Már az ide vezető út is annyira szépen kanyarog az egyre zöldebb tájak között, hogy hirtelen teljesen ésszerűnek tűnhet a rendszeres kirándulások szervezése a környékre. A bánki fesztivál - nagyon sok erénye mellett - azért annyira vonzó, mert nem akar több lenni annál, amit tud: szuper környezet, családias hangulat, válogatott magyar előadók.
Évek óta biztosra mehet, aki Bánkot választja erre a pár napra. A hétvége egyik fellépője, az Akkezdet Phiai-nak oszlopos tagja, Závada “Újonc” Péter elég jól összegzi a lényeget: “Itt haverok vannak, olyan, mintha a hetedik kerület kiköltözött volna a természetbe”. És tényleg: az arcok ismerősek, csak a helyszín nem valamelyik romkocsma vagy a Madách tér, hanem stég, lángosozó, sátortenger, a kemping zuhanyzója vagy a pihenőnek használt, növényekkel dúsan benőtt beugró az út mellett. Kifejezetten családi fesztivál a bánki, rengeteg a gyerek, akik amellett, hogy napközben ők a strand királyai és királynői, este bizony nem a tévémaci szignáljára alszanak el: a pénteki Puszi koncerten lelkesen csápolt több ötév alatti is.
A tóba benyúló Tószínpad kora esti kínálata mindig elsősorban a jókedv alapozását célozza: idén itt lépett fel a Mary Popkids, a Hó Márton és a Jégkorszak, Jónás Vera és a Middlemist Red is. “Egy kis fesztivál olyan, mint egy kis város. Sok az ismerős, hamar tudod melyik a legjobb hamburgeres vagy hol a legjobb fejek a sört csapolók. A koncerten nagyobb figyelmet kap a fellépő, nem csak hömpölyögnek az emberek, könnyen közelebb férsz a színpadhoz is. Nagyon csípem a családias hangulalát.” - mondja Jónás Vera.
A fesztivál figyel a környékbeliekre, ezért este tíz után a zenés programok áttelepülnek a tótól távolabb eső kempingbe. Az itt felállított Északi színpad sorakoztatja fel az igazi “sztárfellépőket”: Bëlga, The Dream Ferry, Venice Valley, Zagar - hirtelen őket emelnénk ki a felhozatalból. Bár a fesztivál hétvégére teltházas lett, még ez is olyan kezelhető mennyiségű embert jelent, hogy a viszonylag picinek számító színpad alatt csápolva igazán baráti élmény bármilyen koncert. “Idén csak kb. három órát töltöttem ott, mert haza kellett jönnie a zenekarnak, pedig tökre maradtam volna még. Imádom, fergeteges, baráti a hangulat, nyitott, laza, gyerek és állatbarát, zöld, intelligens, ízléses, satöbbi.” - mondja Závada Péter, és ezzel csak egyetérteni tudunk.
Attól, hogy vége a koncerteknek, még koránt sincs vége az éjszakának ugyanis az apró elektronikus-zenei helyszín, a Bar72 reggelig szolgáltatott igényes partizenét, többek között Deutsch Gábor, Tom Select, Subotage vagy Bernáthy Zsiga kezei közül kerültek ki az idei ritmusok. Egy focipályányi távolságra pedig felállították a régen legendás cirkuszi sátrat, ahol az S10 szervezésében pörögtek a zenei programok egész éjszaka. A hangsúly itt is az elektronikán volt, de olyan izgalmas, ritkábban látható projektek is megtekinthetőek voltak, mint Berger Dalma együttműködése Sabák Péterrel (Berger Dalma vs. Dizko Stu), vagy a Morningdeer.
Persze Bánkon is sok mindent lehetett csinálni nappal, jógától a különböző civil szervezetek programjain át a filmnézésig, a prímet a strandolás és a kiválóan összeválogatott zenei események vitték. Egy nagyobb fesztiválhoz képest a Bánkitón gyakran lehet az embernek az az érzése, hogy káosz közeli az állapot, de a dolgok mindig megoldódnak a maguk organikus módján. Valószínűleg azért, mert a szervezők és a vendégek is többet akarnak a lerészegedésnél és sárban fetrengésnél, a körülmények pedig annyira nyugodtak, hogy talán ez az egyetlen fesztivál az évben, ami valóban alkalmas a pihenésre, nyaralásra. Szóval ha idén nem is, jövőre mindenképpen találkozzunk a tónál!