Meghalt Callmeyer Ferenc építész

Budapest, 2016. október 20. Callmeyer Ferenc a Földművelésügyi Minisztérium előtt a fővárosi Kossuth téren 2016. október 3-án. Az akkor 28 éves Callmeyer Ferenc jelen volt az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűznél, ahol a minisztérium árkádjainál megpróbált megmenteni egy nőt, akit végül a pánikba esett tömeg eltaposott. MTI Fotó: Mohai Balázs

Kilencvenkét éves korában, október 3-án elhunyt Callmeyer Ferenc Prima és kétszeres Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja, a Magyar Építész Kamara első elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező tagja, a magyar modern meghatározó épületeinek alkotója.

Október 3-án meghalt Callmeyer Ferenc. A kétszeres Ybl Miklós-díjas építész 92 éves volt. „A rossz épületet könnyű leírni és megfogalmazni. A jó épületet nagyon nehéz. Odaállok, szeretem – és nem fogom tudni elmesélni, hogy miért” – vallotta Callmeyer Ferenc, aki az építészetre úgy tekintett, mint jelhagyásra, egyben örök mulatságra. Callmeyer Ferencet a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Callmeyer Ferenc Miskolcon született 1928. április 3-án. Családneve felmenői dán származását őrzi. A Műegyetem építészmérnöki szakán végzett, több évtizedig oktatott is itt, volt a MEZŐTERV, majd 1963-ig az IPARTERV építésze. Egészen fiatalon, 28 évesen kapta első Ybl-díját. Az 1956-os forradalom meghatározó élményévé vált: a Kossuth téri sortüzet a helyszínen élte túl. A rendszerváltozást követően maga állított emlékművet a sortűznek a helyszínen.

Callmeyer Ferenc a Földművelésügyi Minisztérium előtt a fővárosi Kossuth téren 2016. október 3-án. Az akkor 28 éves Callmeyer Ferenc jelen volt az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűznél, ahol a minisztérium árkádjainál megpróbált megmenteni egy nőt, akit végül a pánikba esett tömeg eltaposott Forrás: MTI/Mohai Balázs

Emblematikus épületeket alkotott a Balaton-fejlesztés keretében: a badacsonyi Poharazó, illetve a Tátika étterem, a tihanyi Rege presszó és a magtárból kialakított Németh László Művelődési Ház a magyar modernizmus fontos alkotásai. 1963 és 1965 között a londoni Sheppard Robson & Partnersnél dolgozott. 1965-től 1989-ig a Tervezésfejlesztési és Építészeti Intézet főosztályvezető-helyettese, 1990-től 1998-ig a Callmeyer és Tsa Építésziroda tulajdonosa.

A badacsonyi hajóállomás, szemben az 1962-ben épült Tátika étteremmel. A felvétel 1964-ben készült Forrás: Fortepan / Nagy Gyula

Nevéhez kötődik a Kossuth téri irodaház, az újpalotai lakótelep és számos iskolaépület. Több szakkönyve is megjelent. Az 1990-es választásokon az MDF színeiben indult Budapest főpolgármesteri pozíciójáért. Az 1996-ban újra megalapított Magyar Építész Kamara első elnöke volt. Munkásságáért 1993-ban másodszor is megkapta az Ybl Miklós-díjat, majd 2008-ban Prima díjat vehetett át. Az MMA Építőművészeti Tagozat díjasa, Jean Monnet-emlékérmes volt.

Az 1959-ben épült badacsonyi Poharazó az állomás mögötti park mellett Forrás: Fortepan / Bauer Sándor

Sokrétű és sokirányú alkotói tevékenységének két érzékletes példája az ideális házról alkotott elképzelése, és az ”iskolautca”. Személyes és építészeti tapasztalatai nyomán

az vált meggyőződésévé, hogy az ideális ház jurtaszerű, közepe van, amelyet körbe lehet járni,

de nincsenek válaszfalai. A másik, a nevéhez kötődő „via schola”, az iskolautca típusú építészeti elgondolás, melyet később külföldön is átvettek. Mintegy 40 iskolát tervezett. Közülük a legkedvesebb a Nemzetközi Amerikai Iskola, amely a Diana úton áll.