Légi úton jutnak az ormányosok Kínába, bár a kiválasztott harminc egyedből többen nem bizonyultak alkalmasnak az utazásra – írja a The Guardian online kiadása. Johnny Rodrigues, a Zimbabwe Természetvédelmi Csoport (Zimbabwe Conservation Task Force) nevű szervezet egyik alapítója elmondta:
az elefántokat szállító repülőgép sokáig vesztegelt a Victoria Falls repülőtéren,
mert a hatóságok nem találtak olyan erős mérleget, amivel megmérhették volna az állatok súlyát, mielőtt a nehéz szállítóládákba zárták őket.
Az elefántok úgymond „élő exportja” egy kissé ellentmondásos, de abszolút legális. Természetvédők állítják, hogy a vadon befogás gyakorlata erőszakkal szétbontja a csorda szociális struktúráját.
Egyszerűen semmi sem stimmel az elefántexporttal, kezdve mindjárt az állatok jólétének nézőpontjával”
– mondja Daniela Freyer, a német alapítású természetvédelmi szervezet, a Pro Wildlife csoport vezetője.
Hozzáteszi, hogy a természetvédelmi szempontok kiemelten fontosak, hiszen az elefántoknál igen magas a halálozási arány a foglyul ejtések, a szállítások és a fogságban tartás alatt. Kijelenti, hogy a metódus „erkölcsileg elfogadhatatlan, és nem tartható fenn”.
A dallasi állatkert a közelmúltban hozatott jó néhány vadon élő elefántot Szváziföldről, és internetes oldalán azt mondja, hogy „a most elhangzott állítások tudományos szempontból megalapozatlanok”. Azt is állítják, hogy „az információk nagy része ősrégi hivatkozásokat tartalmaz, és nem veszi figyelembe az elefántokról való gondoskodás jelenlegi módszereit”.
A zimbabwei ZimParks (Zimbabwe Parkok és Vadvilág Igazgatósági Hatósága) augusztusban bejelentette, hogy
egy természetvédelmi program keretein belül lehetséges lenne az elefántok befogása a Hwange Nemzeti Parkban,
de csak úgy, hogy segítsenek újra benépesíteni egy másik parkot az országban. Ám az élővilágot szorgalmasan védő csoportok pont ugyanebben az időszakban arra gyanakodtak, hogy az ország az állatok kínai exportjára készül.
Oppah Muchinguri, Zimbabwe környezetvédelmi minisztere a közelmúltban meglepő kijelentést tett. Azt mondta, hogy
országának egyszerűen „értékesíteni kell" az elefántokat,
melyek nem csupán globális, hanem helyi, lokális erőforrásokat is képviselnek, mivel az eladás támogatja a helyi közösségek megélhetését, és egyfajta biztosítékot ad a jövő generációi számára is.
Ezzel szemben Shanron Pincott, egy lelkes elefántvédő, aki tizenhárom éve ellenőrzi az elefántok nemzetségét Hwange területén, úgy véli:
Amit Zimbabwe tesz, az talán legális, de egyáltalán nem etikus,
– különösen annak tekintetében, amit ma tudunk az elefántcsaládokról. Az állatok ugyanis mély családi kötelékekben élnek, az intelligenciaszintjük vitathatatlanul magas, és ha elveszítik a csordájuk egy-egy tagját, mély letargiába eshetnek.”
Pincott emellett azt is hozzáfűzte, hogy a külföldre küldött elefántok között több olyan is akad, amelyet már több mint egy évtizede tanulmányozott. Ez a folyamat így megreked. Megjegyezte továbbá, hogy
a fiatal elefántok általában gyengék és törékenyek,
ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen következményekkel járhat, ha megfosztják őket az anyatejtől.
Patricia Awori a 29 országot tömörítő Afrikai Elefántkoalíció (AEC – African Elephant Coalition) titkára javaslatot tett arra, hogy vezessenek be kiviteli tilalmat, hogy ne lehessen afrikai elefántokat természetes elterjedési területükön kívülre vinni.
„Az elefántok léte az afrikai parkokban létfontosságú, formálják a környezetüket. Az élelem utáni kutatásuk és táplálkozásuk, a hempergőzés a sárban, a testvérek közti csintalan játék mind-mind az elefántlét fontos részei. Egy elefánt akkor is vad és zabolátlan marad, ha elmozdítják a természetes élőhelyéről."
A most repülőre rakott elefántokat valószínűleg a Sanghaji Vadasparkba és a Jünnan Vadasparkba küldik Hu Csunmej, a kínai Veszélyeztetett Fajok Alapítványa nevű érdekképviseleti csoport munkatársa szerint.
A szakember végigkísérte a Zimbabwéból Kínába érkező, korábban exportált vadon élő elefántok sorsát.
Az állatok augusztus óta még mindig karanténban vannak, és Hu szerint legalább az egyikük elpusztult időközben.
Más kínai állatkertek is kértek elefántokat, köztük a harbini Északi Erdő Állatkert, a belső-mongóliai Ordos Állatkert és a Pekingi Vadaspark.
„A bébielefántok és más állatok eladása Kínának a vadvilág számára valószínűleg az egyik legrosszabb forgatókönyv, ráadásul kétes, sötét üzleteket sejtet – fogalmazta meg kétségeit Iris Ho, a Nemzetközi Emberség Szövetség (Humane Society International) vadvilágkampányának vezetője.
„Van az országunk, amelyet nemzetközileg elítélnek a fogságban tartott, ikonikus vadállatokkal való siralmas bánásmódja miatt – világít rá Iris Ho. – Itt van a Pizza névre hallgató jegesmedve a kantoni bevásárlóközpontban, vagy azok az elefántok, amelyek fogságban tengetik depressziósan életüket.”
„Jelenleg egy korrupt rendszer van érvényben, amely figyelmen kívül hagyja az emberi és a szabadsághoz való jogokat, illetve amely azoknak értékesíti a vadon élő állatokat, akik a legmagasabb ajánlatot teszik.”