Afrika megérkezett Dél-Amerikába

Évente sok-sok tízmillió tonna port fúj át a szél a Szaharából Európába. Egy szokatlan szögből készült műholdkép azt mutatja meg, hogy Dél-Amerika is kap belőle bőven, sőt még a floridai partokra is jut a legfinomabb szemcséjű homokból.

A címben szereplő állítás csak részben igaz, de igaz. Júniusban hatalmas mennyiségű port sodortak a keleti szelek Dél- és Észak-Amerika fölé. A lenti műholdkép június 25-én készült a jellegzetes piszkossárga színű áramlásról, július első hetében pedig a szaharai eredetű por miatt már az Egyesült Államok délkeleti részén is romlott a levegő minősége.

A porfelhő Szenegál, Mauritánia és Nyugat-Szahara felől, nagyjából a Dakar-Nouadhibou partszakasznál sodródott az Atlanti-óceán fölé, de részben a Szahara Malihoz és Algériához eső vidékeiről eredet. A finom szemcséjű homokot a Kanári-szigeteket elhagyva nyugat felé fújta a szél, így jutott el a dél-amerikai partvidékre, majd a Mexikói-öbölbe:

A por az Egyenlítővel párhuzamosan áramlott. A műholdképen balra az úgynevezett trópusi összeáramlási zónában (angol rövidítéssel ITCZ) kialakult felhősáv látható, itt találkoznak a két félgömb passzátszelei. Nyáron az északi féltekén az északi szélesség 2-27. foka között alakul ki a zóna. A felvétel a Soumi NPP műhold infravörös radiométerével (VIIRS) készült, kattintson rá a teljes méretért! Forrás: NASA/Norman Kuring

A szaharai por jelentős szerepet játszik a szélirányba eső ökoszisztémákban. Csak az Amazonas medencéje évente nagyjából 40 millió tonna szaharai port kap. A jelenség jótékony hatású, mert az esőerdőben visszapótolja a rendszeres trópusi esőzéssel a talaj tápanyagtartalmát. A floridai Everglades-mocsár tőzegtalajának elemzéséből is az derül ki, hogy a Mexikói-öböl partvidékét is több ezer éve eléri a szaharai por.

A Szaharából Európába évente több százmillió tonna por jut el – derül ki Varga György, a MTA Földrajztudományi kutatóintézetének egy 2012-es tanulmányából. Elemzése szerint a Kárpát-medencébe 1979 és 2009 között százhuszonnégy alkalommal jutott el a szaharai por. Leggutóbb pedig 2008-ban érkezett kiemelkedően sok; a legtöbbet áprilisban, majd júniusban kapjuk, a legkevesebbet télen.

A porkitörések miatt leginkább Olaszországban és Görögországban romlik a levegő minősége, és az egészségügyi határérték fölé emelkedik a szálló por koncentrációja. Ha viszont alkáliákban (lúgos kémhatású vegyületekben) gazdag térségből érkezik a por, akkor emiatt ritkábbá válnak a savas esők. És egy további jótékony hatás a régmúltból: ötmillió évvel ezelőtt a mediterrán térségben gyakori vörös talajok kialakulásában döntő szerepe volt a szaharai pornak, és nagy valószínűséggel a Magyarországot borító, hullóporos üledék ásványi szemcséi tis többek között a Szaharából fújta ide a szél.