„2015-ben a Charlie Hebdo szerkesztőség elleni merénylet után hetekig, hónapokig lehettünk annak tanúi, hogy a tervezőgrafika legjelesebb képviselői az aktuális helyzetre képesek magas szintű művészi munkákkal reagálni.
A grafika tudott azonnal a mai társadalomhoz szólni,
ugyanakkor megőrizni integritását, sajátos művészi nyelvét is, amely erősebben szólt bármelyik írásnál” – olvasható a Magyar Plakát Társaság (MPT) honlapján.
Ez volt az a gondolat, amely arra ösztönözte a 2004-ben „a magyar és az egyetemes plakátművészet hagyományainak és szellemének folyamatos ápolása” céljából létrejött MPT tagjait, hogy a legaktuálisabb eseményekre azonnal reagáló kezdeményezést indítsanak. Az ötletgazda Tóth Andrej volt.
„Akkor, ott, magát a grafikát érte támadás, és a válasz bebizonyította, milyen erő rejlik a rajzban, képben, alkotásban” – írja a társaság a Charlie Hebdo-merénylet reakcióiról. „A plakát régi műfajnak számít ma, hiszen a 20. század műfaja volt, ebben az évszázadban élte meg virágkorait. Mégis,
sokan hisszük, hogy ma újra aktuális lehet.
Ez a célunk: művészi eszközeinkkel szólni a mához, mai, fontos társadalmi, közéleti, kulturális kérdésekről, a világunk új jelenségeiről és problémáiról, úgy, hogy művészetünk mindenkit megszólítson.”
Az új kezdeményezés első témája a menekültválság volt. A kérdésről tizennégy művész mondta el a véleményét 26 plakáton keresztül. „ Tagjaink a plakát eszközeivel alkották meg az egyéni művészi reakciójukat, a létrehozott plakátok mindegyike saját kérdéseiket, gondolataikat, hozzáállásukat tükrözi” – írták akkor.
A célkitűzés szerint a Magyar Plakát Társaság minden hónapban újabb témafelvetéssel és újabb plakátokkal jelentkezik. A második kör aztán sajnos tálcán kínálta magát: az alkotók akkor a párizsi terrortámadásokra reagáltak.
„Célunk, hogy a tervezőgrafikán belül hangot adjunk a szakmaiságnak, felhívjuk a figyelmet a plakát eredeti értékeire a mai vizuális szeméttel teli környezetben” – áll az alkotók célkitűzései között.
A harmadik témát a párizsi klímacsúcs ihlette. Az alkotások között megjelent Bányai István munkája is, aki a világ legmenőbb hetilapja, a New Yorker címlapjait tervezi. Ahogy az vele készített, korábbi interjúnkból is kiderül, Bányai lelkes támogatója a Magyar Plakát Társaságnak. „Az alkalmazott grafika megérdemelné a megbecsülést. Nemcsak André Kertészünk van, de Moholy-Nagyunk és Zichy Mihályunk is. A plakát helyét most a digitális média veszi át, ahogy annak idején a fotó is a festészetet imitálva indult.
Ha nem használjuk ki az utolsó pillanatot
a nyomtatott anyagok archiválására, kétszáz év fejlődéstörténete veszik el!” – ezt például egy, a társaságnak címzett támogatólevélben írta.
A legfrissebb kezdeményezés viszont a plakátkészítőket személyesen is érintő problémáról szólt: a társaság a „Simicska-oszlopok”, azaz az Orbán Viktorral nemrég összeveszett vállalkozó érdekeltségébe tartozó, köztéri hirdetőoszlopok eltávolítására reagált.
A társaság ugyanakkor hangsúlyozza: szeretne távol maradni az ügy aktuálpolitikai vonatkozásaitól. „A »Plakátot az utcára« témánk is csak a plakátra fókuszál, szeretnénk magunkat távol tartani a politikától, és hogy mi folyik a háttérben. Az üzenet úgyis annyi, hogy éljen a plakát! Ezzel a politikai bandaháborúval egy művészeti ágat lehetetlenítenek el, amit a plakátok sínylenek meg” – mondja az Origónak Korolovszky Anna plakáttervező.
A Magyar Plakát Társaságot 2004. június 22-én alakította meg hat grafikus: Árendás József, Baráth Ferenc, Krzysztof Ducki, Orosz István, Pinczehelyi Sándor és Pócs Péter. „Valamennyien tudatában vagyunk annak a ténynek, hogy a plakátművészet, amely a huszadik század egyik legelevenebb műfaja volt, a huszonegyedik század új médiáinak örvénylésében teret veszít és átalakulni kénytelen. Szükségesnek tartjuk, hogy
ez a szívünkhöz közel álló műfaj ne maradjon magára ebben a kényszerű megújulásban,
és valamennyi erőt is érzünk magukban ahhoz, hogy tervezői és szervezői tevékenységünkkel a plakátművészet jövőjét szolgáljuk. Pontosan tudjuk azonban, hogy ezek a feladatok csak összefogással, a szakma legkiválóbbjainak részvételével és segítő támogatásával válhatnak valóra” – áll az alapításkor kiadott manifesztumban.