Feleki Kamill az 1950-es években olvassa el Sztanyiszlavszkij színházelméleti munkáit. Évtizedekkel későbbi interjúban is említi az élményt:
Felkiáltottam: de hiszen én mindezt sejtettem! Én eddig is ilyen eszközökkel próbáltam dolgozni. Csak nem ilyen céltudatosan és következetesen, hiszen nem ismertem a rendszert. Amikor később egyes kollégák politikai megfontolásból megtagadták Sztanyiszlavszkijt, azt mondta nekik: Már megbocsássatok, én Sztanyiszlavszkijnak hiszek. Ő nem fordít hátat nektek.
Feleki Kamill az ötvenes évektől Sztanyiszlavszkij szellemében építi szerepeit. Mély, belső, lélektani azonosulásra törekszik a megformált karakterrel. Akkori két kiugró sikere a Luxemburg grófjának v-vel raccsoló Sir Basilja, illetve a Csárdáskirálynő csámpásjárású Miska főpincére.
Mindkét darabot a korszakhoz igazították némileg, de a Feleki Kamill által megformált szerepek kortól függetlenül álltak össze hiteles és elgondolkodtató figurákká.
Feleki Kamill 1960-ban elszerződik a Csárdáskirálynőt rendező Szinetár Miklós, illetve a zeneszerző Petrovics Emil által életre hívott, zenés, de kortárs szellemiségű Petőfi Színházhoz.
Az ötvenkét éves színész azzal kommentálja döntését: érdeklik a kísérletek.
A Petőfi Színháznál játssza el egyebek közt Peacokot Bertold Brecht Koldusoperájában. Több kritika említi: Feleki Kamill tökéletes brechti színész, egyedi, megkapó rezdülésekkel. A Film, Színház, Muzsika így fogalmaz:
Más a hangját modulálja, ő testével játszik, mozdulataival fejezi ki a pianókat és fortékat.
Feleki Kamill Burkhard Tűzijátékában Gusztáv bácsit alakítja. Illés Jenő a Film, Színház, Muzsikában írja róla:
Egyszerre elesett, szánandó figura és ravasz, bölcs, csodát imádó nagy gyerek, aki örül a játéknak, de le is leplezi a játék mibenlétét, titkokat teremt, és ugyanakkor leleplezi a csodákat.
Gusztáv bácsi elnyomott férj, megszólalni alig merő kisember, akit Feleki Kamill az előadás egy pontján cirkuszi eszközökkel, metaforikusan emel meg, rikító bohócmaszkban, majd egy lebegő trapézon zsonglőrködve, miközben eltűnik a zsinórpadlás irányában a nézők feje fölött.
Szerepéről mondja akkoriban:
Én nem szeretek a férji pipogyasággal viccelődni, de Gusztáv bácsiban megéreztem a csodálatos szárnyalni akarást. Úgy tör ki a rideg, merev nyárspolgári világból, és úgy lesz az egész családban a legboldogabb, hogy a végén bohóccá válik.
A Petőfi Színházat 1964-ben anyagi szempontokra hivatkozva megszünteti a hatalom. Feleki Kamill visszaszerződik a már Szlovák László vezette Fővárosi Operettszínházhoz. Pályafutása következő szakaszában játssza el a Fényes Szabolcs által rendezett sportoperett, a Csintalan csillagok Berci bácsiját, az olimpiára készülő női tőrvívócsapat szigorú edzőjét. Egy kritika szerint:
Bájos eleganciával, egyben mély átéléssel.
Csiky Gergely "Nagymama" című színdarabja egy a számtalan produkció közt, amelyben Honthy Hannával alkotnak párost: az örök primadonna játssza a nagymama szerepét, Feleki Kamill pedig Örkényi bárót.
Johann Strauss "Egy éj Velencében" című klasszikus operettje is új szövegkönyvet kap, amelyben Delaqua szenátort játssza. Az 1883-as librettó szerint Delaqua egy egyszerű gondolás, ám az átírók, Gáspár Margit és Kristóf Károly, főszerepet kreálnak Feleki részére a mellékszerepből. Kritikában írtak szerint:
Feleki Kamill legfőbb tevékenysége a darabban, hogy felszarvazzák, ám ő ezt megint csak egy teljes emberi jellemkép szintjén fogalmazza meg.
Kiugró alakítása Mr. Horace Vandergelder az 1968-as Hello Dolly-ban, a Dollyt alakító Psota Irénnel. Több kritika is egyetért abban: Horace alakja íróilag kidolgozatlan, ám annál lenyűgözőbb, ahogy Feleki Kamill a játékintelligenciájával pótolja a hiátusokat.
1968-ban, a hatvanéves Feleki Kamill vendégként lép fel a Vígszínházban, Tabi László Spanyolul tudni kell című darabjában. Dél-amerikai ex-diktátort játszik, aki IBUSZ-szobát bérel egy kúriában, amely a Sulyok Mária alakította nagyasszony tulajdona. Geszti Pál írta a Film, Színház, Muzsikában:
Bájos groteszk szerepformálása utánozhatatlan kis orrhangjával, mordulásaival és sértődéseivel, megbántottságával és hirtelen feltámadó honfiúi-szónoklási kényszerével, mozgásának karikírozó, emberábrázoló kifejezésgazdagságával kitűnő teljesítmény. Szinte a pantomim eszköztáráig terjedő pontosság arcjátékban és mozdulatban, elbűvölően természetes használata az eltúlzott idézőjeleknek.
Ebben az írásban fogalmazódik meg először Feleki Kamillról az, ami a legnagyobb színészek fő ismérve: utánozhatatlan.
A parodisták sora által utánzott affektáltsága, selypegése, pöszesége lényegtelené lett. Felismerik:
Feleki Kamill, mint a legnagyobbak egyike, rengeteg részletfinomsággal képes mássá tenni önmagát minden jelentős szerepében.
Utánozhatatlanságát hangsúlyozzák a Madách Színház 1969-es tavaszi bemutatója kapcsán, amelyben vendégként játssza Lengyel Menyhért A waterlooi csata című darabjának detroiti szűcsmesterét, Willy Brownt.
Utánozhatatlan partnerei: Psota Irén és Márkus László.
Utánozhatatlanok, írják róluk 1970-ben, amikor
a feleségét alakító Gobbi Hildával eljátssza Molnár Ferenc Harmónia című darabjának Korbély tanácsosát.
Unikális lényükről írnak akkor is, amikor ugyanabban az évben
Ruttkai Éva partnereként a Vígszínházban is fellép egy Neil Simon-darabban.
Feleki Kamill egyik utolsó interjújában ugyanakkor majd úgy fogalmaz:
Néha aggaszt, hogy nem voltam nagyon tehetséges De megvigasztal, hogy amit viszont tudtam, azt sosem adtam a maximumnál alább.
Feleki Kamill és felesége, Fini a háború után lebontatják szentendrei házukat, hogy Pasaréten építtessék fel újra. Az erdős terület akkoriban szinte még lakatlan. Amikor a ház elkészül, külsőre miniatűr kastélyra emlékezet.
Kertjét ifj. Latabár Kálmán „zanzásított" Városligetnek nevezi: lehet célba dobni, pingpongozni, hintázni, tekézni.
A házban több gyűjtemény: miniatűr autómodellek, lemezek, magnószalagok; Vaszary, Rippl Rónai, Nagy István, Hincz festmények.
Feleki Kamill olykor eljátszik az autómodellekkel, gyakran hallgatja lemezeit, a magnófelvételeket. A festményeket sokat nézegeti, elmerülve a világukban.
Gyakoriak a nagy vendégségek, Finike szakácsművészete legendás.
Feleki Kamill siófoki nyaralója közel van egyik legjobb barátja, Bilicsi Tivadar nyaralójához.
Bilicsi 1982-es halála után pótapaként áll majd a színészkolléga négy leánya mellé. Csendes természetességgel.
Feleki Kamill barátjának tudhatja Kiss Manyit, Rátonyi Róbertet, Kautzky Józsefet, Kállay Ilonát.
Kellér Dezső nagyon közel áll hozzá. Ifjú koruk óta ismerik egymást, mindketten szenzitív személyiségek, mindkettőjüket megviseli, hogy viszonylag korán vesztik el szüleiket. Kellér sok magánszámot, darabátdolgozást készít Feleki Kamill számára. Az ő munkáin a színész sosem változtat.
Feleki Kamill egy Galsai Pongrácnak adott interjúban fejti ki: legnagyobb hibája a talán gyermekkori sérelmekből táplálkozó érzékenysége. Úgy fogalmaz:
Nem szeretem, ha bántanak. Hagyják meg nekem ezt a feladatot.
Az érzékeny színész „beszüntető noteszben" jegyezi le azok nevét, akik valamivel megsértették, melléjük írva
a több hónapos vagy éves büntetés időtartamát -, amíg levegőnek nézi őket.
A büntetés lejárta után a korábbi kedvességgel fordul az illetőhöz.
Kellér Dezső egy alkalommal – nem állt ki barátja mellett egy vitában - két évet kap.
A büntetés ellen senki nem tiltakozik, a feloldozást pedig örömmel fogadják. Feleki Kamill végül „visszaélések" miatt szünteti be a notesz alkalmazását, amikor
már azok is azzal büszkélkednek, hogy szerepelnek benne, akik ezt ki sem érdemelték.
Honthy Hanna részben a büntető notesz kapcsán nevezi el Feleki Kamillt tüskés mimózának. Másfelől színpadi rivalizálásuk is legendás, bár főként a primadonna szeret belezavarni Feleki poénjaiba.
Feleki Kamill késői interjúiban azt hangsúlyozza: privát viszonyuk végig baráti maradt az 1978-ban meghalt primadonnával.
Honthy Hanna neve Csortos Gyula és Svéd Sándor operaénekes aláírásaitól közrefogva szerepel a Feleki házaspár autogramgyűjtő terítőjén. A mértes vásznat mások mellett olyan művészek szignálják, mint Bajor Gizi, Tőkés Anna, Karády Katalin, Jávor Pál, Somlai Artúr. Otto Klemperer is köztük van, akit Feleki Kamill maga keres fel a terítővel, a karmester Zeneakadémia koncertje után.
A neveket Fini hímezi ki, de bizonyos feszültségek, linkségek okán Feleki olykor azt mondja feleségének:
Fejtünk, fiam!
Akkor felesége visszafejti a hímzést, marad a puszta szignó.
Feleki Kamill egy sikertelenebbnek érzett produkciója után a saját autogramjáról is eltávolíttatja a díszítést, de idővel visszakerül rá, ahogy az másokéval is előfordul.
A publikum által a hűség példaképének tartott színész egy időben mély szerelembe esik egy szép és tehetséges ifjú primadonnával, a viszonynak szakmaszerte híre megy.
Feleki Kamill ajándékokkal halmozza el a lányt, még autót is vesz neki. A kapcsolat botrány nélkül ér véget, amikor csillapodnak az érzések.
Feleki Kamill majd évekkel felesége halála után mondja el egy interjúban Finikére emlékezve:
Több mint negyven évet éltünk le együtt. Nem mondom, hogy nem voltak félrelépéseim. Ő ezekről bizonyára tudott is, de végtelen bölcsességgel úgy tett, mintha nem tudna. Mindezzel együtt – sőt mindezekért – ő maradt számomra a nagy, az igazi.
Feleki Kamill aktív korszakában polgári életet él, a művészember stílusában.
Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!