Együttműködési lehetőségek az üzleti informatika területén - 2008. május 9.

Sopronban került megrendezésre 2008. május 8-án a Nyugat-Pannon Régió informatikai vállalkozásai közötti összefogást kezdeményező "klaszteres" konferencia, amelyen az Észak-Alföldi Informatikai Klaszter mellett a Mobilitás és Multimédia Klaszter is megosztotta a klaszter építéssel kapcsolatos tapasztalatait, valamint elért eredményeit.

A konferencia elsődleges célja az volt, hogy a Nyugat-Pannon Régió informatikai vállalkozásai megismerhessék a klaszterszerű együttműködésben rejlő lehetőségeket, valamint a klaszterek működtetésével kapcsolatos "best practice" jellegű megoldásokat.

Ennek keretében az Észak-Alföldi Informatikai Klaszter képviselője bemutatta, hogy régiójukban az informatikai klaszter megalapítását az alábbi tényezők indukálták, amelykre a megoldást a klaszterszerű együttműködésben látták megtalálni. A klaszter megalapítását előidéző tényezők:

• az iparági és a szakterületi specializációra való törekvés igénye,
• az informatikai projektek komplexitásának növekedése, valamint
• az egyre növekvő humánerőforrás hiány.

A kutatás-fejlesztési együttműködéssel kapcsolatban az Észak-Alföldi Informatikai Klaszter képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy régiójukban rendkívül nehéz a vállalatok, valamint a vállalatok és az egyetemek közötti kutatás-fejlesztési kooperációt megalapozni a következők miatt:

• a vállalatok egymással szinte soha nem kooperálnak kutatás-fejlesztési projektekben,
• az egyetemek nem tartják a kutatás-fejlesztési határidőket,
• az akadémiai szintű kutatások nem képesek reagálni a gyorsan változozó IKT környezet kihívásaira.

Az Észak-Alföldi Informatikai Klaszter formálisan 2007 márciusában alakult meg és azóta több mint 60 társaság csatlakozott kezdeményezésükhöz, amely társaságok jellemzően 10 fő alatti foglalkoztatottal rendelkeznek. Az együttműködés kialakításakor a klaszterük igyekezett elkerülni a belső működés túlszabályozását, ezért a tagok közötti együttműködést egy "laza" alapító okirat szabályozza.

Az Észak-Alföldi Informatikai Klaszter működésével kapcsolatban a résztvevők megtudhatták, hogy a klaszter egy külön munkaszervezetet hozott létre, amely az alábbi tevékenységeket látja el:

• a vállalkozások közötti partnerség támogatása a személyes találkozók lehetőségének megteremtésén, a munkacsoportok kialakításán, valamint a klaszter tagok közötti közvetítő tevékenységeken keresztül.
• Az oktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködések elősegítése.
• Hozzájárulás a munkaerőpiaci kínálat növekedéséhez.

A Mobilitás és Multimédia Klaszter képviselője beszámolt arról, hogy kutatás-fejlesztési és innovációs klaszterük létrehozatalát a multinacionális és nagyvállalatok, az egyetemek, valamint a kis- és középvállalkozások közötti K+F+I együttműködés igénye alapozta meg. Az igényfelmérésre 2007 első felében került sor, amely során az IKT szektorban működő közel 1000 mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint Magyarország valamennyi, az IKT területén K+F+I tevékenységgel foglalkozó egyetemi tanszéke körében került sor. Az igényfelmérést követően feltárásra kerültek a K+F+I tevékenységeket korlátozó, akadályozó tényezők, illetve kidolgozásra kerültek az ezekre adható megoldások. E folyamat eredményeként nyugat-európai minta alapján került sor 2007 végén a Mobilitás és Multimédia Klaszter megalapítására 30 taggal, amelynek tagi létszáma 2008 áprilisára elérte a 39-et.

Az MMklaszterben a klaszter tagok szigorú működési rendet és feszített munkatervet fogadtak el, amelynek eredményeként:

• közel 200 K+F+I projektötlet feltárására került sor,
• közel 20 projektcsoport mentén került sor a feltárt projektek kiértékelésére,
• 17 projekt esetén kidolgozásra kerültek a projektek megvalósítását támogató előkészítő anyagok,
• 1 projekt esetén beadásra került az első alkalmazott kutatás jellegű pályázati projekt, és
• jelenleg a 17 projektötlet megvalósításához szüséges belső ("klaszteres") forrásallokáció történik.

Az MMklaszter, az Észak-Alföldi Informatikai Klaszterhez hasonlóan egy külön munkaszervezetet alakított ki a klaszter lefektetett stratégiai céljainak teljesítéséhez. A munkaszervezet e célok realizálása érdekében az alábbi tevékenységek mentén működteti a klasztert:

• brainstorming jellegű workshop-ok, projektcsoport workshop-ok, valamint összepárosító jellegű workshop-ok tartása,
• nemzetközi K+F+I újdonságtartalom és trendkutatás végzése,
• nemzetközi K+F+I kapcsolatok építése,
• az alap- és alkalmazott kutatást támogató hazai és nemzetközi forrástérkép összeállítása.

A jövőbeli terveket illetően az MMklaszter képviselője elmondta, hogy várhatóan ősszre fognak beérni az első klaszteres projektek eredményei, amelyeknél már a piaci bevezetésre is sor kerül. Ezenkívül az év második felére sor kerül az első nemzetközi projektek elindítására is.

A Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség képviselője bemutatta a Nyugat-dunántúli régióban működő közel egy tucat klaszter eredményeit, valamint a működésük során tapasztalat nehézségeket. A Pannon Novum képviselője elmondta, hogy régiójukban a klaszterek létrehozását a globális kihívások indukálták, így értelmezésükben a klaszter a "globalizációra adható egy lehetséges válasz".

A régió a klaszteresedési folyamatban élenjáró szerepet töltött be, hiszen itt alakult meg Magyarország első klasztere az Autóipari Klaszter(PANAC), illetve ennek mintájára kezdtek el az elmúlt években további ágazati klasztereket is alakítani, úgy mint a Pannon Fa- és Bútoripari Klasztert, a Pannon Termál Klasztert, a Pannon Mechatronikai Klasztert, vagy a Helyi Termékek Klasztert. Az előadó külön kiemelte, hogy bizonyos klaszterek esetén kifejezetten sikeres volt a márkázási folyamat, amelynek eredményeként a klaszter tagság egyfajta minőségbiztosítási cím is lett. Külön sikerként értékelte, hogy a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter tagjai az összefogás keretében képesek voltak közös terméket kifejleszteni, előállítani és a piacra bevezetni.

A Pannon Novum képviselője a klaszterek életciklusával kapcsolatban az alábbi tapasztalatokat osztotta meg:

• Nulladik fázis: összességében ez a fajta együttműködési szellem nincs benne a magyar kultúrában, így Ők azt tapasztalták a régióban, hogy a klaszterhez való csatlakozás motivációja elsősorban a "ne maradjak ki belőle" szemlélet.
• 1. fázis: a klaszter tagok a találkozók "kávé szüneteiben tapogatóznak" és informális szinten egyeztetnek négyszemközt az együttműködési lehetőségekről.
• 2. fázis: a klaszter tagok az informális szintű egyeztetéseket formalizálják és meghatározzák a közös projekteket.
• 3. fázis: közös tendereken való indulás.
• 4. fázis: közös termékek kialakítása, és azok piaci bevezetése.