Szerepelt filmen (a legendás 200 Motels), készített egy musicalfélét Thingfish címen. Tiszta műfajokról, így hagyományos értelemben vett koncertekről az ő esetében nem nagyon lehet beszélni, hiszen minden bulija inkább sokfelé ágazó performance volt. A paródia, az önirónia is fontos kelléke volt ezeknek az előadásoknak, mint ahogy "szerelése" mellett sem lehetett szó nélkül elmenni. Zappa nem szolgáltatott drogos-piás történeteket a nyilvánosságnak, nem is tűrt meg ilyen zenészeket maga mellett.
Mindig azt vallotta: számára a zene a legjobb a kábítószer. Ez a mondata - a zene a legjobb... - lépten-nyomon feltűnt interjúiban. Többször is elmondta: a zenészek soha nem halnak meg, meg azt is, hogy őt nem érdekli, mi lesz vele halála után.
Frank Zappa zenekarát, a Mothers of Inventiont, 1964-ben éppen anyák napján alakította. A zenekar a főnök halála után önállósodott világszerte turnézva Magyarországon is fellépett. Maga Zappa a Budapesti Búcsúra jött el 1991-ben.
Más zenészekkel is szívesen összejött, ha látta értelmét. Captain Beefheart mellett dolgozott például Jean-Luc Pontyval, John Lennonnal is. Listavezető lemeze nem volt pályája bő harminc évében, de két Grammy-díjat is begyűjtött, és beválasztották a rock halhatatlanjai közé.