A Swole kezdettől fogva remekül lüktet, az igazán király dolgok viszont csak a második felében történnek, ahol a végletekig kifacsar egy Prodigy-hangmintát.
Hát arra tényleg mosolyogva ugrálnék, szétfröcskölném a kezemben lévő italt, aztán szomorúan kullognék vissza a pulthoz a zsebemben kotorászva.
Ahogy a Dummy is megjegyezte, a Swole olyan, hogy érezni, hogy aki készítette, maga is jól szórakozik zenélés közben.