„Minden jel szerint az ember által okozott globális éghajlatváltozás hozzájárul a természetes úton légkörbe jutó üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozódásához. Alapos vizsgálataink kimutatták, hogy a felmelegedés következtében a tavakból több metán szabadul fel” – mondta Sivakiruthika Natchimuthu, a svéd Linköpingi Egyetem kutatója, az új tanulmány vezető szerzője.
Az elmúlt két évben a tudóscsoport olyan publikációkat jelentetett meg, amik egyazon irányba mutattak: a klíma-felmelegedéssel a természetes üvegházhatású gázok kibocsátása is növekszik. A mostani kutatás során három tó metánkibocsátását követték nyomon.
Azt találták, hogy a metánkibocsátás mértéke exponenciálisan nőtt a hőmérséklet emelkedésével.
Amikor a hőmérséklet 5 Celsius fokkal nőtt, a metánszint megduplázódott. Az eredményeket a Limnology and Oceanography című szakfolyóiratban közölték.
Amíg az üvegházhatású gázok fokozódó antropogén kibocsátásával számolnak a klímamodellek, addig a természetes kibocsátást rendszerint figyelmen kívül hagyják, vagy csak kevés figyelmet szentelnek neki, ráadásul nem is igazán ismert részleteiben a folyamat.
A legújabb publikáció azonban egy ördögi körre mutat rá: a fosszilis tüzelőanyagok révén légkörbe kerülő gázok emelik a hőmérsékletet, ami a természetes kibocsátást is fokozza. Utóbbival pedig természetesen még több üvegházhatású gáz kerül a levegőbe.
Már nem beszélhetünk puszta hipotézisekről.
A bizonyítékok száma nő, köszönhetően az egyre alaposabb kutatásoknak. A kérdés többé nem az, hogy a természetes kibocsátás nőni fog-e, hanem az, hogy a felmelegedés révén mennyivel” – mondta David Bastviken, a Linköpingi Egyetem kutatója.
Ez azt jelenti, hogy a felmelegedés gyorsabb lesz, mint ami az antropogén kibocsátásból következne. Bastviken ugyanakkor rámutat arra, hogy az emberi kibocsátás visszafogása kettős haszonnal járna: egyrészt a felmelegedés közvetlen hatásait enyhíthetné, másrészt megakadályozná a visszacsatolás révén fokozódó természetes emissziót is.