Antal Mátyást 1990-ben kérték fel a Nemzeti Énekkar - akkori nevén Állami Énekkar - vezetésére, így a Nemzeti Filharmonikusoknál - korábbi nevén Magyar Állami Hangversenyzenekarnál - betöltött fuvolaművészi posztját karigazgatásra cserélte, 45 éves korában végleg letette hangszerét.
"Nem volt nehéz, egy természetes váltás volt ez az életemben, hiszen a vezénylés gyerekkorom óta érdekelt, később a Zeneakadémián is fuvola és karnagy szakon végeztem. 14 éves korom óta különböző zenekarokban fuvoláztam, 22 évesen már játszhattam az Állami Hangversenyzenekarnál.
Gyönyörű harminc év volt, de véget ért"
- mesélt akkori döntéséről.
"A Nemzeti Énekkar alapvetően egy nagy, romantikus hangzású vegyeskar, amely Verdi és Brahms Requiemjében, a nagy Mahler- szimfóniákban és hasonló művekben érzi a legjobban magát. Ugyanakkor rengeteg kortárs zenét is csináltunk, ezt mindig is feladatomnak tartottam” – tette hozzá.
A leköszönő karigazgató arról is beszélt, hogy harmonikusan zajlik az énekkar élén a vezetőváltás: Somos Csaba január 1-jével vette át hivatalosan az együttes vezetését, de három hónapig még együtt dolgoznak.
"Ez nagyon imponáló, mert manapság nem ez a divat, általában azt látjuk inkább, hogy a vezetőváltások zaklatott körülmények között történnek" - jegyezte meg Antal Mátyás.
Somos Csaba kinevezéséről korábban azt írta a Népszava, hogy nem előzte meg pályázat: "a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar vezetése, valamint a kórus tagjai »közfelkiáltással« támogatták személyét és szakmai programját."