A Futótűz című előadásra vasárnap délután olyan sokan akartak bejutni, hogy a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházának nemcsak az összes pótszékén, de még olyan pontjain is ültek nézők, amelyeket rendeltetésszerűen nem a közönségnek tartanak fenn.
Wajdi Mouawad libanoni származású kanadai drámaíró nyolcéves volt, amikor a családja Kanadába menekült a libanoni háborúk elől. Ezért Mouawad munkásságában központi helyet foglal el a kérdés, hogy
a történelmi traumák milyen hatást gyakorolnak a családokra.
A hamar világhírűvé vált Futótűz című darabjának középpontjában is egy család történetét érintő nyomozás áll.
A Futótűz-ből 2010-ben készített világsikerű,
Oscar-díjra jelölt filmet
Denis Villeneuve. A magyar mozikban Felperzselt föld címmel vetítették. A Radnóti Színház 2017. január 17-én mutatta be a darabot Alföldi Róbert rendezésében, Kováts Adéllal a főszerepben. A gyerekeit Martinovics Dorina és Olasz Renátó alakítják, de László Zsoltnak, Csomós Marinak, Sodró Elizának, Lovas Rozinak, Pál Andrásnak, Schneider Zoltánnak, Rusznák Andrásnak, Csarnóy Zsuzsannának, Martin Mártának és Gazsó Györgynek is fontos szerepek jutnak, bizonyos esetekben egy-egy színésznek több is.
A pécsi előadás másnapján a POSZT programjában hagyományosnak számító szakmai beszélgetésen Kováts Adél, aki nemcsak főszereplőként, hanem színházigazgatói minőségben is részt vett a beszélgetésben, elmondta: annak idején ő adta Alföldi Róbert kezébe ezt a drámát, mivel fontosnak tartja, hogy a Radnóti műsorán
minden évben szerepeljen egy érzékenyítő, fontos társadalmi kérdésekről szóló bemutató.
Alföldi Róbert arról beszélt, hogy szerinte „a darab szól arról is, hogy az ígéreteinket mennyire és hogyan tartjuk be, hogy az adott szó mit jelent. A menekültkérdés mellett olyan alapügyekről beszél tehát a dráma, amelyek azt mutatják: mindannyian részesei vagyunk annak, hogy bizonyos dolgok hová jutnak a világban. Ez rajtunk múlik. Igenis van választási lehetőségünk. Adott pillanatokban ugyan rosszul döntünk, de van lehetőségünk arra, hogy jól döntsünk".
Kováts Adél igazgató-főszereplő az előadással kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy a családra vonatkozó rétege abban mutat utat vagy nyújt segítséget, hogy
megbocsátás és elengedés révén meg lehet törni a generációról generációra örökített negatívumok sorát.
„Vannak igazságok, amelyeket csak úgy lehet felfedni, ha maga jár utána az ember. Ez adja meg a tényleges feldolgozás és a megtisztulás lehetőségét" – mondta. A meghívott szakértők és a beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy az előadás úgy aktuális, hogy nem aktualizál, semmiféle reflexió nincs benne a magyar jelenre. Kováts Adél hozzátette: ennek ellenére a világban zajló történések miatt egyre nehezebb játszani, hiszen akár a veronai buszbaleset, akár a manchesteri merénylet kapcsán mindig akadhatnak fájdalmas áthallások.
„Fantasztikusan intenzíven vannak jelen a színpadon az agyból és idegből alkotó hús-vér emberek. Időnként fölvetődik az emberben, hogy érdemes-e színházat csinálni vagy nem. Ez után az előadás után úgy álltam föl, hogy
nagyon érdemes színházat csinálni, ha ilyen dolgokról tudunk beszélni, ilyen szakmai minőséggel"
- mondta a Futótűz-ről Vincze János rendező, a POSZT felkért szakértője.
„Számomra az volt a legfontosabb kérdés, hogy a sorssal mit tud kezdeni az ember. Itt egy nő képes arra, hogy amikor a paradox végzettel szembekerül, akkor meg tudjon maradni embernek. A darab arra vállalkozik, hogy azt mondja: Ezt meg tudjuk csinálni!"- tette hozzá Zalay Szabolcs drámatanár, a Leöwey Klára Gimnázium igazgatója, a beszélgetés másik szakértővendége.
Június 11-én a POSZT-on nem a Futótűz volt az egyetlen versenyelőadás: közvetlenül utána a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata mutatkozott be Radu Afrim Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan című produkciójával.
A Retromadár... kaptárszerű, tömbházat megjelenítő (a kritikusok által egyenesen lenyűgözőnek titulált) díszletében a 70-es évek romániai magyar valósága elevenedik meg,
mára retrónak számító, összetéveszthetetlen hangulataival, emblematikus tárgyaival
és jellegzetes közösséget alkotó szereplőivel, akik a diktatúra árnyékában élik ügyes-bajos hétköznapjaikat: hallgatják a zenét a szenzációszámba menő kazetofonon, próbálnak a Dallas főhőseire hasonlítani, siratják hűtlen férjüket, bámulják az ABBA szőke énekesnőjére emlékeztető lányokat vagy epekednek a gyár vonzó, fiatal mérnöke után.
A beszélgetés résztvevői – az alkotók közül László Csaba színész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezetőségéből Keresztes Attila és Gáspárik Attila - , szakértők és nézők között a szakmai beszélgetésen izgalmas vita bontakozott ki az előadásról.
A társulat tagjai arról is beszéltek, hogy maga a produkció a rendező, Radu Afrim saját szövege alapján jött létre, amelyet folyamatosan írt –
egy-két nappal a premier előtt például csaknem 60 oldalas, új résszel egészített ki.
A Román Vígjátékfesztiválon díjak sorával kitüntetett Retromadár... hatásmechanizmusa Nánay István kritikus szerint elsősorban arra épít, hogy a nézőben elinduljon egy belső film a saját 70-es évek-élményéről: ez tehát egy szubjektív, kifejezetten alanyi előadás - ebből adódnak gyönyörű szép részei,
lírai és groteszk epizódjai és a víziószerűsége is.
A színház vezetősége mindehhez azt is hozzátette, hogy éppen ezért ez esetben
fontosabb volt maga a játék és néhány gondolat és kérdés felvetése,
mint egy kifejezetten feszes előadás létrehozása. Így született ez a saját megfogalmazásuk szerint „kellemesen öncélú", nagy közönségsikernek örvendő alkotás.
A vállalt retro, az emlékeket gyakran megszépítő emlékezés jelenléte révén pedig nem lehet az előadáson a száraz objektivitást sem számonkérni: a választott formának köszönhetően a korban tapasztalt rémségek is relativizálódnak. A blokk lakóinak személyisége sem azonos mélységben tárul fel: sorsok villannak fel, egyes karakterek kidolgozottabbak, más figurák ezekkel szemben kevésbé hangsúlyosak.
Az egyértelműen önéletrajzi darab készítésébe a nézőket is bevonták: meghirdették, hogy behozhatják a színházba a 70-es évekből megmaradt relikviáikat. Így került az előadásba többek között
egy üveghal,
az időről időre feltűnő, nyugatot idéző reklámszatyrok, iskolai egyenruhák és trapéznadrágok mellé.
A Retromadár... több színésznek is fantasztikus megvillanásokra ad lehetőséget – László Csaba például nemcsak a narrátort alakítja, hanem a komikus vonulatot erősítő öregasszonynak is beöltözik – de az előadás egyik legnagyobb „felfedezése" kétségkívül a narrátor kisgyerekkori énjét alakító, mindössze hétéves Takács Örs. A POSZT egyik legifjabb csillaga saját bevallása szerint nagyon élvezi a színpadi játékot, így, ha rajta múlik, nem utoljára láthatja őt színészként a közönség.
A Futótűz és a Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan a POSZT idei mezőnyében 12 másik produkcióval vannak versenyben a Legjobb előadás címért. Ezek közül sorrendben ifj. Vidnyánszky Attila III. Richárd-rendezése folytatta a versenyprogramot. A Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház produkciójának címszereplője Trill Zsolt, rajta kívül fontos szerepet játszik az előadásban Eszenyi Enikő, Szűcs Nelli, Hegedűs D. Géza és Trokán Nóra is.