Feleki Kamill, a "tüskés mimóza"

Feleki Kamill színpadi jelenet
Budapest, 1954. november 10. Feleki Kamill a Csárdáskirálynő című operett egyik jelenetében az Operettszínházban. MTI Fotó: Farkas Tamás
Vágólapra másolva!
Ahogy ifjabb Latabár Kálmánt, úgy Feleki Kamillt is nevezték olykor magyar Fred Astaire-nek a pályája elején. Aki azonban elsősorban utolsó filmszerepe, az Uramisten című alkotás idős bűvészeként emlékszik rá, az el sem hinné: egy hajszálon múlt csupán, hogy generációjának egyik legnagyobb színésze kijutott a táncmesteri feladatokból, majd a táncos-komikusi szerepkörből. Az említett film kapcsán pedig - bár meghozta számára a chicagói Filmfesztivál legjobb férfialakításának díját, amelyet a másik főszereplővel, Eperjes Károllyal kapott megosztva – sikerült úgy megsértődnie, hogy a rendezővel, Gárdos Péterrel is megszakította a kapcsolatot. A Kossuth-díjas művészt - aki a színpadtól már utolsó filmszerepe előtt visszavonult - színpadi partnere és pályatársa, Honthy Hanna csak "tüskés mimózának" nevezte.
Vágólapra másolva!

Ágy alá bújik, államosítják

Feleki Kamill a következő három színházi évadban - 1945 és 1949 között - folytatja a pendlizést. Várkonyi Zoltán induló Művész Színházában is felbukkan, a Tímár József rendezésével és főszereplésével bemutatott, Lynton Hudson által jegyzett "Családi szálloda" című darabban.
Prózai főszerepet kap a bombatalálat miatt ideiglenesen a Nagymező utcában működő Vígszínházban: az Apáthi Imre rendezésében színre kerülő Gábor Andor-vígjáték, a "Dollárpapa" doktor Szekeresét bízzák rá.

Egyetlen tánclépése nincs, játékát több kritika briliánsnak értékeli.

Folytatja működését a Pódium Kabaré mellett a Medgyaszay Szalonnak átkeresztelt egykori Komédia Orfeumban is, ahol egy alkalommal ugyancsak prózában is megnyilvánul. Molnár Ferenc Doktor úr című színművében Puzsért alakítja, a címszerepet játszó Apáthi Imre és a női főszerepet megformáló Honthy Hanna mellett.

A kritika okos szerepépítését dicséri.

Feleki Kamill akkori pályaszakaszán azért továbbra is operettek, könnyedebb esztrád fellépések dominálnak. Már a Fővárosi Operettszínház 1945-ös karácsonyi Sybill előadásban részt vesz a teátrumot igazgató Fényes Szabolcs hívására.

Az előadás kuriózuma, hogy egyszerre lép benne közönség elé Karády Katalin és Honthy Hanna. Sebtapasz a közönségnek világégés után.

Feleki Kamill az izgékony impresszáriót, Poire-t adja a darabban.
1946 nyarán Ráday Imre rendezi az Operettszínház Gyertyafény keringőjét, amelyben a főszerepet is eljátssza. Feleki Kamill ez esetben csak a táncokért felel, de a következő két évadban egymást érik operettszerepei.
A Fővárosi Operettszínház 1948-as évadnyitó előadásban is játszik, Horváth Jenő "Nem nősülök soha" című operettjében.
Persze a pendlizés is megy tovább, fellép egyebek között a Royal Revü Varieté esztrádműsoraiban. ( A Magyar Színházban tervezett Lili című operettjének címszereplője, Bajor Gizi maga kéri Feleki Kamillt partneréül, ám a színész noteszában már egy betű sem fér el, nemet kell mondani Bajor hívására – amit élte végéig sajnál majd. Sz. Á.)
Az Operettben - már az évad második felében, 1949-ben - játssza el a Samu nevű tizenöt éves, rövidnadrágos kisfiút, Békeffy István "VIII. osztály" című darabjában. Olyan kollégákkal, mint Csikós Rózsi, Hlatky Edit, Kardos Magda, Mednyánszky Ági, akik a diáklányokat adják.

Az osztályfőnök maga Honthy Hanna.

Honthy Hannával a Fővárosi Operettszínházban, 1949 Forrás: Sas György: Kamillka

Feleki Kamill 1949 tavaszán a Vígszínházban is színen van Dosztojevszkij Két férfi az ágy alatt című novellájából készült darabban. (Az előadást Benkő Gyula rendezte, aki harmadmagával, Tolnay Klárival és Somló Istvánnal igazgatja is a színházat.)
Májusban, miközben a lapjaikat kínálgató rikkancsok azt harsogják, hogy „Államosítják a színházakat!" – Feleki Kamill éppen a Vígszínház színpadán tartózkodik az ágy alatt.

Prózai helyzet.

Tapintatos kéz

A Rákosi-rezsim döntnökei Feleki Kamillt a Fővárosi Operettszínház állományához rendelik. A színház éléről menesztik Fényes Szabolcsot, és Gáspár Margitot nevezik ki a helyére.
Gáspár Margit akkor éppen kommunista, de minap még másként volt. Egykori férje olasz báró. Olasz volt szeretője is: Filippo Tommaso Marinetti olasz író, a futurizmus atyja, egyben Benito Mussolini jó barátja. Ennek kapcsán lépett be Gáspár Margit az olasz fasiszta párt külföldi tagozatába.

A kommunistákra az után talál rá, miután a fasiszták kiirtják fél családját a származásuk miatt.

Gáspár Margit – politikai helyezkedő képessége mellett, vagy annak ellenére – jó ízlésű író és színházcsináló. Feleki Kamill mégis tartózkodva fogadja érkezését, ahogy az egy későbbi interjújából kiderül:


Gáspár Margit érzékeli Feleki Kamill viszolygást, de túllép rajta. Szintén évekkel később lejegyzett, Feleki Kamillra vonatkozó nyilatkozatából, kiderül, hogy mi járt a fejében:

A szabotázs

Gáspár Margit dramaturgiai munkaközösséget szervez a kor népszerű íróiból, akik azt kapják feladatul: igazítsák át az avíttnak kikiáltott operettdarabokat úgy, hogy megfeleljenek az új rendszer eszményinek,

illetve hozzanak létre új zenés darabokat a szocialista realizmus szellemében.

Gáspár Margit tapintatát jelzi, hogy a Meilhac és Halévy szövegkönyvéből átíródott, az aktuális politikai utalásokkal, szóképekkel jelen idejűvé tett Csipkerózsika című darabban Feleki Kamill az udvari tánctanár szerepét kapja.
Gáspár akklimatizációs feladatnak szánja, jelenidejűbb alakok megformálása előtt. A közönséget mulattatja a színész játéka, a kritika dicséri.
Feleki Kamill azonban úgy érzi: nem illeszkedik a darab ritmusába, nincs igazi kontaktusa a játszókkal.

Szerepét csapnivalónak, eljátszhatatlannak tartja, mert a mű átigazítása eltüntette a karakter megformálásához nélkülözhetetlen dramaturgiai pilléreket.

Kevésbé tehetséges kollégák terjeszteni kezdik: Feleki szabotál, azért nem megy neki igazán a játék.
Gáspár Margit tiltakozik a képtelen gyanúsítás ellen, de párt vizsgálóbizottságot küld a színházba. Feleki Kamillnak előttük kell eljátszania jeleneteit, egyedül rajta van jelmez, kollégái civilben asszisztálnak. A bizottság tagjai közt nem csupán színészek vannak, többségük pártkáder.
Feleki Kamill produkciója után bezárkóznak egy teremben, majd hosszas tanácskozás után bejelentik: Feleki Kamillt felmentik a szabotázs vádja alól.

Feleki Kamillban mély nyomot hagy az eset, amely a tegnapok pusztító szélsőségeit jutatta eszébe.

A súgó és a könyvelő.


Következő szerepét a szovjet Dunajevszkíj Szabad szél című művében kapja. A darabot Nádasdy Kálmán az Operaház főrendezője, valamint Pártos Géza, a Madách Színház rendezője közösen viszik színre. Feleki Kamill színházi súgót játszik, aki nagy szerepekről álmodik. Sas György idézi meg memoárjában:

A darab szerint a súgó hősiesen magára vállalja egy partizánvezér tetteit, vállalva a letartóztatást is. Amikor egy interjúban Feleki Kamillt arról kérdezik, miként tudta ilyen hitelesen megformálni a súgót, a színész azt feleli:


Feleki Kamill következő szerepében még nagyobb meglepetést okoz.
A Palota szálló című, szocialista-realista daljáték szerzői csapata: Bródy Tamás, Kerekes János, Mérai Tibor, Békeffy István, Kellér Dezső, Romhányi József, Szenes Iván, Várnai Zseni.
A történet az úri világ egykor lillafüredi luxusszállodájában játszódik, melyet a munkáshatalom SZOT-üdülővé avatott, s melyben példaadó módon oldódnak meg a beutaltak társadalmilag is aktuális magánbonyodalmai.

Feleki Kamill a Menyus nevű esztergályost alakítja a műben.

.A Film Színház, Muzsika kritikája szerint:

Következik az 1952-es Állami áruház című operett színrevitele, melynek filmváltozatában is Feleki Kamill alakítja Glauziusz bácsit, a cvikkeres főkönyvelőt.

Glauziusz bácsi első ránézésre korszerűtlen figura az antivilágból, negyven éve dolgozik az áruházban. Csakhogy kiderül: képes megújulni, s a jelen munkáshősei mellé állni, amikor a kollektíva harcot hirdet a rémhírterjesztő reakciósok ellen.

Sas György a hatvanas években emlékezett vissza a Film, Színház, Muzsikában Feleki Kamill darabban mutatott játékára:

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!