Mondja, elvtárs, maga miért nem szereti a kommunistákat?

1965. Magyarország,Esztergom Vár eszpresszó a Rákóczi tér-Vörösmarty utca sarkán. Balázs Samu színművész Az orvos halála című film forgatásán.

Balázs Samu civilben egy brit főnemes tartózkodásával vett részt az életben. Ám szerepeiben képes volt a leghevesebb szenvedéllyel megfogalmazni a világról alkotott kritikai meglátásait. Azt vallotta: a színjátszás átélés nélkül kutyakomédia. Rendre éreztette: az a leghelyesebb, ha színpadon kívül a színész nem teszi kockára a méltóságát erős gesztusokkal. Makk Károly Liliomfi című alkotásának Szilvay professzora, vagy az ugyancsak Makk Károly rendezte Macskajáték Csermlényi Viktora, valamint számos klasszikus és kortárs darab meghatározó szereplője a honi színháztörténet egyik legnagyobb színművésze. Mindamellett jellemes, egyenes ember. A második világháború idején üldözötteket bújtatott. A kommunizmus éveiben a hatalommal szembekerülő kollégáiért állt ki. Hálát sosem várt. Ő volt az első olyan színész, aki annak ellenére, hogy nem volt párttag, Kossuth-díjat kapott. Ifjúságáról, a kolozsvári Magyar Színháznál töltött éveiről - amely teátrumnak vezető színésze volt - nem sokat lehetett tudni. A művész fia, Balázs Ádám nemrégiben adta ki az édesapjáról szóló kötetet, amelyből Balázs Samu addig kevésbé ismert élet- és pályaszakaszairól is fontos részletek derülnek ki. Balázs Ádám könyve fontos forrása ennek a cikknek, amely szeretné ösztönözni olvasóját, hogy a könyvet is mindenképpen vegye a kezébe, hiszen Balázs Samu életének további fordulatai mellett fontos színháztörténeti érdekességeket talál benne.

Komolyság és elmélyedés, levél Budapestre

Balázs Samu kolozsvári pályafutásának a Hamlet kiemelkedő szerepe. Shakespeare művét Kádár Imre rendezésében mutatják be a brassói katolikus gimnázium háromezer nézőnek helyet adó udvarán 1936. július 20-án. Balázs Samu a premier előtt interjút ad a Brassói Lapoknak:

Nem rajongok a szerepemért. A rajongás a dilettáns sajátja. Szeretem a szerepemet. Hamlet költői lélek, akinek prózai feladatokat kell megoldania.

Az előadást tűzijáték zárja, a premieren részt vesz Bárdossy László bukaresti magyar nagykövet is, a későbbi miniszterelnök.

Szemlér Ferenc költő, recenzens írja az előadás után az Erdélyi Helikonban:

Komolyság és elmélyedés fűtötte Balázs alakítását.(..) Beszédének egykori idegességét hiába kerestem most, és a férfias, töprengő, csüggedt, kétségbeesett lélek híven kialakult játékán keresztül.

Szemlér azt is megemlíti, akik látták a már életében legendás olasz színművész, Alexander Moissi lenyűgöző Hamlet-alakítását, azok állítják: Balázs Samu semmiben sem maradt el attól.

Balázs Samu akkoriban már nem csupán játszik a kolozsvári Magyar Színházban, de rendezőként is jegyez néhány előadást, valamint dramaturgként működik közre a kortárs darabok kiválasztásában.

Mégis tovább lépne.
1936 júniusában levelet ír Németh Antalnak, a Nemzeti Színház igazgatójának, aki egyben a Magyar Rádió műsorigazgatója.

Méltóságos Uram! A kolozsvári Magyar Színház harmincéves drámai hőse, rendezője és dramaturgja vagyok.(...) Az itteni színházhoz elvi okok miatt többé nem szerződöm. Ebből az alkalomból első utam a Rádióhoz vezet, hiszen régi, egyetlen vágyam oda bejutni. Ezen nyolcévi frontszolgálat után úgy érzem, elég felkészültséggel rendelkezem, hogy Méltóságodhoz forduljak, és tisztelettel kérjem a Rádiónál való állandó alkalmazásomat.(...)

Németh Antal válaszában tudatja:

a rádiónak nincs állandó színészgárdája, de Balázs Samu eseti alkalmazása elképzelhető, ha saját költségén Budapestre utazik egy mikrofonpróbára.

A Magyar Rádió 14-es stúdiója, G. B. Shaw Ember és felsőbbrendű ember című művéből készült Don Juan a pokolban című rádiójátékának felvételén Darvas Iván és Balázs Samu színművészek (1971). Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán

A kiemelkedő statiszta

Nem sokkal később, Egyed Zoltán, a neves színikritikus írja a Reggel című lapban, Zágon István Feltételes megállóhely című darabjának 1936. október 23-i bemutatója után:

„Meleg elismeréssel óhajtjuk kiemelni az állomásfőnök szerepét néhány kitűnően megfigyelt nüánsszal a statisztaszerepek tömegéből magasra kiemelő Balázs Samut."

Balázs Samu a budapesti mikrofonpróba után kap ajánlatot Németh Antaltól

havi egy rádiós szereplésre, illetve segédszínészi beosztásra a Nemzeti Színházban.

Egyéb státuszra nincs keret.

A minapi Hamlet – hiába emeli ki többször is a kritika -, statiszta pozícióból kezdi elölről a pályáját.

Balázs Samu utóbb úgy idézte akkori helyzetét:

Nem hívott senki, nem várt itt senki. Gondolnom sem lehetett rá, hogy azokban a nehéz években, Hóman kultuszminisztersége idején, új státus nyíljék meg a Nemzeti Színházban. Csak egyre gondoltam: ha az ember tehetséges, ki kell, hogy jöjjön... Vagy ha nem? Akkor jobb is, ha belepusztul. Egy kis epizódszerepet mégis kaptam a Nemzetiben, egy lengyel darabban felvonásvégre jöttem be. - Doktor úr, doktor úr! - kiáltott értem a főszereplő. S én bejöttem fehér orvosi köpenyben, fejemen cilinderrel. Az ügyelőt megkértem, adjon rám fehér fényt. Egy mondatom volt csak: konstatáltam a főszereplő halálát. Feltűnést keltett az alig perces megjelenésem a színpadon: azt mondták, messze túlléptem az orvos figuráján. Én voltam a halál szimbóluma."

Balázs Samu havi tizenkétezer lejes fizetését cserélte fel a segédszínésznek járó nyolcvan pengőre. Gyakran váltogatja albérleteit a Nemzeti Színház környéki utcákban.

Szabadidejében sok időt tölt a Nemzeti Színház fiataljaival a Simplon kávéházban.

Gobbi Hildával lórumozik, Ungvári Lászlóval sakkozik. Major Tamást mulattatja, ahogy Balázs Samu egy-egy okos lépése után gúnyosan partnerére pillant, akit rendre megmattol.

A Simplonban szerveződik a Major Tamás és Gobbi Hilda dominanciája mellett egy illegális kommunista „sejt",

amely elsősorban versmondó estekkel és röplapok terjesztésével harcol az eszméért. Bizonyos védettséget jelent számukra, hogy

Major Tamás édesanyja, Papp Mariska a keresztényszocialista párt nőbizottságának elnöke, valamint ő köszöntötte 1919. november 16-án a Budapestre bevonuló kormányzót az Állj meg, Horthy! című költeményével.

Balázs Samu mindemellett távol tartja magát színésztársai eszmei indíttatású akcióitól, előadóestjeitől. Ugyanakkor maga is fellép azokon az ifjúsági előadásokon, amelyeket Papp Mariska és fia szerveznek a Városi Színházban, a mai Erkel Színházban.

„Mint a villám billió voltja.."

1940-ben a „visszahonosítás" keretében Balázs Samu megkapja a magyar állampolgárságot, valamint Shakespeare A vihar című darabjában első, nagyobb lélegzetű karakterszerepét. Kárpáti Aurél írja a Pest című lap 1940. szeptember 30-i számában:

Gonzalo, a hű öreg tanácsadó figurájában Balázs Samu sikerrel juttatta kifejezésre komoly képességeit.

A harmincnégy éves színész abban az évadban tizennégy előadásban szerepel, százharminckilenc alkalommal lép színre.
Az évad második felében levelet ír egyik húgának, aki Nagyváradon tanítónő. Tájékoztatja, hogy

sokkal rosszabbul megy a sora, mint azt a családja gondolná.

Megírja, hogy a napi megélhetés is gondot jelent, miközben adósságai vannak. Restelkedve vallja be, hogy a cigarettázás luxusa mellett azért mindennap kávéházban uzsonnázik. (Amely uzsonna egy kávét, főtt tojást, kis darab vajat, dzsemet tartalmaz. Sz.Á.) Mentegeti magát: a kávéházban legalább találkozik azokkal, akikre szüksége van, akik nélkül silányabb lenne a helyzete. Félmondatban megjegyzi azt is:

Nem szabad elkeseredni, kilátásaim igazán rendesek.

Évad végén Németh Antal kiemeli az epizód- és segédszínészek sorából.

Új szerződése havi 300 pengőben szabja meg a fizetését. A kontraktusnak ugyanakkor feltétele a mellékelt származási lap kitöltése, amelyben

a színész nyilatkozik: egyetlen nagyszülője között sincs zsidó származású.

Balázs Samu budapesti pályafutása mind zaklatottabb politikai környezetben kezd kiteljesedni. 1942. december 5-én, a kormányzó névnapjának előestéjén mutatják be Márai Sándor A kassai polgárok című színművét. A szerző a darab dedikált kötetével köszöni meg Balázs Samu alakítását Petrus főbíró szerepében. Az előadást 1943 februárjában a rádió is közvetíti.
Május 22-én Áprily Lajos új fordításában viszik színre a Julius Caesart. A címszereplő Uray Tivadar, Brutus Szabó Sándor, Balázs Samu Cassiust játssza.
Baróti Géza írja a Színházi Magazinban:

Balázs Samu Cassiusa mesteri, tökéletes alakítás. Kiugrik a többi szereplő sorából. Vad szenvedélye száraz és erős ütésű, mint a villám billió voltja.

Cléante

1943 nyarán írja a Mozi Újság című hetilap:

Az Őrségváltásban figyelt fel a mozilátogató közönség ere a magas homlokú, kesernyés humorú, markáns tehetségű, kitűnő színészre."

A lap Balázs Samu 1942-ben forgatott első filmje után dicséri a színészt. A 1943-as Házassággal kezdődik című film elmeorvosának szerepében - Muráti Lili és Bilicsi Tivadar mellett nyújt emlékezetes alakítást. Több lap is méltatja az ugyancsak 1943-as Makrancos hölgy filmváltozatának inas szerepében – Karády Katalin és Jávor Pál mellett. Kiemelik, hogy egy-egy halvány mimikai gesztussal is ellenállhatatlanul mulatságos. Balázs Samu 1942 és 1944 között összesen kilenc nagyjátékfilmben és egy rövidfilmben szerepel.

Hamza D. Ákos hatszázezer pengős költségvetésű, 1943-as Ördöglovas című filmjében

először alakít olyan intrikus karaktert – Metternich kancellár titkosszolgálatának vezetőjét -, amely szerepkör későbbiekben gyakran megtalálja a filmes feladataiban.

Esztergom Vár eszpresszó a Rákóczi tér-Vörösmarty utca sarkán. Balázs Samu színművész Az orvos halála című film forgatásán (1965). Forrás: Forrás: Fortepan/Hunyady József

Balázs Samu az Ördöglovassal egy időben forgat egy másik történelmi filmben is, a Rákóczi nótájában.
Színházában pedig szeptember 10-én a Bánk bán felújításában Myska bánt alakítja. A címszerepet Kiss Ferenc játssza, aki a Színészkamara elnökeként ekkoriban rendre szót emel a színházak „zsidótlanítása" mellett. Melindát Tőkés Anna, Biberachot Timár József alakítja.
1943. október 8-án mutatják be a Nemzeti Színház Kamara Színházában a Tartuffe-öt. Apáthi Imre rendezésében, Major Tamás címszereplésével, Balázs Samuval Cléante szerepében. Az előadás olyan sikeres, hogy átviszik a nagyobb nézőterű Zeneakadémiára, s majd 1945 után is felújítják.

Major Tamás élete végéig egyik legjobb alakításaként emlegeti majd a Tartuffe-öt, miközben a címszereplő – az előadás sikere ellenére - megosztja a kritikát.

Balázs Samu játékát viszont egyöntetűen dicsérik. A Magyarság kritikusa azt írja:

Moliére igazi szellemét legmaradéktalanabbul Balázs Samu képviselte. Rá büszke lehetne a gúny nagy királya: hús és vér Moliére alak. Moliére legnemesebb szelemében és a tiszta hagyományokhoz illően.

Balázs Samu 1944. január 22-én a Németh Antal rendezésében színre vitt Napfoltok című Bibó Lajos-darab premierjén a rendőrkapitány szerepét játssza. Amit a színházi környezetben játszódó darabban mutat, arról azt írják a Magyarságban:

Az előadás pompás sikere Balázs Samu rendőrkapitánya. Róla eddig is tudtuk, hogy jó színész – ő képviselte legtökéletesebben Moliére-t a Taruffe-ben – , ez a rendkívüli alakítása azonban arról is meggyőz minket, hogy mesterien tud igaz embert és élő alakot formálni.

Az Est Újság ugyanerről:

Balázs Samu a színház első számú jellemszínész utánpótlása, megérdemli a közönség és a kritika elismerését.

Két hónappal később, 1944. március 19-én a németek megszállják Magyarországot.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!