Mondja, elvtárs, maga miért nem szereti a kommunistákat?

1965. Magyarország,Esztergom Vár eszpresszó a Rákóczi tér-Vörösmarty utca sarkán. Balázs Samu színművész Az orvos halála című film forgatásán.

Balázs Samu civilben egy brit főnemes tartózkodásával vett részt az életben. Ám szerepeiben képes volt a leghevesebb szenvedéllyel megfogalmazni a világról alkotott kritikai meglátásait. Azt vallotta: a színjátszás átélés nélkül kutyakomédia. Rendre éreztette: az a leghelyesebb, ha színpadon kívül a színész nem teszi kockára a méltóságát erős gesztusokkal. Makk Károly Liliomfi című alkotásának Szilvay professzora, vagy az ugyancsak Makk Károly rendezte Macskajáték Csermlényi Viktora, valamint számos klasszikus és kortárs darab meghatározó szereplője a honi színháztörténet egyik legnagyobb színművésze. Mindamellett jellemes, egyenes ember. A második világháború idején üldözötteket bújtatott. A kommunizmus éveiben a hatalommal szembekerülő kollégáiért állt ki. Hálát sosem várt. Ő volt az első olyan színész, aki annak ellenére, hogy nem volt párttag, Kossuth-díjat kapott. Ifjúságáról, a kolozsvári Magyar Színháznál töltött éveiről - amely teátrumnak vezető színésze volt - nem sokat lehetett tudni. A művész fia, Balázs Ádám nemrégiben adta ki az édesapjáról szóló kötetet, amelyből Balázs Samu addig kevésbé ismert élet- és pályaszakaszairól is fontos részletek derülnek ki. Balázs Ádám könyve fontos forrása ennek a cikknek, amely szeretné ösztönözni olvasóját, hogy a könyvet is mindenképpen vegye a kezébe, hiszen Balázs Samu életének további fordulatai mellett fontos színháztörténeti érdekességeket talál benne.

„Használható színész lesz"

Első statiszta feladatát Herczeg Ferenc A híd című darabjában kapja, melyet a Nemzeti Színház igazgatója, Hevesi Sándor rendez, Kossuth Lajos szerepét pedig Ódry Árpád alakítja. Balázs Samu több további előadásban statisztál, egyebek között ő Rajtcsak, a nagy erejű a Faustban, inas a Te csak pipálj, Ladányi!-ban, öreg nemes a Mohácsban.
Hevesi Sándor - az akadémia történetében először – a színházrendezés művészetéről tart előadásokat Balázs Samuék végzős osztályának az 1927/1928-as tanévben.

Valamint Balázs Samura bízza – a növendék addigi teljesítménye alapján - Tybald szerepét a Rómeó és Júlia tavaszi felújításában a Nemzeti Színházban.

A két címszerepet Abonyi Géza és Bajor Gizi alakítják.

A döntés megosztja a sajtót.

A 8 Órai újság – a miniszterelnökhöz, Bethlen Istvánhoz kötődő bulvárlap - üdvözli a merész lépést. A fajvédő eszmékhez vonzódó lapok – például az Új Nemzedék - arra használják Hevesi döntését, hogy támadják a már rég kikeresztelkedett igazgató személyét.
A Pesti Hírlap is viszonylagos elismeréssel ír Balázs Samu alakításáról:

Páresztendős vidéki gyakorlat után igen használható színész lesz.

A végzős osztály az utolsó tanévben több alkalommal is közönség elé lép az akadémiához tartozó Rákóczi úti Urániában.

Balázs Samu eljátssza egyebek között Ádámot Az ember tragédiájában, Armand Duval-t A kaméliás hölgyben, Damist a Tartuffe-ben; övé a Bánk Bán címszerepe, valamint a Szentivánéji álom Demetriusa.

Bánk bán-alakításáról írja Komor Gyula író, a Vígszínház dramaturgja a 8 Órai Újságban:

Évtizedek óta ott vagyok az Akadémia minden vizsgaelőadásán. A mostani előadáson feltűnt nekem, hogy az egyik növendék, aki a legexponáltabb szerepet játszotta, Bán bánt, valósággal új csapáson járt. Szinte szakított a régi tradícióval, és disztingváltan, nyugodtan, gondolkozva játszotta Bánk bánt. Dikciójában is olyan értelmes volt, megértetésre törekedve, hogy alig tudok erre példát az akadémia történetében.

Balázs Samu betegség miatt nem vesz részt a hároméves képzést lezáró diplomaátadón.

De a pályakezdése már biztosítva van.

Hevesi Sándor felajánlotta: három év vidéki gyakorlat után leszerződteti a Nemzeti Színházhoz.

Balázs Samu a kolozsvári Magyar Színházat választja.
A trianoni diktátum, Erdély Romániához csatolása után is ott működik az egyik legerősebb magyar nyelvű színtársulat. A teátrumot Janovics Jenő igazgatja, aki Gál Gyula és Hettyey Aranka ajánlólevele alapján fogadja be a frissen végzett Balázs Samut.

Budapest, 1953. március 10. Básti Lajos (Henry Higgins) és Balázs Samu (Pickering ezredes) (b-j) jelenete George Bernard Shaw Pygmalion című színművének előadásán. A darabot március 6-án Gellért Endre rendezésében mutatta be a Katona József Színház társulata. Forrás: MTI/Farkas Tamás

Meggyőzi a publikumot

Balázs Samu három évet tervez Kolozsvárott tölteni. Nyolc lesz belőle.
Hevesi Sándort Balázs Samu harmadik kolozsvári évadának végén elmozdítják a Nemzeti Színház éléről.
Balázs Samut kolozsvári érkezése után nem sokkal már úgy tartják számon, mint a Szamos-parti színház vezető színészét.

Első, 1928/1929-es évada alatt a színházban 375 előadást tartanak. A premierek száma 31, köztük 21 dráma és vígjáték, 13 operett.

Balázs Samu Klabund Krétakör című művének fontos szerepében mutatkozik be a kolozsvári közönség előtt. Debütálásáról a 8 Órai Újság is beszámol, kiemelve:

A színész megjelenése, orgánuma, előadási technikája, játékának sokszínűsége meggyőzte a publikumot.

Rátkai Márton, a Vígszínház színésze is nyilatkozik Balázs Samuról a 8 Órai Újságnak, egy erdélyi turnéja után. Elmondja, hogy az úton összetalálkozott egy fiatal színésszel, ki olyan tehetséges, olyan kiváló, hogy őt tartja a jövő nagy szerelmes színészének, és szívből ajánlja a fővárosi igazgatók figyelmébe Balázs Samu személyét.

Balázs Samu pályakezdésének idején főszerepet játszik Molnár Ferenc Farkasában. Bárd Oszkár Liszt című művében Liszt Ferencet alakítja. Tabéry Géza darabjában pedig gróf Teleki Ferencet formálja meg.

A következő évadban Balázs Samu első bemutatója Herczeg Ferenc Ocskay brigadéros című történelmi drámájának címszerepe, Janovics Jenő rendezésében. Idézet a kolozsvári Keleti Újság cikkéből:

A magas színvonalú előadásban legnehezebb dolga az Ocskayt játszó Balázs Samunak volt. A magunkban őrzött történelmi romanticizmusát viszont szeretnénk látni a színpadról is. Herczeg Ferenc az Ocskay brigadéros lelkivilágát szerencsésen tárja fel, és Balázs Samu az író elgondolását meg is valósította.

Nevettet, s érti az új Ádámot is

Balázs Samu évtizedekkel később így idézte első kolozsvári éveit:

Huszonnégy éves voltam, s nem kaptam huszonnégy éves szerepeket, csakis öregebbeket. Magyarázták: egy ilyen hosszú, sovány fiatalember nem lehet hős. De én a Színiakadémián Bánk bánnal és Ádámmal vizsgáztam. Vártam hát, s megkaptam Ocskay brigadérost. Olyannyira hős voltam, hogy a második előadásra teljesen berekedtem.

Ami az idősebb szerepeket illeti: az ijedségnek nagyobb a füstje, mint a lángja.

A következő kolozsvári évadai alatt Balázs Samu hősöket is megformálhat.

Egyik főszereplője Ibsen vadkacsájának, amelyet Hevesi Sándor rendez meg vendégként 1931-ben.

1932-ben Balázs Samu lesz a partnere a Váradon vendégszereplő Bajor Gizinek, a színésznő egyik kedvenc darabjában, Szép Ernő Azra című mesedrámájában.

1934-ben Indig Ottó Magasiskola című darabjában játszik.
Alakításáról írja az Ellenzék című lap:

Balázs Samu új oldaláról mutatkozott be: sok humort adott, nevettetett, életet hozott a színpadra, és egészen maga számára hódított meg mindenkit, nem túl rokonszenves szerepében is.

Ugyancsak 1934-ben játssza el Ádámot Az ember tragédiájában, amely alakításáról az írja a nagyváradi Esti Lap recenzense:

Balázs Samu volt az új Ádám. Teli fiatalos erővel való alakítás az övé. Megértette az új Ádámot, kinek kétségei, fájdalmai és vágyai égetően aktuálisak.

(A darabot Kádár Jenő rendezi, aki időközben átveszi a színház művészeti vezetését Janovics Jenőtől, akinek már magánvagyona került veszélybe pozíciója kapcsán. Ugyanis a román állam előzetes bejelentés nélkül minden támogatást megvon a teátrumtól - miközben a kolozsvári operát évi húszmillió lejjel támogatja, ráadásul annak csupán tíz, míg a magyar színháznak huszonhat százalék jegyadót kell fizetnie. Janovics távozását követően, Kádár regnálása idején a magyar társulat tényleges vezetése, gazdasági fenntartása a gróf Bánffy Miklós drámaíró, volt külügyminiszter elnökletével működő Országos Színpártoló Egyesület, illetve a báró Kemény János vezette Thália Magyar Színházi Részvénytársaság feladata. Öntik is a pénzt a színházba tisztességgel. Sz.Á.)

Preferánsz és a külön bejáratú dívány

A kolozsvári színészek rendszeresen eljárnak délutánonként a New York kávéházban székelő városi Újságíró Klubba.

Kényelmes foteljai tökéletesek az ebéd utáni sziesztához.

Az ebédet rendszerint az író- és színészpártoló Nagy Jóska vendéglőjében fogyasztják.

Két fogás tizenkét lej. A színészek napi húsz lej előleget kapnak a hó végi fizetésükből. A húsz lejből finanszírozzák étkezésük mellett az öltözködésüket is – mindenki saját ruhában és cipőben lép fel.

Balázs Samuról városszerte tudják: amilyen kiváló szín-, legalább olyan preferánszjátékos is. Az akkoriban divatos kártyajáték kedvéért a színész olykor fogja a kofferét, vonatra ül, s elutazik az ó-romániai üdülővárosba, Szinajába.

Olykor újabb kofferrel tér vissza az ottani kaszinóból. Máskor veszít.

Az Ellenzék című lap 1934-es, szeptemberi bulvárhíre egy utóbbi esetről számol be. A felidézett parti ezúttal Brassóban esett meg, ahol Balázs Samu bizonyos Selmecy Mihály kollégájával ült be egy kávéházba, akkor történetesen makaózni. Brassó környéki földbirtokos adta a bankot, s nyerte el rövid úton a két színész minden pénzét.

Majd azzal vigasztalta őket: jót cselekedtek, mert neki most nagy szüksége van a pénzre a gazdaságában.

A színészeknek Kolozsvárra visszatérve sem jobb a kedvük. A lap beszámolója szerint Selmecy egy nóta átigazított sorával válaszol, amikor egy kollégájuk megkérdezi, hogy mi bántja őket.

„Nem történt semmi, csak nem fogunk – enni."

1964 Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán

A Színház és Film című lap még 1930-ban Balázs Samu egy másik szenvedélyét ecseteli az Intim titkok a színpad világából című cikkében:

Balázs Samu a pajtásházasság híve. Minden csinos nővel hajlandó pajtásházasságot kötni egy hétre. Azt mondják, itt egészen tehetséges. De hát erről nők jobban tudnának beszélni. Aki meg akarja próbálni, jelentkezzék nála. Azt mondják, nagyszerű, külön bejáratú díványa van.

A Színpad és Mozi 1934. április 14-i számából pedig kiderül, hogy nemcsak a kisebb növésű színészek szoktak elégedetlenkedni a testmagasságuk miatt minden sikerük ellenére, hanem az ugyancsak kiváló alakításokat nyújtó Balázs Samu sem boldog kivételes magassága miatt. A lap újságírója körkérdést intéz a kolozsvári színészekhez:

Mit kívánnak maguknak húsvétra?

A korpulens Tompa Sándor vidáman rávágja:

Hizlalókúrát.

Kádár Imre azt válaszolja:

Sok olyan kasszasikert, mint Az ember tragédiája.

Balázs Samu azt feleli:

Tíz centimétert, lefelé.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!