Ez kicsit azért valóban a világ közepe

Káel Csaba, vezérigazgató, MÜPA

Készül a CAFe Kortárs Művészeti Fesztiválra és készül Sanghajba, Ázsia legnagyobb kulturális fesztiváljára Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója. A CAFe fesztivál sajtótájékoztatója után beszélgettünk vele, és nemcsak a fesztiválokról beszélt az Origónak, hanem arról is, hogy több mint 6 millió néző és közel 3000 fellépő fordult már meg a Müpában. Azt is mondta, hogy Budapestről azt mondják a külföldiek, akik egy-egy fesztiválra érkeznek, hogy ez a város a világ közepe.

Milyen szempontok alapján állították össze az idei CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál programját?

Amikor ezen a fesztiválon gondolkodtunk, a legfőbb szempont az volt, hogy saját életünkről, napjainkról tudósítsuk a közönséget – hogy minél több ember számára váljanak érdekessé a programok. Szólítsuk meg velük az embereket, hozzuk közel hozzájuk. Építsük le az előítéleteket, hogy ez valami nagyon elvont, érthetetlen dolog lenne. Ez a vád szokta ugyanis érni általában a kortárs művészetet.

Úgy gondoltuk, hogy legyen ez a fesztivál egy kávéházi kerekasztal. Ahogy az elődeink is tették a XX. században, amikor együtt ültek az akkori kortársak, beszélgettek, kitaláltak új színdarabokat, zenéket, verseket. Most azt szeretnénk, ha a CAFe itt, Budapesten lenne egy ilyen nagy fórum, ahol eszmét cserélünk, vitatkozunk, és közben megmutatjuk magunkat.

A fesztivál egyik állandó középpontja Bartók Béla, aki ma is rendkívüli hatást gyakorol a művészek gondolkodására. Különös aktualitást ad az is, hogy idén ünnepeljük a születésének 135. évfordulóját.

Bátran ki merem mondani: Bartók Béla példaképünk.

Az élete, a művészete és a tudása.

Három fókusza lesz a fesztiválnak: Bartók Béla, az '56-os forradalom, és a lengyel kultúra. Fotó: Talán Csaba

Fontos lesz az idei fesztiválon a lengyel kultúra bemutatása.

A lengyelekkel mindig jó volt a viszonyunk, de ha közelebbről megnézzük: annyira azért nem látunk bele, hogyan is élnek napjainkban, kevés a közvetlen kapcsolatunk velük. Ezért hívtuk meg őket, hogy megismerjük, mit gondolnak ma. A speciálisan lengyel tematika kapcsán vendégünk lesz Krzysztof Penderecki, akinek művészetét több koncerten is megmutatjuk majd. Érdekesség, hogy Pendereckinek éppen Bartók Béla a példaképe.

A harmadik tematika az 1956-os forradalom.

Ez nemcsak azért fontos, mert éppen 60 éve történt, hanem azért is, mert tisztázni kell a személyes viszonyunkat a forradalommal. Az előadások, amelyeket e tematika mentén mutatunk be, nemcsak a tények, viták kereszttüzében mutatják be a forradalmat, hanem az érzelmi oldalát is megpróbálják ábrázolni.

"Egy-egy előadás, zenemű vagy gondolat a mi világunkat ábrázolja - ebben a pillanatban." Fotó: Talán Csaba

Miben lesz más az idei fesztivál, mint a korábbiak?

Minden CAFe Feszitvál más, ugyanis minden évben az adott időszak gondolatait, érzéseit próbáljuk közölni.

Egy-egy írásmű, zenemű, tánc vagy akár gondolat a mi érzéseinket, gondolatainkat, a mi világunkat ábrázolja. Ebben a pillanatban. Újdonság lesz az is, hogy a CAFe Budapest több, önálló tematikával rendelkező rendezvénysorozat megvalósulásában is aktív szerepet vállalt.

Így jött létre a Budapest Ritmo, Kelet-Európa első világzenei fesztiválja, amelyet a Budapesten rendezett WOMEX sikere inspirált. A Müpában és a mellette felállított CAFe Sátorban négy nap alatt csaknem 30 koncert ad áttekintést az aktuális világzenei kínálatból. Tulajdonképpen nemcsak Közép-Kelet-Európa zenéit ismerhetik meg az érdeklődők, hanem Ázsiából is érkeznek fellépők. Az idén is lesz Mini Fesztivál, amely a közelmúlt magyar zeneszerzésének a szemléje. De a program része az idén is az Art Market Budapest nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár és annak részeként az Art Photo Budapest, Közép és Kelet Európa egyetlen fotóművészeti vására, valamint a divat kapcsán a Mercedes-Benz Fashion Week Central Europe. Ebben az évben csatlakozik először a fesztiválhoz a magyar irodalmat és írókat ünneplő őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár.

Sanghajban is bemutatják A kékszakállú herceg várát Fotó: Talán Csaba

Az első napon mutatják be a Bartók: A kékszakállú herceg vára című művét, majd ezt követi a Csodálatos mandarin. Ön a rendező – hogyan készül a fesztiválra?

Korábban megfogadtam, hogy a fesztiválokon nem rendezek. Ezt a fogadalmamat most megszegtem, mert Kocsis Zoltánnal már évek óta terveztük a Kékszakállú színpadra állítását, és most jött el a pillanat, amikor a régóta dédelgetett álmunkat közösen meg is tudjuk valósítani. A kékszakállú herceg várát már sokféleképpen értelmezték.

Engem a szerző szándékaihoz legközelebb álló, lélektani megközelítés inspirált. Az előadás második felében A kékszakállú herceg vára díszletei alakulnak át A csodálatos mandarin kulisszáivá,

Vincze Balázs friss koreográfiájához – a Pécsi Balett közreműködésével. Mindkét produkciónak fontos utóélete lesz, novemberben Ázsia legnagyobb kulturális seregszemléjén, a Sanghaji Nemzetközi Művészeti Fesztiválon is előadjuk ezeket.

Mikor lesz a sanghaji fesztivál, és hogyan készül erre?

A sanghaji fesztivállal komoly kapcsolatot építettünk ki az évek során. Az idén október 15-től november 15-ig tart majd a fesztivál, és Magyarország november 6-tól 11-ig mutatkozik be.

Elsősorban a komolyzenénkre és a népzenénkre, és Bartók Béla művészetére kifejezetten kíváncsiak a kínaiak. A csodálatos mandarint például sokáig nem mutathatták be, valamiért úgy gondolták, hogy nem vet rájuk túl jó fényt.

Ezúttal Bartók darabjai mellett világhírű magyar művészeink és együtteseink is meghívást kaptak, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Muzsikás, Baráti Kristóf, Várdai István, Balog József és Roby Lakatos. Lesz több kiállítást is – ezen belül természetesen egy Bartók-kiállítás.

Mint rendező, hogyan készül a sanghaji bemutatóra?

Ilyen értelemben nincs „kínai" szempontom. A darabnak egy újabb megfejtését és értelmezését szeretném színpadra vinni, ami mindenhol érvényes tud lenni. Ugyan operaként szokták emlegetni, de valójában eredetileg ez egy misztériumjáték, ami feszegeti az opera és a hangverseny határait.

Káel Csaba a CAFé Budapest Fesztivál sajtótájékoztatóján Fotó: Talán Csaba

A bemutatáshoz kell egy megfelelő koncertterem is....

Igen, és a Müpa egy ilyen, alkalmas helyszín. Sanghajban is egy hasonló helyszín lesz, a Shanghai Cultural Square, ami talán egy kicsit „színházibb" terem, de megfelelő lesz a bemutatásra.

A tavalyi évben volt a Müpa 10 éves. Hogyan sikerült a jubileumi évad?

A közönség visszajelzése alapján nagyon sikeres volt. Rengeteg programunk van és olyan nagy ütemben szervezzük ezeket, hogy időnként összegezni kell.

Egy ilyen jubileum arra jó, hogy lássuk például azt, hogy közel 3000 fellépő művész volt a Müpában és több mint 6 millió néző.

Ezek számok – talán kevésbé lényegesek. Ami igazából fontos, és ezt nevezném az elmúlt 10 év legnagyobb eredményének, hogy létrejött egy speciális közösség, amely áll a nézőkből, a művészekből és a Müpában dolgozókból. Ez egy érdekes, szellemi közeg. Sokan úgy jönnek már a Müpába, mintha hazajönnének. Ez igaz a művészekre és a közönségre is. Létrehoztunk évekkel ezelőtt egy kulturális „agorát', és ez fantasztikusan működik. Lényeges volt a nemzetközi kapcsolatrendszer építése. A világ élvonalába tartozó sztárokat sikerült megnyernünk magunknak az évek során, és büszkék vagyunk arra is, hogy számos közös előadást szerveztünk magyar előadókkal.

Még mindig él a magyarokban egyfajta távolságtartás, hogy addig nem hiszik el egy magyar művészről, hogy milyen kiemelkedő képességek birtokában van, amíg nem látják együtt egy nemzetközi sztárral. Sokszor ilyen alkalmakkor fedezik fel a nézők a magyar előadót.

Ez is feladata a Müpának, hogy felhívja a figyelmet a kiváló magyar művészekre. Évek óta fókuszba helyezzük a fiatalokat, nemcsak a művészek, hanem a közönség oldaláról is. Gondoljunk csak bele, körülöttünk van közel 60 ezer egyetemista. Ez a világon szinte egyedülálló lehetőség. Körülöttünk van egy sajátos város is, amit egy-egy fesztivál idején életre kel. Ha valaki idecsöppen – és ezt egy külföldi ismerősöm mondta -, kapkodja a fejét, és azt mondja: ez egy fantasztikus város, ez a világ közepe. Ez a célunk többek között, hogy mi is jól érezzük magunkat ebben a közegben, legyen egymásnak mondanivalónk, legyünk egymás felé nyitottak, másrészt, ha idelátogatnak a külföldiek, azt érezzék, hogy ez kicsit azért valóban a világ közepe.