Persze a szerencsésebbek és élelmesebbek akkoriban már Ausztriában szerezték be az itthon hiánycikknek számító holmikat. Ha nem ragadtak le a Mariahilferstrasse magyarokra specializálódott műszaki üzleteiben (Magyar, ne lopj! – tették ki akkoriban a feliratot sok osztrák boltban), hanem elsétáltak a Rathausplatzig, akkor azt is
átélhették, milyen a hamisítatlan kapitalista adventi hangulat.
Forralt bor, puncs, sült gesztenye illat a levegőben, kivilágított fák és több száz bódé, amelyben kiskereskedők kínálják portékáikat.
Az adventi vásár 1975-ben költözött a Rathausplatzra, vagyis az idén ünnepli 40. születésnapját. 1984 óta a rendezvényt Adventi Varázslatnak nevezik, és a szervezők tényleg mindent megtesznek, hogy az ide látogatók (évente három millió karácsonyi turista) elvarázsolódjanak.
A téren 12 méter átmérőjű adventi koszorú áll, a fejünk fölött angyalszárnyak, csengettyűk, csillagok ragyognak, 150 fabódé ízes-giccses kínálatából válogathatunk, a gyerekeket pedig Jézuska-műhely, Jézuska-expressz, Mennyei Postahivatal és jászolkiállítás várja.
(Bécs, Rathausplatz, november 14-től december 24-ig)
Miközben a magyarok éppen megrohamozták Ausztriát, hogy beszerezzék az áhított csodamasinákat, az osztrákok egy részének kezdett túl sok lenni a jóból. Néhányan úgy érezték,
a városháza előtti karácsonyi felhajtás sokkal inkább zsibvásárra emlékeztet, mintsem ünnepi varázslatra.
1987-ben létrehoztak egy alternatív christkindlmarktot, amelynek jelszava így szólt: Kunst statt Kommerz, vagyis kommersz helyett kézműves terméket a fa alá.
Az Altwiener Christkindlmarktot hamar megkedvelték a helyiek és a turisták, ma már épp olyan klasszikusnak számít, mint a rathausplatzi vásár. Itt persze jóval kevesebb a pavilon,
60 kiállító kínálja népművészeti, kézműves termékeit és hagyományos ínyencségeit.
Délutánonként a fenyőfa alatt koncertek és bábszínházi produkciók zajlanak, a gyerekek pedig kipróbálhatják a gyertyaöntést vagy a fafaragást.
(Bécs, Altwiener Christkindlmarkt, Freyung, november 20-tól december 23-ig)
De hát a karácsonyból nem a jóléti, fogyasztói állam csinált üzleti vállalkozást. Az adventi vásár intézménye majdnem 800 éves Európában. Münchenben például már 1310-ben kitelepültek a téli utcára a kereskedők, hogy karácsonyi finomságokat tukmáljanak a járókelőkre.
A legnagyobb müncheni christkindlmarktot a Marienplatzon találjuk, ahol egy 2500 égővel kivilágított, 30 méter magas karácsonyfa tövében sorakozik több mint 150 pavilon. Persze nem muszáj csak vásárolni, pihenésképpen hallgathatunk karácsonyi koncerteket, utazhatunk süteménnyel és forralt borral felszerelt karácsonyi villamoson, de randizhatunk akár szörnyekkel is.
2004-ben elevenítették fel a müncheniek azt a középkori hagyományt, hogy
Luca nap környékén busószerű szörnyek lepik el az utcákat,
és láncaikat csörgetve ijesztgetik a járókelőket. Tavaly 500 ijesztő figura vonult át a Marienplatzon, feltehetőleg az idén sem lesznek kevesebben. Aki szereti a tömeget, a borzongást, na meg a német sört, annak ott a helye.
Talán ez a világ legismertebb karácsonyi vására. Évente több millió turista utazik Nürnbergbe, hogy a főtéren felállított piros-fehér csíkos pavilonok között bóklászhasson. Itt is közlekedik karácsonyi díszbe öltözött nosztalgiavillamos, amely 15 euróért (4600 Ft) körbecsilingel velünk a városban, és közben vendégei vagyunk egy pohár forralt borra meg egy-két legendás nürnbergi mézes süteményre.
Évszázados hagyomány a christkindl-választás, amelynek során egy 16-19 éves, kizárólag szőke lányt tesznek meg a vásár nagykövetévé. A megbízatás két évre szól, az aranyhajú nürnbergi christkindl kórházakban, öregek otthonában és a gyerekek körében oszt ajándékokat.
Skandináviában is nagyon értenek a karácsonyi miliő megteremtéséhez. A svéd főváros egyik leghangulatosabb adventi vásárát 1915 óta rendezik meg minden évben az óvárosban, a Gamla Stanban.
A többi híres karácsonyi vásárral ellentétben a stockholmi megmaradt családias méretűnek
és mesebeli hangulatúnak.
Helyi specialitás a glögg, a svédek forralt bora, amelyet mandulával és mazsolával készítenek. Mivel komolyan veszik, hogy az utcán nem lehet alkoholt fogyasztani, a helyes, pirosra festett bódék között bolyongva csak az alkoholmentes verziót próbálhatjuk ki. Viszont a füstölt lazac, a rénszarvas- és a jávorszarvaskolbász vagy a ropogós svéd kenyérféle, a Knäckebrot az utcán is pont olyan, mint bármelyik svéd pubban.
(Stockholm, Stortorget, november 22-től december 23-ig)
Hollandia karácsonyi fővárosát Valkenburgnak hívják. A német határ közelében fekvő kedves kisvárost tavaly
a CNN a tíz legvonzóbb karácsonyi úti cél közé választotta.
November közepétől egészen január 3-ig tart az emelkedett hangulat. Az egész város ragyog a karácsonyi fényektől, az utcákon mindenütt forralt boros, sült kolbászos standok, a fedett teraszokon egészen az új évig tart a sörszezon, szerda és szombat este pedig karácsonyi parádét tartanak az óvárosban.
A főattrakció azonban maga az adventi vásár, amely a föld alatt zajlik. Valkenburg fölött egy dombon várrom emelkedik, ennek közelében pedig több barlangot találunk. A barlangok úgy jöttek létre, hogy már a rómaiak márgát bányásztak itt. A középkorra egész föld alatti labirintusrendszer alakult ki, amely összeköttetésben állt a várral. A 18. században már egy föld alatti kápolna is épült.
Harminc évvel ezelőtt pedig a város kitalálta, hogy itt fogják tartani az adventi vásárt. A hőmérséklet a barlangban télen-nyáron egyaránt plusz 12 fok körül van, télen tehát kifejezetten kellemes a föld alatti karácsonyi standok között sétálgatni. Két barlangban tartanak vásárt, a Fluweelen- és a Gemeentegrotban, egy harmadikban pedig (Wilhelmina-barlang) Európa legnagyobb betlehemét faragták ki homokkőből.
(Hollandia, Valkenburg, november 13-tól december 23-ig)
Brugge (franciául Bruges, németül Brügge) télen-nyáron álomszép flamand város,
nem csoda, hogy az észak Velencéje becenevet is elnyerte.
Belvárosa 2000 óta az UNESCO világörökségének része. Advent idején annyi történik, hogy a hely még varázsosabbá, meseszerűbbé alakul át. Két helyszínen zajlik adventi vásár, a Piactéren és a Simon Stevin téren, de a pavilonokon kívül is rengeteg a látványosság.
Zenére korcsolyázhatunk a középkori flamand házak tövében, megcsodálhatjuk a jégszoborfesztivál alkotásait, a gyerekek karácsonyi körhintára szállhatnak, és bármikor összefuthatnak az édességet osztó Mikulással és kormos képű segédeivel, a Fekete Péterekkel.
És ha már Bruggéban vagyunk (flamandul a forvo szerint brachénak kell ejteni), muszáj időt és pénzt áldoznunk a hely két legkiemelkedőbb kulináris termékének, a sörnek és a csokoládénak. Előbbiből minden eldugott pubban hatalmas a választék, csokoládézóból pedig több mint ötvenet találunk a városban.
(Belgium, Brugge, november 27-től január 3-ig)