Klement Zoltán

A kajszi-gutaütés

Példaképpen a kajszi-gutaütés kóroktanát mutatom be, annál is inkább, mert ennek megismerésében laboratóriumunknak jelentős szerep jutott (26. ábra).

Pseudomonas syringae pv. syringaeCytospora cincta

A mesterséges fertőzések bizonyították, hogy a kórokozó a csonthéjas gyümölcsfákon a kéreg, de főleg a kambium pusztulását okozza. A betegség hazánkban kétféle formában jelentkezik: 1. rákos sebek keletkeznek; 2. ha a rákos seb a fertőzött ágat vagy törzset átéri, akkor a felette levő egészséges részek, sokszor egész ágak elhalnak. Az utóbbi esetben jelentkezik az ismertebb gutaütés-szindróma.

26. ábra

27. ábra

28. ábra

A betegség évi lefolyásának tanulmányozása során kitűnt, hogy a rákos sebek csak akkor fejlődnek ki, ha a fertőzéseket a téli hónapokban végeztük (27. ábra). Egy tanulmányutunk alkalmával feltűnt, hogy az Adriai-tengerpart közelében lévő kajszifákon a gutaütés nem jelentkezett, viszont minél inkább haladtunk északnak, a tünetek annál erőteljesebbek voltak. Ezért mesterséges fertőzéseket végeztünk három különböző klimatikus zónában (28. ábra). Az Adria közelében, ahol a téli hőmérséklet csak -1, -2 ^oC volt, ott kéregelhalások nem alakultak ki. Mostarnál -5 ^oC-nál már 10-15 cm-es rákos sebek jelentkeztek, Szabadkánál pedig, ahol -15 ^oC alá süllyedt a téli hőmérséklet, közel egyméteres kéregelhalások alakultak ki. Ezek a fertőzési kísérletek jól bizonyították a téli fagy erőssége és a tünetek közötti kapcsolatot. Felmerült tehát a kérdés, milyen módon befolyásolja a hideg a gutaütés kifejlődését? Megállapítottuk, hogy a hideg nem közvetlenül, hanem csak közvetve befolyásolja a tünetek alakulását. Ugyanis a kéregelhalás csak akkor fejlődött ki, amikor a baktérium a fertőzést követően 5-10 napig 0 ^oC feletti hőmérsékleten még fel tudott szaporodni, majd ezután a hőmérséklet -5 ^oC, -10 ^oC alá süllyedt. Ezek a kísérletek azt bizonyították, hogy nem a hideg az, ami hajlamossá teszi a kajszifát a fertőzésre, hanem fordítva, a baktérium teszi hajlamossá a szöveteket az elfagyásra. Hogyan lehetséges ez?

A baktériumok szaporodás közben a cukrokat felhasználják, és így a kéregszövet, beleértve a kambiumot is, cukortartalma lecsökken. A kéregszövet alacsony cukortartalma fagyérzékennyé teszi a kajszifát. A baktériumfertőzött kajsziágak kérgében a cukorszint a nem fertőzött ágakhoz viszonyítva 19-48 %-kal csökkent, ami elegendő volt a fertőzött szövetek fagykárosodásához.

Mindezek ismeretében most már érthetőbbé válik a kajszi-gutaütés teljes kórfolyamata:

1. A Pseudomonas syringae baktérium képes a csonthéjas gyümölcsfák kéregszövetében télen felszaporodni.
2. Szaporodás közben a cukrokat hasznosítja, így a lecsökkent cukorszint miatt a jégkristályok keletkezése már gyengébb téli fagyok hatására is megindul, és ezáltal a fertőzött szövetek megfagynak. A betegség kórképe azonban csak tavasszal vagy nyáron realizálódik, amikor a törzsben és a vastagabb ágakban a víz- és tápanyagszállító szövetek a téli károsítás miatt már nem tudják feladatukat betölteni.

A mi vizsgálatainkkal egy időben az USA-ban megállapították, hogy ez a baktérium egy érdekes, ún. jégmagképző tulajdonsággal is rendelkezik. Ma már tudjuk, hogy a Pseudomonas syringae baktérium sejtfal-fehérjéjének kristályszerkezete a jégkristályhoz hasonló. Ilyen fehérjekristály képes katalizálni a jégmagképződést, illetve a gyors fagyást már gyengébb fagyok alkalmával is (29. ábra).

29. ábra

30. ábra

31. ábra

Pseudomonas syringae^o