Nem tetszik a helyieknek a díjnyertes üzem

A világ legjobb ipari épületének választották a Badacsonytomajban tavaly felállított borászati feldolgozóépületet, a helyieknek azonban nem nyerte el a tetszését. Szerintük ugyanis a hatalmas feldolgozóüzem nemcsak a természeti, hanem az emberi környezetbe sem illeszkedik bele, és alapvetően különbözik a helyi hagyományoktól.  

A Badacsony lábánál fekvő város lakói nincsenek kibékülve a Bazaltbor-Laposa Pincészet számára tervezett borászati feldolgozóépülettel, amelyet a héten az ArchDaily építészeti honlap olvasói az év legjobb épületének szavaztak meg az "ipari" kategóriában (erről szóló korábbi cikkeinket itt és itt olvashatják). Badacsonytomaj főépítésze, Papp Zoltán Tamás a Badacsony nevű helyi újságnak azt nyilatkozta, hogy a korábbi épület helyén emelt nagyobb tömegű, teljesen más jellegű új építmény "kiverte a biztosítékot a helyi embereknél". Szerintük ugyanis az épület külső megjelenése nem illeszkedik bele abba a képbe, amit az ott található, jóval kisebb, "pannonsárga" présházak képviselnek - ezeknek ugyanis a történetisége, a tájban betöltött szerepe, harmóniája adta az értékét.

Papp hozzátette, hogy a borfeldolgozó épületét szerinte öt év alatt tudja befogadni úgy a táj, hogy javul a harmónia, tompít a rikító fehérségen, amire a kőbe vésett növényi lenyomatok nem jelentenek megoldást, a valódi növények felfuttatása viszont igen. "Mindezek ellenére sem mondom, hogy az építész koncepciója alapvetően rossz. Mert ez egy izgalmas, vállalható dolog lehetett volna - ha nagyobb alázattal közelít a témához, és elkerüli ezt a nagyon provokatív, sokakban ellenállást kiváltó megoldást" - mondta az építész a lapnak.

Az [origo] kérdésére Molnár Bea, az épület társtervezője megerősítette, hogy szakmai berkeken belül valóban nem kaptak kritikákat, a helybeliek körében viszont nem aratott osztatlan sikert az épület. "Többen valóban azt kifogásolták, hogy a helyi szőlősházakhoz képest hatalmas feldolgozóüzem nem illik bele a táj képébe, azt azonban nem veszik figyelembe, hogy egy óriási, ipari vállalkozáshoz nem elegendő egy kicsi présház, ahhoz sajnos nagyobb méretű épületek kellenek, nem építhettünk 20-30 kis borászati házat. Ennek ellenére az épület nem "lóg ki" a tájból, hiszen csak egy egészen kis rész látszik ki belőle, a többi része a föld alatt van. Ráadásul eredetileg éppen egy kis düledező, szőlőindákkal befutott présház állt ezen a telken, ez ihlette a későbbi épület külső megjelenését is" - tette hozzá Molnár.

A negatív vélemények ellenére az építészszakma kiállt az épület mellett. A vita eldöntésére Kis Péter építész 2010 augusztusában kikérte Fegyverneky Sándor akkori országos főépítész, a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács elnökének véleményét az építkezéssel kapcsolatban. A helyi lap "Bemutatkozott a Bazaltbor Pincészet új üzeme" című cikk szerint a Tervtanács elismerte az épület magas építészeti minőségét, de szerintük még nem teljesedett ki a tervezői elképzelés, mert arra majd csak akkor kerülhet sor, ha az épületre felfutó és a körülötte lévő növényzet megnő - akkortól majd jól illeszkedik a tájba az épület.