Nem utazom többé a szellemvasúton - a hetvenes évek legjobb magyar számai, második rész

A hetvenes évek legjobb 25 magyar dala, mai füllel: Zalatnay Sarolta, Kovács Kati vagy Koncz Zsuzsa nyeri az énekesnők csatáját, esetleg valaki más? Presser, Szörényi vagy Demjén írta a győztes számot, esetleg egy negyedik szerző?

A hetvenes évek általunk legjobbnak tartott magyar dalaiból állítottuk össze listánkat, vagyis azt tartottuk szem előtt, hogy mai füllel melyik számok tűnnek a legjobbnak. A lista első része itt található. A címekre kattintva természetesen valamennyi dal meghallgatható; illetve egyben is az alábbi lejátszóban, vagy pedig itt. A kétfordulós szavazás során egyébként összesen 72 szám jutott a döntőbe, úgyhogy ha valakinek nem elég ez az ötven szám a hetvenes évekből, akkor az vasárnap a Quart Facebook-oldalán megtalálja majd a végén elvérzett 22 dalt is, köztük P. Mobil-, Omega- vagy Mini-dalokat is, amelyek sajnos az ötvenbe pont nem jutottak be.

A lista összeállításában részt vett: Dankó Gergő, Fábián Titusz, Gazda Albert, Gelegonya Edina, Inkei Bence, Kanada Káosz, Lang Ádám, Németh Zsófia, Rónai András, Sidó Zoltán, Szabó Sz. Csaba. Az ismertető szövegeket írta Inkei Bence, Rónai András.

25. Beatrice: Nagyvárosi farkas (1979) Lugosi László, Nagy Feró

Bár az úgynevezett csöveseket (akkoriban a kallódó fiatalokat nevezték így) számos zenekar felkarolta, senki sem énekelt róluk olyan kegyetlen őszinteséggel, mint a Beatrice. Az igazi csöveshimnusz az emlékezetes refrénnel megdobott Nagyvárosi farkas volt, a vidékről Budapestre kerülő, illúzióival hamar leszámoló tinédzser szomorú története. Nagyvárosi farkasból tényleg egyre több és több volt a hetvenes évek végére, az ilyen daloknak köszönhetően viszont a hatalom már nem nézhette zavartalanul kutyának őket.

24. LGT: Ezüst nyár (1971) Presser Gábor, Adamis Anna

Bár az évtized második felére már csak Presser maradt az LGT alapító tagjai közül (és az együttes akkor legalább olyan sikeres volt, mint korábban), a legjobb nevek kétségtelenül az első felállásban voltak. A Presser, Barta, Frenreisz, Laux négyes csak rövid ideig tudott így együtt maradni, pedig amikor minden összeállt, mint az Ezüst nyárban, azon nem lehetett fogást találni: az addig ismert magyar rockslágereknél rockosabb, húzósabb irány volt ez, amely csaknem teljesen szinkronban volt a külföldi rockzenével is.

23. Victor Máté: Rosszkor szóltak rám (1973) Victor Máté, Fodor Ákos

A tanult zeneszerző Victor Máté előbb a Non-Stop együttesben játszott, majd "egyszemélyes zenekarként" szólópályára lépett, és ha meghallgatjuk ezt a dalt, akkor még "a magyar Brian Eno" kitétel sem tűnik túlzásnak. Az elsők között használt itthon szintetizátort (erről itt mesélt nekünk), amellyel jól megférnek a hagyományos hangszerek a dalban, és az egésznek olyan hangulata van, hogy az valami csoda. Arról mondjuk fogalmunk sincs, kire vonatkozik, amikor azt énekli, hogy "Szeresd a bácsit", de nekünk nem kell kétszer mondani - szeretjük a bácsit.

22. Fonográf: Hunyd le a szemed (1978) Tolcsvay László, Bródy János

A Fonográf (és különösen Tolcsvay László) sok lírai, szerelmes száma közül a Hunyd le a szemed hordozza magán a zenekar legtöbb erényét: a countrys-folkrockos hangzást, Szörényi Levente énekét és gitárjátékát, a tökéletes vokálokat. Klasszikusan rádióba való, ártalmatlan és személyes hangvételű popzene ez, és ezzel semmi baj nincs, hősködtek korábban Bródyék épp eleget.

21. Edda Művek: Minden sarkon álltam már (1979) Slamovits István, Pataky Attila

Bár az Edda sikertörténete igazán egy évvel később kezdődött, a miskolci zenekar már 1979-ben komoly közönség előtt koncertezett Budapesten, és megjelent az első kislemez is, az A-oldalán ennek a számnak a koncertverziójával. A többi "őszinte kőkemény" rockzenekarnál gondterheltebb és neurotikusabb, az újabb nemzedék életérzésébe beletaláló Edda mondhatni, rögtön a csúcson nyitott, amit az első lemez sikere is bizonyított. Az pedig, hogy mi történt azóta a zenekarral, és mi lett Pataky Attilából, ne befolyásoljon senkit a szám hallgatásakor.

20. Katona Klári: Savanyú a csokoládé (1976) Demjén Ferenc

Katona Klári a hetvenes évek elején tűnt fel, jobbára hagyományos táncdalokkal, a pályája akkor vett fordulatot, amikor a magyar pop Midász királyai vették a szárnyaik alá: előbb Demjén Ferenc, később pedig Presser Gábor. Demjén még a Bergendy tagjaként írt csaknem egy teljes lemezre való dalt az énekesnőnek, ezek közül a Savanyú a csokoládé lett sláger, nem is véletlenül: egy nem túl bonyolult, bluesos rockdal, amelyből kiderül, hogy Katona Klári nem csak édeskés dalokat tud énekelni, kifejezetten jól áll neki ez - még jobban is, mint a latinrockos/funkos verziót éneklő Rózsinak.

19. Beatrice: Gyere, kislány, gyere (1977) Csuka Mónika, Nagy Ferenc

A lányzenekarként induló Beatricében '77-re már túlsúlyba kerültek a fiúk, csak Csuka Mónika képviselte a csajokat, viszont Nagy Feróval ők írták a dalokat. És milyen jól! A műfaj valamennyi stílusjegyét elkapó, húzós Gyere, kislány, gyere a magyar diszkókorszak klasszikusa, nem rajtuk múlt, hogy végül nem az a Beatrice lett igazán híres, hanem egy másik - a dal pedig később a Bëlgának köszönhetően új életre kelt.

18. Marionett Rt.: Mikor a pirkadat (1978) Latzin Norbert, Futár András

Latzin Norbert a Bergendyből való távozása után Marionett Rt. néven alapított új zenekart, mely csak néhány felvételt hagyott az utókorra, közülük a Mikor a pirkadat sikerült a legjobban. Latzin itt már a húzós soul- és jazztémák helyett a fülledt, soulos beütésű diszkó felé indult el, és abban a műfajban is otthonosan mozog. A rövid életű zenekar feloszlása után másodszor is disszidált, majd teljesen elkallódott, végül 1984-ben találták meg a holttestét egy német szállodában. A dalt amúgy nem ő, hanem a ma már szintén nem élő Torontáli István énekli.

17. Bergendy: Ötödik sebesség (1974) Latzin Norbert, Demjén Ferenc

Hogy mekkora veszteség volt Latzin Norbert eltűnése a magyar popzene számára, azt az Ötödik sebesség című dal is remekül érzékelteti. Ez kimondottan a rockos vonalat képviseli, és lenyűgöző benne minden, a szám különleges szerkezetétől kezdve a hangszerelésen át a háttérvokálig és Demjén énekéig. (A refrénbeli kiállás sokak számára az azonos című rádióműsor szignáljaként lehet ismert, amely a Juventus együttes Da da da című slágerével lett kombinálva.)

16. M7: Nincs arra szó (1976) Tardos Péter, Huszár Erika

Erre tényleg nincsen szó: ez a szám a videóval együtt olyan élményt okozott számunkra, hogy újra és újra meg kellett néznünk a magas hangon áriázó bajuszos férfit és a többi csúnya, de lelkes zenészt, ahogy minden idők egyik legfülbemászóbb kórusát éneklik ("Juppápápá!"). A dal ráadásul a Sugar Baby Love - mondjuk úgy - újraértelmezése, mellyel fájó hiányosságot is pótol, hiszen a korabeli magyar popból pont ez a glam rock/bubblegum vonal maradt ki sajnos. Az M7 egyébként igen népszerű slágerzenekar volt akkoriban, ezt a dalt viszont a később rocklexikont író (és sajnos besúgóként is működő) Tardos Péter írta nekik, a már sokszor emlegetett A kenguru filmzenelemezre.

15. Zalatnay Sarolta: Srácok, ó, srácok (1973) Frenreisz Károly

"Srácok, ó srácok, nem értem, hogy mire vártok" - énekli Zalatnay Sarolta a magyar rocktörténet egyik leginkább erotikusan túlfűtött számában. A művésznőt ismerve azonban ez inkább akkori barátja, Frenreisz Karesz elképzelése volt arról, mi mehet a bezsongott lányok fejében. Akárhogy is volt, az eredmény tökéletes: Cini egyik legjobb teljesítményét nyújtja a dalban, akárcsak az őt kísérő Skorpió, a dalt szinte szétfeszíti az energia, és olyan bivalyul is szól, hogy legszívesebben kiraknánk a hangfalat az ablakba, ha majd jön a tavasz.

14. Szörényi Levente: Fénykereső (1974) Tolcsvay László, Tolcsvay Béla

Az Utazás lemez a countrys kalandozások mellett igazi felnőtt rockzenét is tartalmazott, a számok közül a Tolcsvay fivérek által jegyzett Fénykereső viszi el a pálmát. A dal egy gondok gyötörte férfit mutat meg, kicsit a kései Beatles modorában, ám betüremkednek a Crosby, Stills, Nash & Young vokáljai is, egy számban egyesítve a Szörényiéket ért talán legfontosabb hatásokat.

13. Hungária: Szédült világ (1971) Fenyő Miklós, Révész Tamás

A második Hungária-lemez néhány elfeledett gyöngyszeme közül az őrült módon pörgős Szédült világban Fenyő Miklós rockénekesként is brillírozik, a dal pedig nagyszerűen párosítja a rock energiáját Fenyő megszokott rágógumi-dallamaival. A prímet persze Barta Tamás viszi a gitárszólóival, a bájosan szertelen szám pedig négy évtized elteltével is frissnek hat.

12. Panta Rhei: Mandarin (1979) Matolcsy Kálmán

A debreceni Panta Rhei progresszív rockkal és Bartók-átiratokkal indított, majd többféle stílusba is beleharapott. A saját készítésű szintetizátort használó zenekar '79-ben aztán csinált egy instrumentális, inkább a Tangerine Dream világát idéző, diszkókban is lejátszható számot, amely sláger is lett (még inkább lehetett volna tévéműsorszignál), ám a Panta Rhei későbbi próbálkozásai megint csak nem jöttek be. A felvételen szintetizátoron játszó, "civilben" programozóként dolgozó Matolcsy Kálmán 2005-ben, 52 éves korában hunyt el Debrecenben.

11. Taurus: Zöld csillag (1972) Radics Béla, Brunner Győző

Az LGT után a második magyar szupergrup a Taurus volt (érthetetlen, miért gondolták, hogy hivatalosan a Taurus EX-T 25 75 82 nevet kéne használniuk), melyben azért Radics Béla volt az igazi szupersztár, hiába voltak jónevű zenészek a többiek is. A nagylemezig sosem jutó Taurus legnagyobb sikere a Zöld csillag volt, amely azonban nemcsak a Kapitány szólóinak adott teret, hanem végig megtartja a lendületet, míg a hatásos kórus tartja egyben az egészet. Nem túlzás a magyar hard rock csúcsát emlegetni, ha ezt a számot halljuk.

10. Koncz Zsuzsa: Jelbeszéd (1973) Illés Lajos, Bródy János

A dalt először az Illés együttes játszotta, ám sláger Koncz Zsuzsa előadásában lett. A vonósokkal megtámogatott dal jól hangszerelt, perfekt popsláger, melyet Bródy szövege valódi többletjelentéssel ruházott fel, és ennek köszönhetően a YouTube-on még ma is aktuálpolitizáló kommentek olvashatók alatta. A dal nagyszerűségét mutatja viszont, hogy még ezek sem tudták elvenni a kedvünket tőle.

9. Bergendy: Darabokra törted a szívem (1972) Demjén Ferenc

A Bergendy nem ám csak Latzin Norbert szerzeményei miatt volt jó, hiszen Demjén Ferenc maga is írt dalokat, köztük olyan tökéleteseket, mint ez. A Darabokra törted a szívem nemcsak, hogy példa a hibátlanul szerkesztett popdalra, de olyan szervesen illeszkedik a hetvenes évek elejének tarkabarka popvilágába, hogy erről tényleg kockázat nélkül kijelenthető, könnyedén nemzetközi sláger lehetett volna, ha nem pont magyarul születik.

8. Illés: Good-bye London (1972) Szörényi Levente, Bródy János

Bár a dalt már '70-ben megírták, az együttes emlékezetes londoni nyilatkozatát követő hercehurca miatt nem kerülhetett fel a '71-es Human Rights lemezre, csak egy évvel később. Az a verzió sem rossz, de vélhetően még nagyobbat szólhatott volna, ha ez a dal korábban jön ki, hiszen erre még a hardrock prófétái sem szólhatnak egy rossz szót sem. Nem véletlenül tartja ezt maga Szörényi is az Illés legjobban sikerült felvételének, mi pedig majd pont vele fogunk vitatkozni.

7. Generál: Törökméz (1973) Várkonyi Mátyás

Míg a hetvenes évek első felének magyar popzenéjét nagyrészt a hatvanas évekből itt maradt zenészeink uralták, a Generál csupa fiatalból állt, akik addig maximum csak a szárnyaikat próbálgatták. Az első Generál-album, a Staféta tele is volt friss, fiatalos hangzású dalokkal, melyek közül a Törökméz a csúcs: érezhetően hatott a srácokra a Led Zeppelin, ám a hasonlóság nem olyan fokú, hogy bármit is levonjon Révész Sándor énekesi vagy Karácsony János gitárosteljesítményéből, no meg a nagyszerű vokálokból.

6. Szűcs Judith: Táncolj még (1978) Delhusa Gjon

Valamennyi énekesnőnk közül Szűcs Judithban voltak meg leginkább azok a tulajdonságok, amelyektől valaki a szó szigorúan vett értelmében sztár lehet. Voltak nála jobb énekesnők bőven, ám őt megjelenése, mozgása és személyisége pontosan alkalmassá tette arra, hogy poszteren is szobájuk falára tegyék a fiatalok. Pályájának ez a három perc volt a csúcsa, de ne feledjük, hogy kellett ehhez egy jó szám, amely jól is szólal meg, és felkerülhetne bármilyen korabeli diszkóválogatásra.

5. Koncz Zsuzsa, Szörényi Levente: Éjszaka (1975) Szörényi Levente, Bródy János

Egy kisebb meglepetés a sok slágerszám között, hiszen az Éjszaka nem az a klasszikus sikerdal, de a lusta, fülledt nyári estét idéző atmoszférát olyan remekül sikerült eltalálnia, hogy nem lehet ellenállni. Koncz Zsuzsa ráadásul itt kicsit másképp, magasabb hangon énekel, mint azt megszokhattuk tőle, a Rhodes-zongorás, leheletfinom alapok pedig az egészet keretbe foglalják.

4. Kovács Kati: Add már, uram, az esőt! (1972) Koncz Tibor, Szenes Iván

Ez a többször is feldolgozott dal egyértelműen Kovács Kati legjobb száma, amelyet ráadásul sikerült olyan kitűnően felvenni, hogy még Christina Aguilera producereihez is eljutott. Az Add már, uram, az esőt! soulos zenei világára a szerző, Koncz Tibor berlini élményei voltak hatással, ahol rengeteg soult hallgatott az amerikai katonai rádióadón, Kovács Katit pedig csupaszív előadásmódja pontosan alkalmassá tette arra, hogy soult énekeljen. Mindennek eredménye pedig a magyar rock egyik örök klasszikusa.

3. Zalatnay Sarolta: Szeress nagyon (1972) Barta Tamás, Adamis Anna

Míg Zalatnay a hatvanas években ünnepelt sztár volt itthon, a hetvenes évek elején hiába jelentek meg jobbnál jobb rocklemezei, ezekkel különböző okokból nem tudott akkora sikert aratni, mint a Nem vagyok én apácával. Ezekben az években inkább a környező szocialista országokban volt sikere, és ez nem is csoda, hiszen az LGT-vel felvett Álmodj velem lemezre jó pár olyan, külföldön is kiemelkedő, remek szám került, amely még a zenekar saját dalait is felülmúlta. Kiemelkedik közülük a Barta Tamás által jegyzett Szeress nagyon, amelyben remekül egészíti ki egymást Presser zongorajátéka és a virtuóz, de mégsem tolakodó gitárjáték, Zalatnay pedig felteszi a pontot az i-re.

2. Bergendy: Szellemvasút (1974) Latzin Norbert, Demjén Ferenc

Az összeállításban többször is emlegetett Latzin Norbert a Szellemvasútra tartogatta a legtöbb petárdáját, és a szellemes zenei ötletektől, váratlan megoldásoktól és szólóktól hemzsegő dal mind a három perc húsz másodperce maga a tökély. A Bergendyben összegyűlt nagyszerű zenészek itt kedvükre brillírozhattak, kár, hogy ezek voltak a zenekar utolsó nagy pillanatai, mert nem sokkal később Latzin távozott, és amikor a másik dudás, Demjén is elhagyta az együttest, a Bergendy megszűnt komoly tényezőnek lenni a magyar rockban.

1. Halász Judit: Elmúlt az éjjel (1973) Bródy János

A győztes személye elsőre meglephet bennünket, de ha valaki meghallgatja ezt a varázslatos hatású dalt, igazából egy szava sem lehet. Halász Judit a korszak egyik legnépszerűbb színésznőjeként '73-ban vette fel az első lemezét a Fonográf tagjainak segítségével, de - mint arról itt mesélt nekünk - akkor még szó sem volt arról, hogy ő konkrétan gyereklemezeket akar csinálni, ami ezt a dalt hallva teljesen érthető is lehet. Az Elmúlt az éjjelt olyan túlvilági szomorúság üli meg, hogy gyerekként akár még rosszakat is álmodhatnánk tőle, ugyanakkor bármelyik ünnepelt, külföldi kulténekesnő megirigyelhetné Claudine Longet-től Nicóig. A lúdbőröztetően szép, álomszerű kórus, a puritán hangszerelés és Halász Judit bájos énekhangja pedig olyan ellenállhatatlan elegyet hoz létre, amire kevés példa van a magyar popzenében.