December 24. reggel, és úristen, még nincs fenyőfa. Ismerős? Ilyenkor szokott jönni a nagy rohanás, és ha nincs a sarkon egy fenyőfaárus, muszáj autóba ülni, és felhajtani valamit az utolsó pillanatban.
Ilyenkor szokott előfordulni, hogy a nagy rohanásban nem marad idő a megfelelő rögzítésre, vagy éppenséggel nem is foglalkozik vele a sofőr, mert "úgyis mindig rendben haza szoktunk érni."
A nagy baj akkor van, ha véletlenül baleset történik (mert ugye mások is sietnek), a nem megfelelően rögzített fa pedig tragédiát okoz. Az autósok felelőssége ilyenkor azért nagy, mert az elszabaduló fa a legkisebb eséllyel éppen abban a járműben okoz kárt, amelyikről elszabadul, szerencsétlen esetben viszont akár egy ártatlan járókelővel is végezhet. Ráfutásos balesetnél az elöl haladó autó hátsó ablakán, frontális karambolnál pedig a szembejövő szélvédőjén behatolva okozhat véres jeleneteket.
A legfontosabb szabály tehát, hogy akármennyire is szorít az idő, rendesen le kell kötözni a fát. Egy kis spárga nem elég, és az sem, ha a sofőr az egyik kezével a kormányt tekergeti, a másikkal pedig a tetőn lévő fát markolássza. A trehány gumipókos rögzítés sem ér semmit, hogy mennyire nem, arról a német autóklub (ADAC) korábban videót is forgatott. Az egyetlen biztos recept, ha
a fát kizárólag törzzsel előre, behálózva, és racsnival szorosra húzott hevederrel lekötve szállitjuk,
tetőn persze csak akkor, ha kereszttartók is vannak.
Ellenkező esetben a fa simán kiszabadulhat, hiszen egy ütközésnél iszonyatos erők szabadulnak fel. A megfelelően rögzített fa a törésteszt alapján ellenben még akkora erőhatások esetén is a helyén (a tetőn) marad, amekkorát egy falnak ütközés jelent 50 km/h-s sebességgel.
A fenyőfával persze nem kell feltétlenül nagyzolni, az ünnep akkor is szép, ha egy legfeljebb embermagasságú fa díszíti a szobát. Ezeket ráadásul szállítani is könnyebb, mert nem kell feltétlenül a tetőre hajítani,
az utastérben is bátran haza lehet fuvarozni őket.
Szabályok ebben az esetben is vannak, mert vészfékezésnél vagy balesetnél a beltérben is súlyos sérüléseket okozhat az elszabaduló tömeg, ami ellen a kombik és egyterűek térelválasztó hálója sem nyújt mindig védelmet.
A törzset toljuk előre a háttámla vagy bővített raktér esetében a felhajtott ülőlap széléig, és rögzítsük a fát a csomagtartó padlójához. A régebbi autókon kihajtható rögzítőszemek ugyan nincsenek, de általában ezekben is lehet találni valami átfűzhető, fix pontot az ülésmechanizmus vagy a hátfal környékén. Ha nyitott csomagtérajtóval megyünk, ne felejtsünk el piros rongyot kötni a kilógó favégre.
A megengedett legnagyobb sebesség fenyőfaszállításnál legfeljebb csak tájékoztató adat, lassan és óvatosan, a lehető legkisebb kockázatot vállalva kell elvezetni hazáig.
Sokan "tömbösítve", egyszerre szerzik be a családnak szánt ajándékokat, ezeket sem csak úgy véletlenszerűen kell behajigálni ám a csomagtartóba. Mint pakolásnál általában, az alapszabály, hogy alulra kerüljenek a nehéz és méretes, feljebb a könnyebb holmik.
Szedánok esetében a karosszéria jellege miatt többé-kevésbé megoldott a csomagok rögzítése,
kombiknál és egyterűeknél további óvintézkedéseket kell tenni.
Ha annyi ajándékot veszünk, hogy a kalaptartó magasságán túl, plafonig pakolunk, kötelező a csomagrögzítő háló vagy rács használata.
Balesetnél bármi ki tud szabadulni, egy esernyő vagy síbot is dárdává válhat - az ilyen jellegű tárgyakat lehetőleg ágyazzuk körbe, vagy ezek is kerüljenek alulra. Nem szégyen a kisebb dobozoknál is hevedereket használni, de még egy sima pokróc is csökkenteni tudja a sérülésveszélyt, ha ráterítjük a rakomány tetejére.
A fenyőfa- és ajándékvásárlás mellett novembertől a sítúrák szezonja is pörög, a fentiekhez hasonlóan a sportfelszerelés helyes rögzítése is létfontosságú. A szabályok hasonlóak, mint a fa esetében:
a léceknek lehetőség szerint a tetőn a helyük,
hevederrel, szorosan rögzítve, kereszttartóra fektetve. Esetleg tetőboxban elhelyezve.
Legvégső esetben az utastérben is fuvarozhatók a lécek, de csak akkor, ha van elég hely, és a fenyőfás módszerhez hasonlóan a padlóhoz vannak szorítva. A sisakokat, szemüvegeket és csizmákat úgy csomagoljuk, hogy véletlenül se szabaduljanak el, ami befér az ülések alá, azt préseljük is oda.