Feleki Kamill, a "tüskés mimóza"

Budapest, 1954. november 10. Feleki Kamill a Csárdáskirálynő című operett egyik jelenetében az Operettszínházban. MTI Fotó: Farkas Tamás

Ahogy ifjabb Latabár Kálmánt, úgy Feleki Kamillt is nevezték olykor magyar Fred Astaire-nek a pályája elején. Aki azonban elsősorban utolsó filmszerepe, az Uramisten című alkotás idős bűvészeként emlékszik rá, az el sem hinné: egy hajszálon múlt csupán, hogy generációjának egyik legnagyobb színésze kijutott a táncmesteri feladatokból, majd a táncos-komikusi szerepkörből. Az említett film kapcsán pedig - bár meghozta számára a chicagói Filmfesztivál legjobb férfialakításának díját, amelyet a másik főszereplővel, Eperjes Károllyal kapott megosztva – sikerült úgy megsértődnie, hogy a rendezővel, Gárdos Péterrel is megszakította a kapcsolatot. A Kossuth-díjas művészt - aki a színpadtól már utolsó filmszerepe előtt visszavonult - színpadi partnere és pályatársa, Honthy Hanna csak "tüskés mimózának" nevezte.

Pendlikirály, aki beszél a táncaival

A harmincas-negyvenes években Feleki Kamill tucatnyi színházban és darabban játszik.
A Royal Revü Ki gyereke vagyok én? című zenés bohózatban zsakettes, ősszakállas aggastyán. A "Gyere ide, rózsám..." című felejtésre érdemes darabban nyalka legény. A "Tessék beszállni!" című revüprodukcióban táncos lábú kispolgár.
Szép gázsiért szerződik le a Jókai téri Komédia Orfeumba, Somogyi Kálmán direktorhoz.

Az intézmény a humor vaskosabb formáit preferálja.

A korlátokat nem ismerő teátrum előadásain az is bevett gyakorlat, hogy amikor felfedeznek a nézők között egy ismertebb pesti kereskedőt, akkor az a színész, aki elsőként látja meg, beleszövi nevét a produkcióba.

A kiválasztott kereskedő másnap ajándékkal viszonozza a reklámot.

Feleki Kamill a társulat egyetlen olyan tagja, aki nem kér a lehetőségből. Elsősorban ízlése okán. Persze egyéb okból is megteheti.
A Színházi Élet írja akkoriban Feleki Kamillról:

Pendlirekorder és csúcsgázsista. Percenként többet keres, mint az egyhavi maximális sztárgázsi. Ha nem lenne komikus, nagy színész lehetne.

De mást is írnak róla ugyanabban a lapban:

Ő a magyar színpad garabonciás lábú Fred Astaire-je. Külön tehetsége, hogy tánca nem csak gépies technikából áll, annak szellemi kvalitásai is vannak: külön humor van a táncaiban. Mond velük valamit. Vicceket mesél a táncaival.

Tánc és illemtan

Feleki Kamill a neves kabarészerző, Nóti Károly számára írt jeleneteivel egy másik jeles színtéren lép fel, a Békeffy László vezette Pódium Kabaréban.
A színész és író Békeffy műsorindító, virágnyelvű esti konferanszainak legvelősebb mondatai órák alatt terjednek szét másnap a fővárosban, napokkal később országszerte emlegetik őket.

Békeffy László humorát akkor már elsősorban az a düh táplálja, amit a terjeszkedő német nácizmus, az erősödő hazai fasizmus miatt érez.

Feleki nézőként is gyakran ott van a színházban, sokat beszélgetnek a direktor konferanszai kapcsán.

Békeffy mindenfelé említi: Feleki Kamillban látja utódját a színház élén.

Békeffyt jó kapcsolatok fűzik a kor arisztokráciájához, mágnásaihoz - annak kapcsán ajánlja be tánctanárnak Feleki Kamillt Ulmann báróék műkedvelő előadásába, melynek prózai részét maga rendezi.
Az Ulmannék palotájában zajló esemény egyrészt arra is jó alkalom, hogy Feleki Kamill közelebbről tanulmányozza a kor legfelsőbb köreit, melynek tagjait gyakran formálja meg a különböző daljátékokban.

Másrészt akkor születik meg fejében egy tánc és illemtan iskola terve, melyből hamarosan valóság lesz.

Feleki Kamill és felesége a Vilmos császár út 71. szám alatt nyitja meg az intézményt.

A bizonyos ügyekben végtelenül szemérmes Feleki Kamill soha nem beszélt arról, hogy miért nem lett gyermekük. De a tánciskola olyan közös teremtményük, amely mindkettejüknek szívügye.

A Feleki-féle táncszalon tehetségesebb növendékeivel Feleki Kamill foglalkozik az esti előadások után, a többiekkel felesége. Vasárnap össztáncot tartanak, amelyen már külső vendég is részt vehet, ám Feleki Kamill tőlük elvárja az illem minden vonatkozó szabályát. Úgyhogy idővel azt is tanítani kezdi. A vonatkozó kurzuson nincs tánc, de tanulható a viselkedés.

Gombaszögi, Rolls Royce, nyelvleckék

1940-ben – miközben kígyóként szorítja a fél glóbuszt a háború - Feleki Kamill két vígszínházi produkcióban is részt vesz. A Horváth Árpád rendezte XIV. Renében rábízzák a táncok megalkotását, valamint táncoskomikusi feladatai is vannak.

Egyik jelenetében Mezey Mária áll a balján, jobbján Tolnay Klári, maga pedig ugrik köztük egy hátraszaltót. A kritika egekbe dicséri.

Az Agóramacska című „zenés csacskaságban" Ajtay Andor, Lázár Mária és Gombaszögi Ella a partnerei.
Utóbbi kolleginának énekli:

Te vagy a zsánerem, akárhogy szégyellem, dundi, dundi nő.

Gombaszögi Ella már Feleki Kamill pályakezdésekor felfigyelt a fiú tehetségére – nem többre –, azóta is terjeszti: tánczseni érkezett a színivilágba.
Egyebek kapcsán viszont a selypegős Kamill szemébe is odamondja egy alkalommal:

Nem szeretem az olyan színészeket, akik helyesírási hibával beszélnek.

Feleki Kamill tudja, hogy Gomba – így becézik a színésznőt a szakmában – csak azzal sprőd, akit szeret.
Feleki Kamill feleségével együtt gyakori vendég a színésznő nővérének, Fridának nyaralójában Tahin. Ott szeretik meg a Dunakanyart, és építik meg a maguk házát a szentendrei dombon.
Feleki Kamill a színházi előadások után is gyakran keresi Gomba társaságát, akinek a Viktória Kávéház a törzshelye a Berlini téren (A mai Nyugati tér).

Amikor Gombaszögi a kávéházban van, azt már a kávéház előtt parkoló Rolls Royce-a elárulja. Az autómárka a jól kereső, vezető fővárosi színészek körében is unikum.

Amikor a Rolls Royce nem parkol az épület előtt, akkor Feleki Kamill saját törzshelye, az Oktogonon üzemelő Abbázia felé veszi az irányt. Odajár Somogyi Kálmán, a Komédiás Orfeum direktora is, akinek Feleki Kamill mellett Komlós Vilmos és Herceg Jenő a kedvenc römi partnerei.

Feleki Kamill a partik szüneteiben az általa jól beszélt német mellett az angolt is megtanulja az Abbáziában.

Ulticsata hű barátjával és pályatársával, Bilicsi Tivadarral Forrás: Sas györgy: Kamillka

Helyzetgyakorlatokat alkalmazva oktatja egy erre szakosodott – nyolc nyelvet folyékonyan beszélő vendég az éjszakában, miközben Finike békésen alussza otthon az igazak álmát.

Publikációk és légvédelem

A színész, illetve tánc- és illemtanár Feleki Kamill 1941-től "Az én hasábom" címmel rövid írásokat kezd publikálni a „Film Színház, Irodalom című lapban – melynek főszerkesztője a neves színikritikus, Egyed Zoltán.
Feleki Kamill tárcái a színházról, az élet hétköznapi dolgairól mindig csattanókkal végződnek –

s mai szemmel Örkény István húsz évvel később megszülető egyperceseit idézik.

Feleki Kamill csak 1943-ban hagy fel a publikációval.
Amikor Békeffy Lászlót – konferanszainak politikai állásfoglalásai miatt - előbb Sopronkőhidára, majd a dachaui koncentrációs táborba hurcolják. (Túléli, de soha nem tér vissza Magyarországra, 1962-es haláláig Svájcban él. Sz.Á.)

Feleki Kamill akkor, már több mint két éve, rendszeresen cirkuszokban és varietékben is fellép a zsidótörvények által színházakból kiparancsolt Gárdonyi Lajossal.

Lipi és Lupi néven előadott számaik rendkívül mulatságosak.
Amikor Feleki Kamillt először hívják sorozásra, a katonaorvos felismeri, és felmenti a szolgálat alól.

Ám 1944. szeptember elsején plakátokon is közhírré teszik: nincs mese, mindenkinek be kell vonulnia.

Bródy Tamás az Operettszínház karmestere, aki korában teljesített már légvédelmi szolgálatot, elintézi minapi feletteseinél, hogy közös szakaszba kerülhessenek Feleki Kamillal a légiósoknál.

Bázisukról, a Gellért-hegyi sziklapincéből gyakran küldik kettősüket a Szent István Bazilika tetejére bombázókat fürkészni. Jó célpont.

Osztagparancsnokuk – ő korábban nem volt Bródy felettese - nem kedveli a művészeket, főként a protekciósokat. Az ostrom idején, amikor a Bazilika boltozata belövést kap, a két művész máshol van éppen. Akkor már megy mindenki, amerre lát.

Balra át!

Elcsitul a harc, Feleki Kamill pedig mindenek előtt beköltözteti kilencvenéves nagymamája mellé a kibombázott kabarészerzőt, Nóti Károlyt, aki ott írja meg Feleki egyik legsikeresebb magánszámát, a Csillárt. (Öt évvel később Nótinak már pár éve saját otthona van, mégis azzal áll elő: délutánonként visszajárna az akkor már kilencvenöt éves nagymama mellé, mert ihletően hat rá a matróna. Ebben a második etapban írja meg a Tigris című sikerdarabját. Sz.Á.)

Nóti elszállásolása után Feleki Kamill felderíti az éledező város működőképes játszóhelyeit. Köztük van a Pódium Kabaré, amit az elhurcolt Békeffy László helyébe lépő öccse, Gábor és Pethes Sándor igazgat.

Feleki Kamill szerződést köt velük Lipi és Lupi produkciójára, majd keresni kezdi Gárdonyi Lajost.

Néhány nappal később jön a híre: Borban meggyilkolták a németek.

Gárdonyi Lajossal Forrás: Sas György: Kamillka

A Pódium csapata nem sokkal később kabarét mutat be, amely a tegnapi nyilas vezéreket gúnyolja.

A közönség néma marad. Ki megtört, ki szégyenkezik.

1945. március 24-én – tíz nappal az ország teljes felszabadítása előtt – másik műsort állítanak össze. A jelen történéseire koncentrálnak: a poénokhoz a hétköznapokban egyszerre érzékelhető megkönnyebbülés és bizonytalanság különös együttállása adja az alapot. A publikum önmagán már szívesen kacag. Májusban újabb bemutatót tartanak, címe: Balra át!

A cím nem ideológiai elköteleződés, inkább csak iróniával átszőtt remény.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!