ellenőrzési joga

Itt fontos kitérni arra, hogy a munkáltató ellenőrizheti a munkavállalót, de csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartását.

Tehát akkor sem nézheti át a munkavállaló magánlevelezését, saját telefonját, ha gyanítja, hogy azon bűncselekmény elkövetésére vonatkozó bizonyítékot találna. Ilyen gyanú esetén a rendőrséghez kell fordulni, feljelentést kell tenni.

(A D.A.S. JogSzerviz szakértője írásának második részét hamarosan közöljük – a szerk.)

https://das.hu/