Jazzel ünnepli a tavaszt a Müpa

Vágólapra másolva!

Három este, három hang, három kivételes tehetség: ezt kínálja idén a Jazztavasz programja. A Müpa május 4. és 6. között minden estére egy-egy igazi jazzdíva fellépését kínálja a közönségnek. De nemcsak a tavaszt, hanem a nyarat is jazzel ünnepli majd a Művészetek Palotája, hiszen sokak örömére visszatér Magyarországra a bársonyos hangú Gregory Porter. A Grammy-díjas jazzénekes június 27-i koncertje a 2016/17-es évad méltó lezárásának ígérkezik.

Origo

Vágólapra másolva!

Müpa Jazztavasz

Immáron tizenkettedik alkalommal rendeznek májusban Jazztavaszt a Müpában. A 2005-ben útjára indított sorozat idei koncertjein

a női hangok kerülnek előtérbe:

három kivételes énekesnő lép fel május 4. és 6. között. Egyikük még csak most bontogatja szárnyait, másikuk már állandó, stabil szereplője a szakmának, a harmadik énekesnőt pedig a Müpa nézői is régi ismerősként köszönthetik majd a színpadon. Az évad zárásaként pedig egy régen várt énekes lép majd a hangversenyterem színpadára, a Jazzlegendák című sorozatban.

A sort május 4-én az a Kandace Springs nyitja, akit tavaly megjelent első nagylemeze, a Soul Eyes rögtön

az amerikai jazz élvonalába emelt,

pedig a nashville-i születésű énekesnő még csak 27 éves. Kandace Springs gyerekkorában két dologért rajongott: a zenéért és az autókért. Utóbbi olyannyira nagy szerelem volt, hogy komolyan fontolgatta az autótervezői karriert - végül azonban inkább a zenét választotta, és a négyütemű járművek iránti vonzalom a színpadon csak a Ferrari-piros Fender-zongora formájában maradt meg. Az énekesnő az előadásaihoz sok forrásból merít, bátran egyensúlyozik a soul, a jazz és a pop között. A kritikusok dicsérik mély, telt altját és ösztönös tehetségét. Budapesten a debütáló album dalai mellett újabb szerzemények is megszólalnak majd tőle.

Zara McFarlane ma

az Egyesült Királyság egyik vezető jazzénekesnője,

annak ellenére, hogy pályatársaival szemben viszonylag későn kezdett érdeklődni a műfaj iránt. Jamaicai szülők gyerekeként a reggae és az r'n'b már kezdetekkor jelen volt az életében, ellenben a jazzel csak középiskola után kezdett foglalkozni. A rangos Guildhall School of Music diákjaként szerzett vokális jazz szakon mesterdiplomát – ebben az intézményben tanult többek közt

Bryn Terfel, Jaqueline du Pré, Ewan McGregor és Daniel Craig is.

Bár már első, 2011-ben megjelent albumára is felfigyeltek a szakemberek, az igazi áttörést a 2014-es If You Know Her hozta meg, amelyért többek közt a Jazz FM év jazzénekesnőjének járó díját is elnyerte. Sőt, akadt olyan kritikus, aki a legjobb angol jazzénekesnőnek kiáltotta ki. Kristálytiszta hangját a korai Nina Simone-éhoz és Roberta Flackéhez is hasonlították. Zara McFarlane koncertjein saját, a jazz, a reggae, a pop, a folk és a blues elemeit mesterien vegyítő dalai is megszólalnak. Mindezt a méltatói szerint az énekesnő bársonyos énekhangja és szuggesztív előadásmódja kovácsolja kerek egésszé, amiről május 5-én a Müpa közönsége személyesen is meggyőződhet.

A tavasz jazzünnepe

egy igazi élő legenda fellépésével zárul:

Cassandra Wilson 8 év után május 7-én tér vissza a hangversenyterem színpadára. A kétszeres Grammy-díjas művésznő külön fejezetet érdemel a jazz képzeletbeli történelemkönyvében. Már fiatalon is szívesen kalandozott a jazz mellett más ritmusok - a country, a folk, a funk és a blues - irányába,

felfedező énjét pedig azóta is megtartotta.

1993-as, Blue Light 'Til Down című albumán blues- és rockdalokat, valamint örökzöldeket bújtatott akusztikus köntösbe, tavalyelőtti, Coming Forth by Day című korongján Billie Holiday-dalokat dolgozott fel, legújabban pedig az ír népzene jazzre gyakorolt hatását kutatja. Zenei világát a hagyományok iránti tisztelet és a korszerű közlésvágy kettőse határozza meg; előadásaiban mély, dinamikailag árnyalt altját, egyedi kiejtését és az általa teremtett titokzatos és érzéki atmoszférát is kiemelik.

Gregory Portert legalább annyira ismerik lágy, soulos hangjáról, mint a színpadon viselt füles sapkájáról. Az általa csak „jazzkalapnak" nevezett fejfedővel eredetileg egy műtét nyomait szerette volna elrejteni, de mára annyira az imidzse részévé vált, hogy anélkül talán fel sem ismernék a rajongói.

Porter az elmúlt évek egyik legsikeresebb jazzénekes-dalszerzője,

aki bármibe kezd, azt a kritikusok és a közönség egyaránt kitörő lelkesedéssel fogadja. Mint sok énekes esetében, nála is már gyerekkorban jelen volt a zene – csonka családban felnőve kedvencére, Nat King Cole-ra egyfajta apafiguraként is tekintett. Ennek ellenére csak az egyetemi évek alatt kezdett komolyabban foglalkozni a jazzel: egészen addig profi futballistának készült.

Már első albuma is Grammy-jelölést hozott, az azóta platinává érett Liquid Spirit című harmadik korong pedig díjra is váltotta a jelölést 2014-ben. Porter, sokakhoz hasonlóan azt vallja, hogy a jazz inkább kitágítja, mintsem beszűkíti az énekesek lehetőségeit, és mint egy nagy esernyő, sok különböző műfajnak jut hely alatta. Az ő dalaiban egyaránt megtalálható a jazz, a gospel és az r'n'b is, de akkor is örül, ha vérbeli bluesénekesnek aposztrofálják a kritikusok. Mindent betöltő baritonjával bármilyen helyszínen olyan atmoszférát teremt, hogy a szervezők szerint

élőben látni és hallani őt felejthetetlen élmény lesz

a koncertje nézőinek.