Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A társasház közös tulajdonába tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás fedezetére szolgál a közös költség.
A törvény rendelkezése alapján a tulajdonostársakat a közös költség viselése a tulajdoni hányaduk arányában terheli. Ettől azonban a társasház szervezeti és működési szabályzata eltérhet.
A szervezeti és működési szabályzat
A szervezeti és működési szabályzatnak komoly jelentősége van, mivel – többek között – ez a szabályzat tartalmazza a közös költség viselésének szabályait is.
A szervezeti és működési szabályzatban konkrétan meg kell határozni: a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját, a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes szolgáltatásokra vonatkozó elszámolás szabályait, illetve a felújítási alappal kapcsolatos rendelkezéseket is.
Ezen felül a szabályzatnak rendelkeznie kell a közösköltség-hátralék megfizetése esetében a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének azokról a feladatairól, amelyek a tulajdonostárs felszólításával, majd ennek eredménytelensége esetén a fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével, illetőleg a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti kérelem benyújtásával kapcsolatosak.
Jogkövetkezmények a közös költség hátraléka miatt
A törvény előírja, hogy minden évben egy alkalommal kötelező a közgyűlés megtartása. A közgyűlések alkalmával egy sor kellemetlen téma jöhet elő. Zömében a közös költség tartozás miatti lépések is ekkor kerülhet a látótérbe.
A közgyűlés a társasházak döntéshozó szerve. A közgyűlés alkalmával a társasházi tulajdonosok határozatban rendelkeznek a társasház működésével, költségvetésével kapcsolatos kérdésekben, azaz ennek keretében hozzák meg döntéseiket.
Kevesen vannak azzal tisztában, hogy a társasházi törvény alapján már 3 havi közös költség tartozás esetén, komoly lépéseket tehet a társasház a tulajdonossal szemben. És ezek a következmények megismételhetőek.
Az egyik ilyen hátrány az, hogy a hátralékos tulajdonos külön tulajdonát, valamint a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadát a társasház – a tartozás erejéig – jelzálogjoggal terheli meg. A jelzálogjog biztosítékként szolgál a társasház javára a tartozás megfizetésére.
Ebben az esetben vagy a közgyűlés – az érintett tulajdonostárs szavazatának figyelmen kívül hagyásával – dönt a kérdésben, vagy közgyűlés hiányában, a közös képviselő önállóan is intézkedhet. Ez utóbbi esetben a szervezeti és működési szabályzat adhatja meg ezt a jogot a közös képviselőnek.
A jelzálogjog bejegyzésének sajátossága, hogy mind a közgyűlési határozatot, mind pedig a közös képviselő rendelkezését ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. Ez lényeges feltétele az ingatlan-nyilvántartásbeli bejegyzésnek.
Természetesen, amennyiben a hátralék rendezetté válik, akkor a törlés iránt – ugyanilyen formában – a tulajdonos költségére, intézkednie kell a társasháznak.
A másik lehetőség a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése, mely tipikusan a behajtás iránti intézkedés formája. Elrendelése- a fentiekhez hasonlóan – szintén vagy a szervezeti és működési szabályzat felhatalmazása, vagy egyedi közgyűlési határozat alapján történhet meg. Ennek kimenetele akár a polgári peres eljárás is lehet.
