Hammond maga is erre hivatkozott, mikor szerdán bejelentette, hogy mennyit szánnának a Rotherhamban található kastély felújításra. A Jane Austen Társaság azonban közleményében azt írta a Guardiannek, hogy semmilyen bizonyíték nincsen arra, hogy az írónő valaha Wentworth Woodhouse-nál járt volna, és hogy a regénybeli Pemberley tulajdonosa, Fitzwilliam Darcy megengedhetett volna magának egy ekkora házat.
Vannak más helyek, például Chatsworth, amelyek pályázhatnak Pemberley modelljének címére
- írták.
Wentworth Woodhouse egyébként
Európa legnagyobb magánháza,
amely több mint 33 hektáros területen fekszik. Szobáinak száma meghaladja a 350-et, és épülésének idején, a 18. században ezer fős személyzetet foglalkoztattak benne.
Egy másik lehetséges versenyző, a Derbyshire-i Chatsworth jóval kisebb mint Wentworth Woodhouse, és bizonyított, hogy 1811-ben, két évvel a Büszkeség és balítélet megjelenése előtt Jane Austen járt a környékén.
Wentworth Woodhouse-nak a 20. század közepétől mostoha sorsa volt: az 1940-es években szént is bányásztak a birtokon, az épület közvetlen közelében, később pedig iskolaként funkcionált. Ezután több tulajdonosváltáson is átesett. Legutóbbi gazdája, Clifford Newbold 2015-ben halt meg.
Philip Hammond szerint a kastély és a birtok az ország kulturális örökségének fontos része, és kritizálta a munkáspárti kormányt, amely 1946-ban engedélyezte a szénbányászatot. Szerinte ez egyenesen kulturális vandalizmus volt.
Tavaly egyébként létrejött egy alapítvány Wentworth Woodhouse megőrzésére, amely 7 millió fontért – aminek nagy része állami támogatás lett volna – licitált a kastélyra, de egy hongkongi székhelyű befektető vállalat több pénzt kínált érte. Végül ez a megállapodás is kútba esett.
Marcus Binney, a Nagy-Britannia kulturális örökségével foglalkozó SAVE Britain's Heritage elnöke nagyon megkönnyebbült a pénzügyminiszter bejelentésén.
Ez a ház borzasztó bajban volt az elmúlt 70 évben
- mondta arról, hogy a kastély fenntartása nagyon nehéz és költséges.
Szerinte a tervezett restaurálási munka összesen 42 millió fontba kerülne, és valószínűleg 15 évig is eltartana. Ha elkészült, akkor a kert és a szobák egy részét megnyitnák a látogatók előtt. Az északi szárnyban vendéglátásra alkalmas helyiségeket, az istállókból pedig irodákat alakítanának ki.
A Guardian szerint Philip Hammond bejelentése szokatlan ugyan, de nem példátlan. 1984-ban az akkori pénzügyminiszter, Nigel Lawson Calke Abbey megmentésére különített el több millió fontot.