Még a globális felmelegedés is a politikától függ

2016. október 15. 10:18

Dead fish is seen in the soil of a dried-up reservoir during a severe drought in Luliang county, Qujing city, southwest Chinas Yunnan province, 29 March 2010. Meteorologists have attributed the once-in-a-century drought parching southwest China to climate change. The drought has left more than 18 million residents and 11.7 million head of livestock suffering drinking-water shortages over a region encompassing the southwestern provinces of Yunnan, Guizhou, Sichuan, the Guangxi Zhuang Autonomous Region and the municipality of Chongqing, data from the Ministry of Civil Affairs showed. The direct reason for the drought is light rain and high temperatures, said Ren Fuming, a leading expert at Chinas National Climate Center. His opinion was echoed by Zhang Peiqun, also a meteorologist with the center. Zhang said the rainfall in worst-hit Yunnan since September last year is the lowest in about 50 years while the average temperature since the beginning of winter is the highest. He said the reasons underlying it were the complicated ocean currents and anomalous atmospheric circulation.

Vágólapra másolva!

Azt gondolná az ember, a klímaváltozás tudományos téma, politikának ott semmi helye. Ehhez képest méretes szakadék tátong Amerikában a demokrata és a republikánus szavazók klímakérdésben vallott nézetei között.

Tátrai Péter

Vágólapra másolva!

klímaváltozás demokraták politika globális felmelegedés republikánusok Egyesült Államok

A klímaváltozás körül zajló vita szinte minden frontján gyökeresen ellentétes álláspontot foglalnak el az eltérő politikai meggyőződésű szavazók az USA-ban – hozta nyilvánosságra legfrissebb felmérése eredményeit a Pew Research Center közvélemény-kutató intézet.

A liberális demokrata és a konzervatív republikánus válaszadók másképp ítélik meg a klímaváltozás okait és a rá adandó megfelelő válaszlépéseket, és nem egyformán bíznak meg a témát kutató tudósokban sem.

A több mint 1500 amerikai szavazókorú polgárt megszólaltató felmérés szerint a bal- és a jobboldal a klímaváltozás tekintetében teljesen más szemüvegen keresztül látja a világot. A demokraták a tudósokat és az általuk végzett kutatást általában pozitívan és bizalommal értékelik, míg a republikánusok sokkal inkább gyanakvással és szkepszissel tekintenek a klímakutatók által szolgáltatott adatokra és eredményekre. Mindez a számok tükrében:

A liberális demokraták 70%-a, ám a konzervatív republikánusoknak mindössze 15%-a hisz abban, hogy a klímakutatók teljes és pontos képet szolgáltatnak a klímaváltozás okairól.
A liberális demokraták 54%-a meg van győződve arról, hogy a klímakutatók alaposan és részletesen értik a klímaváltozás okait, míg a konzervatív republikánusoknak csak mintegy 11%-a, a mérsékelt és liberális republikánusoknak pedig 19%-a osztja ezt a nézetet.
A liberális demokraták minden más politikai és ideológiai csoportnál egységesebben vallják, hogy a klímakutatók körében széles körű konszenzus van a globális felmelegedés okait illetően. Ők 55%-ban értettek egyet ezzel a megállapítással, miközben a konzervatív republikánusoknak csak a 16%-a véli úgy, hogy a tudósok többsége egyetért a klímaváltozás okaival kapcsolatban.
Hasonlóképpen, a liberális demokraták 55%-a, a konzervatív republikánusoknak viszont csak a 9%-a osztja azt a nézetet, hogy a klímakutatás az esetek többségében a legjobb elérhető bizonyítékokat tárja elénk. A demokraták 39%-a, a republikánusok 54%-a szerint ez csak néha van így.
A konzervatív republikánusok hajlanak azt gondolni, hogy a klímakutatók pusztán a karrierjüket építik (57%), vagy a saját politikai meggyőződésük fűti őket (54%). A liberális demokratáknak 16, illetve 11 százaléka tulajdonít effajta hátsó szándékokat a klímakutatóknak.

Ugyanakkor a konzervatív republikánusok bizalmatlansága kimondottan a klímakutatókra és nem a tudományos társadalom egészére irányul, ugyanis politikai irányultságtól függetlenül a válaszadók többsége kifejezte abbéli hitét, hogy a tudósok általánosságban a köz javára munkálkodnak. Azok a republikánusok továbbá, akik maguk is aggódnak a globális felmelegedés miatt, kedvezőbben vélekedtek a klímakutatásról.

A liberális demokraták között jóval elterjedtebb az a meggyőződés, hogy a klímaváltozás károsítani fogja a környezetünket. A körükben 10-ből 6-an ítélik nagyon valószínűnek, hogy a globális felmelegedés súlyosabb szárazságokat és pusztítóbb viharokat hoz majd, megtizedeli az állat- és növényvilágot, és a tengerszint emelkedése folytán veszélybe sodorja a kontinensek partvidékeit.

A konzervatív republikánusok között azonban 10-ből csak 2-en akadnak, akik szerint e fenyegetések közül bármelyik komolyan veendő; a többiek szerint a veszély „nem túlzottan" vagy „egyáltalán nem" valószínű.

A megosztottság nyilvánvaló annak megítélésében is, hogy vajon célzott politikával és egyéni döntésekkel mennyire eredményesen vehetjük fel a harcot a klímaváltozás okozta problémákkal szemben. A liberális demokraták sokkal inkább hisznek benne, hogy mind a politika révén, mind egyéni szerepvállalással hatékonyan léphetünk fel a felmelegedés ellen. A mérsékelt és liberális republikánusok, illetve a mérsékelt és konzervatív demokraták nézeteikkel köztes helyzetet foglalnak el a politikai paletta szélsőségeit képviselők között. Ismét csak a számok nyelvére fordítva:

A liberális demokraták 76%-a, de a konzervatív republikánusoknak csak a 29%-a véli úgy, hogy az erőművek károsanyag-kibocsátásának csökkentésével jelentősen befolyásolhatjuk a klímaváltozás menetét. Hasonló mértékű (71 kontra 27 százalék) a véleménykülönbség a szén-dioxid-emisszió csökkentését előíró nemzetközi egyezmények eredményességét illetően.
A liberális demokraták 67%-a, a konzervatív republikánusok 27%-a ért egyet azzal, hogy a személy- és tehergépjárművekkel szembeni szigorúbb üzemanyag-hatékonysági elvárások jelentős hatást gyakorolhatnak. Még nagyobb, 44 százalékpontos különbség mutatkozik a „szén-dioxid-lábnyom" csökkentéséért cserében az ipari szereplők számára felajánlott adókedvezmények hasznosságának megítélésében (67 kontra 23 százalék). A demokraták 52, a republikánusok 21 százaléka vallja azt, hogy a saját mindennapi erőfeszítéseinkkel, a magunk privát szén-dioxid-lábnyomának zsugorításával sikert érhetünk el.
Az állás 56-23 százalék (33 százalékpontnyi eltérés) abban a kérdésben, hogy a hibrid és elektromos autók elterjedése része lehet-e a megoldásnak.

A demokraták több mint háromnegyede szerint a klímakutatóknak szót kell kapniuk a klímaváltozás kezelésére vonatkozó politikai döntések megvitatásakor, de még a republikánusok fele is elfogadja, hogy a tudósoknak beleszólást kell adni ezekbe az ügyekbe.

Érdekes módon a válaszadók általános tudományos tájékozottsága nem mutatott összefüggést az éghajlatváltozás terén elfoglalt álláspontjukkal. Sajátos – és talán kissé ijesztő –, hogy a politikai hovatartozás sokkal erősebben meghatározta a klímaváltozással, illetve az azt kutató tudósokkal kapcsolatos véleményeket, mint az illető tudományos felkészültsége.

„Azok a demokraták, akik magas pontszámot kaptak tudományos háttérismereteikre, még a saját politikai csoportjukon belül is nagyobb valószínűséggel vélekedtek úgy, hogy a Föld az emberi tevékenység nyomán melegszik, a tudósoknak jól kialakult képük van a jelenség okairól, és ezeket hiteles módon tárják a nyilvánosság elé. Ugyanakkor a tudományban jártas republikánusok sem inkább, sem kevésbé nem vallották ezeket a nézeteket, mint a tudományosan képzetlenebb ideológiai társaik.

Tehát az emberek politikai meggyőződése mélyen befolyásolja azt, ahogy a saját tudományos ismereteik a klímaváltozással és a klímatudósokkal kapcsolatos nézeteikben tükröződnek" – összegezte Cary Funk, a Pew Research Center kutatásvezetője.