Szemétben úsznak a tengerek

Csendes-óceáni levesteknős (Chelonia agassizi) műanyagszeméttel borított parton

A nyaralás alatt sem lenne szabad megfeledkezni arról, hogy nemcsak otthon kell környezettudatosnak lenni, de a szabadság alatt is. A tengeri hulladékok nyolcvan százaléka szárazföldi eredetű, aminek mindössze tizenöt százaléka marad a víz felszínén.

Műanyag: a világtenger egyik mérge

Itt a nyár, és leginkább arról szólnak a hírek, hogyan tudunk védekezni a leégés, a káros napsugarak ellen. Arról sokkal kevesebb szó esik, hogyan tudjuk megvédeni a környezetünket a nyaralás alatt.

10 millió tonna hulladék évente a tengerekben, ez elképesztően magas szám. A leggyakoribb hulladékfajta, amit a nyaralók maguk után hagynak a vízben vagy a vízparton, az a műanyag hulladék.

A csendes-óceáni levesteknőst (Chelonia agassizi) is veszélyezteti a műanyag szemét Forrás: NOAA/Andy Collins

Műanyag palackok, műanyag zacskók, halászhálók és egyéb nyaraláshoz tartozó műanyag kellék. A műanyag hulladékok legnagyobb problémája, hogy a szerves anyagokkal ellentétben csak rendkívül hosszú idő alatt bomlanak le. A napfény, a sós víz és a hullámok egy idő után apró darabokra bontják ezeket,

az áramlatok pedig nagyobb foltokba hordják össze a felszínen lebegő hulladékot.

A legnagyobb szemétfolt a Csendes-óceánon található a maga mintegy 3,5 millió tonnára becsült tömegével.

Nemcsak környezetszennyező, de az élővilágot is veszélyezteti

Az óceánba kerülő műanyagok a víz szennyezése mellett

komoly fenyegetést jelentenek a tengeri élővilág számára is.

Vannak olyan tengeri élőlények, például teknősök, halak, illetve cetfélék, amelyek elfogyasztják ezeket a műanyag hulladékokat, de nem tudják megemészteni, és elpusztulnak.

A szemétszigetet az áramlatok körforgása alakítja ki Forrás: NOAA

A másik veszélyforrás egyes tengeri állatok, főleg cetek, úszólábúak (fókák) vagy cápák, illetve nagyobb csontos halak tekintetében, hogy könnyen belegabalyodnak a leszakadt úgynevezett szellemhálókba, hulladékkötelekbe, ami szintén a pusztulásukhoz vezet.

Ilyen pusztítást tud okozni egy elhagyott műanyag halászháló Forrás: USFWS/Roy Lowe

A tengeri hulladék 15%-a marad a víztömegben, 70%-uk pedig a tengerfenéken üllepedik le,

derül ki az UNEP kimutatásából. Az Algalita kimutatása szerint a szilás- és fogascetfajok fajok 40%-a, míg a tengeri teknősök és tengeri madárfajok 36%-a fogyasztott már tengeri hulladékot.

Hogyan védjük a tengert?

A megelőzés a szárazföldön kezdődik, erre is szeretné felhívni a figyelmet a Médiaunió 2016-os „Nem nehéz...” elnevezésű kampánya, amelynek a fő célja felhívni az emberek figyelmét arra, hogy mindenkinek egyéni felelőssége a környezetvédelem.

A tengerek és élőviláguk épségének megőrzéséért mi magunk is sokat tehetünk Forrás: Origo

Néhány tipp arra, hogy mit tudunk tenni a környezetért a nyaralás alatt:

1. Nyaraláskor is gyűjtsük szelektíven a hulladékot!
2. Vigyünk magunkkal kevesebb egyszer használatos csomagoló anyagot!
3. Lehetőleg olyan nyaralókellékeket vásároljunk, amiket többször is fel tudunk majd használni, de ha már nincs is rá szükség, szelektív módon dobjuk ki!
4. A pihenés alatt is figyeljünk arra, hogy ne maradjanak bedugva feleslegesen a töltők, elektromos eszközök.

Közös érdek a földi környezet és a világtenger épségének megőrzése Forrás: Elter Tamás

„A Föld létezik néhány milliárd éve, és még fog is. De az emberek nem lesznek rajta, ha tönkreteszik a környezetüket, és nem lesz tiszta víz és levegő. Nekem ezért nem nagy áldozat 50 pluszlépést tenni a szelektív kukáig, vagy előre gondolkodni" – mondta Geszti Péter, a Médiaunió elnökségi tagja.

(Forrás: Médiaunió)