Elton John és a hercegnő párbaja

Elton John egy harminc évvel ezelőtti történetet folytat, miközben beugrik vendégeskedni a Scissor Sisters második lemezén is. Fergie megcsinálja az első szólólemezét, amely akár Black Eyed Peas néven is megjelenhetett volna. Továbbá megint megtáncoltat mindenkit a Rapture, elandalít az Air egyik fele és DJ Shadow még mindig csak 33 éves. Lemezajánló.

Fergie: The Dutchess

Várakozások: Stacy "Fergie" Ferguson gyerekként már rajzfilmekben és reklámokban énekelt, majd a Wild Orchid nevű, közepesen sikeres csajgrupp tagjaként került a popbizniszbe. Igazán azonban akkor indult meg a szekér, amikor 2003-ban a Black Eyed Peas-be került, és azóta már igazi sztárnak is nevezhető, hiszen a rendkívül sikeres együttesnek is központi figurája lett. Első szólólemezével "egy kis változatosságot" szeretett volna, mert szólókarrierje mellett marad a sztáregyüttesben is.

Eredmény: A kihívóan szexi és vagány csaj image ellenére Fergie többször is hangsúlyozta, hogy a való életben egyáltalán nem olyan, és őszintén beszél egykori kábítószer-függőségéről is. Mindenesetre a sláger London Bridge-videója megint csak az ellenkező énjét mutatja, gyakorlatilag ugyanazt a Fergie-t láthatjuk, aki a Black Eyed Peas-ben énekelt a saját fenekéről. A lemez producere is a B.E.P. agyaként is ismert Will.i.am, úgyhogy túlzottan sok különbség zeneileg sincs: hiphop, R&B és soul elemeket tartalmazó popzene, csak most még a "rendes" Black Eyed Peas-számoknál is jobban van az énekesnőre kihegyezve.

Kiknek ajánlható: A Black Eyed Peas rajongóinak bátran javasolható.

Olyan, mint: Gwen Stefani szólólemezének külvárosi verziója.

Elton John: The Captain And The Kid

Várakozások: 1975-ben jelent meg az akkor már szupersztár, Elton John és szövegíró partnere, Bernie Taupin Captain Fantastic and the Dirty Brown Cowboy című lemez, amely egy koncept album formájában örökítette meg saját sikertörténetüket. Nem sokkal később Elton és Taupin összevesztek, és az énekes népszerűsége is szép lassan hanyatlani kezdett. Bár a duó később kibékült, Elton John magánélete és karrierje is lejtőre került, és bár továbbra is népszerű előadó maradt, a hetvenes évek aranykorszakát már sosem tudta visszahozni. A kilencvenes években aztán - leküzdve nehézségeit - visszatornázta magát a listák elejére, de a kritikusok csak az utóbbi öt évben készült lemezeit ismerték el (néha kicsit túlozva is). Elton és Taupin most úgy döntöttek, hogy 31 év után elkészítik a Captain Fantastic... folytatását.

Eredmény: Az időzítés mindenképpen kitűnő, hiszen egyre-másra jönnek a hetvenes évek soft-rockját megidéző előadók (hogy mást ne mondjunk, itt van mindjárt a Scissor Sisters, akikkel Elton össze is haverkodott), és a piacot pedig elárasztották az énekes-dalszerzők, akik érezhetően merítettek a műfaj korán kopaszodó szupersztárjának munkásságából is (csak egy név: James Blunt). Elton John aztán gyorsan megmutatja az ifjú titánoknak, hogy ki az úr a háznál, és a kritikusok is elismerik, mondván, hogy a The Captain and the Kid, az előző lemezekkel ellentétben most már tényleg visszatér a klasszikus formulához, és ez a lemez valóban egyenes ági leszármazottja a régi sikeralbumnak, melyhez hasonlóan a mostani is lazán összefüggő, önéletrajzi ihletésű dalokból áll.

Kiknek ajánlható: Bár Elton John neve az utóbbi 15 évben már kevésbé cseng jól, mint fénykorában, az mindig is nyilvánvaló volt, hogy az énekesben több van az esetenként túlzottan is érzelmes balladáknál. A The Captain and the Kid most valamit felvillant ebből.

Olyan, mint: A középkorú Elton egy rövid kirándulás erejéig visszatér a hetvenes évekbe, és ez a fajta nosztalgia végre jól is áll neki.