Parkoló autó: nem igaz, hogy csak hatósági megkeresésre adható ki a felvétel (2. rész.)

Részletesen foglalkozunk két olyan elutasítási indokkal, ami féligazságokon, régi rossz berögződéseken, és kifacsart logikán alapszik. Ezek nagyon veszélyes érvelések, mert a társadalomban jól berögzült, és nehezen (csak a hatályos szabályozást pontosan ismerve) támadható elutasítási okok ezek – mondta el a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Most az írás második részét olvashatja, az első rész itt érhető el.

Nem igaz, hogy csak hatósági megkeresésre adható ki a felvétel – hangsúlyozta dr. Schiffer Zsolt.

Az, hogy a felvételeket csak hatósági megkeresésekre lehet kiadni, egy régi gyakorlatra, és szabályra alapítja az üzemeltető.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információsszabadság Hatóság már többször is foglalkozott ezzel a kérdéssel.

Az egyik eljárásban a hatóság külön kiemeli, hogy korábban „az élet- és vagyonvédelmi célból telepített kamerarendszerek üzemeltetésére irányadó törvényi szabályozás kizárólag a felvételeknek az érintett kérelmére való – az érintett jogának vagy jogos érdekének igazolása melletti – zárolásáról rendelkezett, és bírósági vagy hatósági megkereséshez kötötte a kamerafelvételeknek vagy azok másolatának kiadását."

De ez ma már nincs így, hiszen azóta a magyar jogszabályi rendelkezéseik is változtak, és megszületett az Uniós adatvédelmi rendelet – a GDPR – is.

A GDPR pedig egyértelműen rendezi ezt a kérdést – amit egyébként a NAIH gyakorlata is megerősített.

A hozzáférési jog – ideértve a másolat kiadásához való jogot – gyakorlására vonatkozó kérelem kizárólag akkor tagadható meg, ha a kérelem megalapozatlan vagy túlzó. További korlátozásokat nem tartalmaz sem a GDPR, sem a magyar törvényi szabályozás.

A Hatóság pedig ennek kapcsán megállapította, hogy az általános adatvédelmi rendelet a másolat kiadásához való jog gyakorlásához nem támaszt többletkövetelményeket, az feltétel nélkül gyakorolható.

Tehát az érintettnek nem kell igazolnia a másolat kiadásához való jogos érdekét, illetve nem kell indokolnia, hogy mi okból kíván élni ezzel a jogával.

Éppen ezért egy régi gyakorlatra és szabályozásra hivatkozni, már nem jogszerű. A NAIH ugyanis több esetben is megállapította, hogy a másolat kiadásához való jog feltétel nélkül gyakorolható.

Az sem igaz, hogy mások személyiségi jogának védelmében nem kiadható a felvétel.

Tisztáztuk, hogy adatvédelmi szabályozás szerint ki kell adni az érintettnek a felvételt, ha a kérelme nem nyilvánvalóan megalapozatlan, vagy túlzó. De mi van a felvételen szereplő többi ember személyiségi jogainak védelmével?

Nos, erről a felvételt készítőnek kell gondoskodnia. A GDPR ugyanis erre is gondol, és ezt a kötelezettséget az adatkezelőre hárítja.

Az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. A másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

A dolog könnyedén megoldható, ugyanis a felvételt kezelő látja, mikor történt a káresemény. Éppen ezért elegendő, ha kiadja nekünk azt egy 1-2 percnyi anyagot, amin a káresemény látható, és az azon szereplő többi ember arcát, vagy többi jármű rendszámát kitakarja.

Persze ez munkával jár az adatkezelőnek, ezért szeret mások személyes jogaira hivatkozni.

Csakhogy ekkor figyelmen kívül hagyja a mi jogos érdekünket, annak érvényesítéséhez való jogunkat, és azt a tényt, hogy a felvételen mi, illetve a mi járművünk is szerepel, tehát érintettként jogosultak vagyunk másolatot kérni.
A fentiekre hivatkozással tehát könnyedén beszerezhetőek a felvételek az adatkezelőtől, és annak birtokában könnyebben tudjuk érvényesíteni jogos kárigényünket, akár a biztosító, akár a MABISZ előtt.

https://das.hu/