- Azért ide érkeztek – mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője – mert a Magyar Tudományos Akadémia jelképezi azt a tudást, tudományt, jövő iránti elkötelezettséget, amely képes - az emberi akaraton és cselekvésen kívül - a jó útra vinni minket.
A tudomány az, ami irányt mutathat, hogy mit kell tennünk a bolygónk megmentése érdekében.
És azért is ez volt a befutó helyszíne, mert itt áll Budapest legidősebb akácfája, amely 250 éves. Kívánom mindnyájunknak, hogy 250 év múlva az itt élő utódaink még lássanak olyan fákat, amiket mi ültetünk el.
A „Klímafutás az élő bolygóért” esemény 7 napja alatt magyar iskolások, sportolók, olimpiai bajnokok váltogatott focisták, Ironman-ek, orvosok és egészségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek futottak 700 kilométert, közülük is kiemelkedett négy ultrafutó teljesítménye: Prekopp Péter és Szabó Balázs a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika orvosai, Mécs László hegymászó és Náray Balázs, a Kossuth Rádió szerkesztő-riportere egyenként több száz kilométert tettek meg.
Azt üzenték ezzel a november 30-án kezdődő párizsi klímacsúcs résztvevőinek, hogy hozzanak hathatós intézkedéseket a környezetszennyezés, a globális felmelegedés és a vízkészlet megőrzése érdekében.
A hétfőn kezdődő klímacsúcs a világtörténelem egyik legmagasabb szintű találkozója.
Két hét alatt csaknem 200 ország kormánydelegációja ül le tárgyalni,
köztük az első napon a világ 147 vezetője. A párizsi tanácskozás célja a globális felmelegedés lelassítása, és ezzel a katasztrofális klímaváltozás megelőzése.
A tét hatalmas. Ennek tudatában készültek a magyarországi klímafutás szervezői is. Úgy vélik: mindent meg kell mozgatni annak érdekében, hogy a gyermekeink is a szabad levegőn sportolhassanak.
Azt szeretnénk, hogy a levegő 20-40 vagy akár 100 év múlva is alkalmas legyen arra, hogy belélegezzük futás közben."
- Igaz, hogy most csak 3 kilométert tettünk meg Budapest belvárosában, de
mindannyian megállapítottuk futás közben, hogy mennyire rossz volt beszívni ezt a levegőt,
és milyen jó, hogy általában nem az Andrássy úton futunk pénteken 3 órakor – mondta el az esemény fő szervezője, Gui Angéla, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Egészségkommunikációs Központjának vezetője a befutást követően.
Hétköznapi emberek és gyermekek fogalmaztak meg üzeneteket, mindenki a maga módján.
A „LEVEGŐT!” rajzpályázatra 2500 alkotás érkezett be, és ezek egy részét szimbolikusan a futás során gyűjtötték be a településekről a Klímafutás résztvevői. A beérkezett művekből az derült ki, hogy
a gyerekek igenis tartanak attól, hogy valami rossz dolog történik a Földdel,
és megrajzolták azt is: milyen jövőt szeretnének maguknak, ha felnőnek. A 10 legjobb rajzot (mely megtekinthető az esemény Facebook oldalán) egyenként 40 000 Ft. értékű sportkártyával jutalmazták a szervezők.
Az ünnepélyes célba érkezés után a rajzok egy részét a maga fizikai valójában, az online beküldött alkotásokat pedig pendrive-on adták át a köztársasági elnöki hivatal megbízottjának. - A gyerekek ösztönösen tudják azt, amit mi már elfelejtettünk: hogy óvni kell a világunkat, értéknek tartani az életet és a természeti kincseinket.
Erről tanúskodnak azok rajzok is, amelyeket készítettek. A mi feladatunk, hogy ezt a tudást megőrizzük bennük – tette hozzá Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságpolitikáért felelős államtitkára.
- Az az öt nap, amikor mi futottuk az 500 kilométerünket, tulajdonképpen arra mutatott rá, hogy éppen olyan körülmények között róttuk a távot, amelyre a figyelmet szerettük volna felhívni. Hiszen november második felében, 20 fok körüli időben, rövidnadrágban és pólóban futni: hát ez néhány évtizeddel ezelőtt nem nagyon nem volt természetes – fűzte hozzá Náray Balázs, a Kossuth Rádió szerkesztő-riportere.
Az Origo.hu kérdésére Kőrösi Csaba összefoglalta, hogy mi az a három pont, amelyet Magyarország üzenetként megfogalmaz a párizsi klímacsúcson.
- Az első: 2015 egy történelmi év, nem szabad elszalasztani az alkalmat! Ha a párizsi kocka a helyére kerül, akkor az a vízió áll össze, amivel az emberiség új irányba fogja terelni a fejlődési pályáját.
Ezért Párizsban nem szabad csődöt mondani!
A második: azért, hogy esélyünk legyen minderre, illetve leginkább az utánunk lévőknek legyen esélye, 2 °C-nál nem szabad magasabbra engedni a globális hőmérséklet-emelkedést!
És a harmadik: ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, az üvegházhatású gázok kibocsátását radikálisan csökkenteni kell, minél hamarabb, annál jobb.
Magyarország az Európai Unió tagjaként vállalta, hogy a kibocsátását 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti.
Ezen túlmenően további úgynevezett dekarbonizációs pályára is készek vagyunk.
Az üzenetünk mindenki számára: amit mi megteszünk, azt másoktól is elvárjuk. Csak együtt fogjuk tudni megmenteni ezt a bolygót. B bolygónk nincs! – zárta gondolatait Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője.
(A cikk megjelenését a Széchenyi 2020 program támogatta.)