Akit a nyilasok és a kommunisták is leparancsoltak a színpadról

Az ügynök halála - Willy Loman

Timár József korosztályának egyik legkiemelkedőbb színésze volt, akit már elsőéves akadémistaként leszerződtettek a Nemzeti Színház társulatához. Kortársai közül volt, aki úgy vélte: Timár József szólalt meg elsőként természetes hangon a színpadon – új iskolát teremtve az addig jellemzően deklamáló, a helyzeteket túlhangsúlyozó színpadi intonáció ellenében. Őstehetség volt, aki korán elvesztette édesanyját, húszévesen teljes árvaságra jutott. Jellemében rendíthetetlen ember, akit a második világháború alatt a szélsőjobb kezdett ki az üldözöttek melletti kiállásáért. A nyilasok le is tartóztatták, de sikerült „üzletet kötnie" egy német tiszttel, így elkerülte a legrosszabbat. A Rákosi-éra alatt sem titkolta véleményét a rendszerről, ezért – bár a Nemzeti Színház vezető színészét az egész ország ismerte – olyan helyzetbe kényszerítették, amelyben csak egyszerű melósként boldogulhatott. A munkásosztály tagjai azonban tisztelték, szerették és óvták. A kommunisták végül visszaengedték hivatásához, nehogy a minapi Othello népmesei hőssé váljék az esztergapad mellett. Végzetes betegségének kialakulásában azonban a dohányzás mellett számos olyan nem kívánt esemény is közrejátszhatott, amely gyengíti az immunrendszert. Életének történéseit, hivatása „álomszerűségét", de még a betegségét is belejátszotta Willy Loman figurájába, mely Timár József pályafutásának utolsó, egyben legmaradandóbb alakítása volt Az ügynök halála című színdarabban.

Árva fiú, méretes lakkcipőben

Timár József Gerstner József Mihály néven születik Budapesten 1902. március 2-án. Édesapja id. Gerstner József, édesanyja Kotek Hermina.
Ifj. Gerstner József tízévesen veszíti el édesanyját, így édesapja és rokonok törődése mellett cseperedik. Timár József már sikeres színészként nyilatkozza:

" Én nagyon szegény voltam. Unokaöcsém elhasznált ruhájában és apámtól örökölt óriási lakkcipőben jártam. Statisztálással kerestem meg a kenyeremet. Gyakran előfordult az is, hogy Ney Dávid, az Operaház magánénekese nekem ajándékozta az uzsonnáját."

Az első kép Timárról - újságban Forrás: Demeter Imre: Köszönöm a tüzet... Timár József élete - könyv

(Ney Dávidot az 1929–30-as évadban ösztöndíjasként szerződtette az Operaház, a következő évadtól rendes tag. Főként Wagner-szerepeket énekelt, de repertoárjához sok comprimario alakítás is tartozott. 1944-ben munkaszolgálatra hívták be. Innen hurcolták a gunskircheni koncentrációs táborba. Az ott szerzett tífuszfertőzésbe már a háború lezárása után, a lágerhez tartozó hörschingi kórházban halt bele. Sz.Á.)

Ugyancsak Timár József interjúiból derül ki, hogy maga úgy vélte: színésznek született.

Már ötévesen rajongott a versekért, gyakran szavalt elemi iskolájának ünnepségein, valamint fellépett az Uránia Színház gyermekelőadásain.

(Utóbbi intézményt az ismeretterjesztés, a szabadoktatás igénye hívta életre az 1800-as évek végén, amikor a korszak vezető értelmisége új közművelődési formákat keresett az angol szabadegyetemek, népházak, az amerikai líceumok, valamint a német ismeretterjesztő társaságok mintájára. „Az Uránia Színház olyan hely akar lenni, ahol a tudós oktatja, a művész gyönyörködteti és az író nemesíti embertársait, és mindhárman az összetartozandóság érzetét nevelik" – írja 1900. május 1-jén az Uránia Népszerű Tudományos Folyóirat, az Uránia Magyar Tudományos Egyesület Közlönye. Sz.Á.)

Timár József édesanyja korai halálának okairól, szülője karakteréről, hivatásáról sosem beszélt nyilvánosan. Ahogy édesapja kapcsán sem említett efféle részleteket. Utóbbiról annyi tudható:

fiát textilmérnöknek szánja, aki ezért az elemi után kereskedelmi középiskolában maturál.

Achmed a Bizáncban Forrás: Demeter Imre: Köszönöm a tüzet... Timár József élete - könyv

Ugyanakkor, ha a lexikonok adatai pontosak, akkor a tizenkilenc éves ifj. Gerstner József még édesapja életében jelentkezik és nyer felvételt a Színművészeti Akadémiára. Nem tudható, hogy volt-e vita ebből, vagy sem id. Gerstnerrel. Ami a korabeli dokumentumok alapján biztosnak látszik: ifj. Gerstner már akadémistaként Timárra változtatja a vezetéknevét. Ahogy az is tény: Timár József húszéves, amikor az édesapja is meghal.

A fiú még elsőéves akadémista, de alighogy árván marad, megkapja első szerepét a Nemzeti Színházban.

Vox humana – emberi hang

Timár József maga idézi a következőket egy hangfelvételen.

„A húszas évek vége felé leérettségiztem (bizonyára csak „baki", mert a kilencszázhúszas évek elején. Sz.Á.), hozzáláttam régi tervem megvalósításához. Meglátogattam Ódry Árpádot, akit sokan, és teljes joggal a legnagyobb magyar színésznek tartottak. Ódry Árpád nagyon kedvesen fogadott, és kérte, szavaljak neki néhány verset. Kicsit izgatott és elfogódott voltam. Éreztem, hogy amikor az első szavakat kimondom, reszket a hangom. De egyre jobban belejöttem. Ódry feszülten figyelt, egyszer sem szakított félbe. Amikor befejeztem, vártam a véleményét és a tanácsát. Ő közel lépett hozzám, és ezt mondta: „Magának színésznek kell lennie, sürgősen iratkozzék be a színiakadémiára. Magának Shakespeare-darabokban kell játszania. Kezet fogott velem, én pedig a boldogságtól szinte megrészegülve rohantam le a lépcsőn, egyenesen a színiakadémiára. Egy éve tanultam már a színiakadémián, amikor Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, a haladó magyar színháztörténet egyik kiváló alakja váratlanul leszerződtetett a színházhoz."

Utóbbi szerződtetésnek voltak persze előzményei.

Timár József 1924 októberében hallgatótársaival a Nemzeti Színházban a nézőtérről figyeli Csathó Kálmán A házasságok az égben köttetnek című darabjának próbáját. A rendező Hevesi Sándor, aki az első felvonáson dolgozva értesül: a főszereplő, Ódry Árpád, aki a második felvonásban lépne színre, betegség miatt lemondta a próbát. A jelenlévő szerző – egyben a színház főrendezője –, Csathó Kálmán javaslatára

Hevesi kiválaszt egy nyurga fiatalembert az akadémisták közül, és megkéri: olvassa be a próbán a szövegkönyvből Ódry szövegét.

Timár József előbb csak olvas, majd az akadémista játszani kezd. Hevesi Sándor és Csathó Kálmán a próbaszünetben megkérik a fiút, hogy mondja el a Hamlet-nagymonológot. Pár nappal később tudatják vele: megkapja Achmed követ szerepét – melyet előtte Pethes Imre, Somlay Artúr és Kiss Ferenc alakított – Herczeg Ferenc Bizánc című drámájában, Csathó rendezésében.
A felújítás bemutatóját 1924. november 21-én tartják.

Az előadáson ott van az akkor tizennégy éves Major Tamás.

Major évtizedekkel később egy televíziós beszélgetésen felidézte: Timár megszólalása előtt egy deklamáló stílusban beszélő színész mondta a szövegét, így a publikumot még inkább lenyűgözte az ifjú akadémista természetes hangvétele. Major szavaival:

„Megszólalt a vox humana. Különlegesen nagy pillanat volt.

Hevesi a felújítás másnapján közli az elsőéves akadémistával:

a következő évadtól három évre leszerződteti a Nemzeti Színházhoz.

Timár József megkérdezi, hogy folytassa-e az akadémiai tanulmányait. Hevesi Sándor azt feleli:

Dehogy folytassa! Ott csak elrontanák!

A kínai lány - Tőkés Annával Forrás: Demeter Imre: Köszönöm a tüzet... Timár József élete - könyv

Blaha Lujza partnere lesz, majd kirúgják a Nemzeti Színházból

Timár József az 1924-25-ös évadban – miközben csak elvégzi az akadémia első évfolyamát – tizennyolc kisebb szerepet kap a Nemzeti Színházban. Hevesi Sándor – aki a deklamáló színjátszás helyett az átélt, a színész belső érzelmi és intellektuális tapasztalataiból felépített alakításokat szorgalmazza –

tudatosan dresszírozza ifjú felfedezettjét a legváltozatosabb műfajokban ráosztott feladatokkal.

1925 januárjában Timár József Hurt szerepét alakítja Madách Imre Mózesében, Abonyi Géza és Jászai Mari partnereként. Nem sokkal később az ifjú Mátyás királyt játssza Vörösmarty Czillei és a Hunyadiak című drámájában. Timár a spanyolt tiszt a Cyranóban a címszereplő Kiss Ferenc mellett, valamint ő Buhun, a királyi jogtanácsos G.B. Shaw Nem lehessen tudni című vígjátékában.
1926-ban – egyéb feladatai mellett – Hortensio A makrancos hölgyben, majd Tybald a Rómeó és Júliában. Valamint Timár József búcsúztatja Fortinbrasként az Ódry Árpád által alakított Hamletet.

1927-ben Hevesi Sándor népszínművekben is szerepeket oszt Timár Józsefre, így lesz Blaha Lujza partnere a Csathó Kálmán jegyezte Te csak pipálj, Ladányi című darabban.

A népszínművek mellett abban az évadban alakítja Sebastianót a Viharban, a Lear király orvosát, a Faust hírnökét, Ottót a Bánk bánban, mely utóbbi darabban a nagy tragika, Hettyey Aranka formálja meg Gertrudist.
Timár Józsefet rendszerint kiemeli a kritika. Dicsérik természetességét, szép és hiteles dikcióját, különleges hangszínét; unikális karakterét, amely úgy van jelen minden szerepében, hogy közben mindig más vonás kap belőle hangsúlyt – az, amelyik leginkább egybeesik a rábízott szerep karakterével.

A színi világ belső berkeiben hamarosan úgy tartják számon, mint Pethes Imre és Ódry Árpád legígéretesebb utódját.

Úgy tartják: amit Hevesi Sándor elméletben megfogalmaz a korszerű színjátszásról, az a gyakorlatban az ifjú Timár Józsefben ölt testet.

Mindemellett Timár Józsefet 1926 áprilisában kirúgják a Nemzeti Színházból.

Ugyanis nem jelenik meg Zilahy Lajos színművének előadásán, amelynek fontos szerepét játssza – a március 16-i bemutató óta nagy személyes sikerrel. Egy áprilisi estén azonban a darab rendezője, Siklóssy Pál kénytelen bocsánatot kérni a nézőktől Timár József érthetetlen távolléte miatt. Aznap az ügyelő olvassa fel a szerepet a szövegkönyvből.

Történések a homályban

Timár József nem sokkal halála előtt idézte fel pályakezdése pillanatát biográfiaírójának, Demeter Imrének. Azt a helyzetet, amelyben Hevesi felolvastatta vele Ódry Árpád szerepét.

Bizonyos, hogy nem tudtam még abban a pillanatban felfogni, hogy mi a tét. „Olvassa, kérem"- mondta Hevesi, hát én olvastam, mit tudom én, micsodát, (...) mint elsőéves növendék. Talán, ha eszembe jut, hogy Ódry szerepét olvasom, rosszul leszek, ki kell vinni, el kell szállítani, (..) mert görcs rángat, ha még egyszer meg kell szólalnom. Vagy tudatosan mondtam, csak azért is mondtam, Ódry nem jött próbára, most majd én megmutatom?

Arról azonban, hogy mi magyarázza távollétét azon az áprilisi estén, már több komoly szereppel a háta mögött, nem beszél az életrajzírójának, ahogy később sem, senkinek.
Annyi tény, hogy a huszonkét éves

Timár József baleseti hirtelenséggel lépett át az apjától örökölt, erősen kitaposott óriási lakkcipőből az ország első teátrumába.

Első pályán töltött négy évadában hetven szerepet játszott el a Nemzetiben, korának legnagyobb színészóriásai mellett.
Távolmaradásának másnapján a színházi törvényszék előtt súlyos rosszullétre hivatkozik, állítva, hogy az estét és az éjszakát egy meg nem nevezett barátjánál töltötte önkívületi állapotban. Védekezését nem fogadják el, megvonják egyhavi gázsiját, ügyét pedig a Nemzeti Színház játékmestere, Nagy Adorján elnökletével működő legfelsőbb döntéshozó testülethez, az Ötös Bizottsághoz utalják felülbírálatra.

A testület az ügyet szerződésszegésnek minősíti, és Timár Józsefet azonnali hatállyal elbocsátja a társulattól.

Az igazgató, Hevesi Sándor sem kíván élni a „kegyelmezési jogával." A direktor a Pesti Naplóban indokolja a döntését:

Timár József egyike volt a Nemzeti Színház legtalentumosabb fiataljainak. Hogy mennyire nagyra becsülöm tehetségét, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Timár Józsefet még növendékkorában szerződtettem át a Nemzeti Színházhoz. És mégis elbocsátottam. Nem tehettem mást. Timár olyan súlyos mulasztást követett el, amilyenre eddig egyszer sem akadt példa a Nemzeti Színházban.

Az idegen város - Tapolczay Gyula, Ungváry László, Abonyi Géza, Várkonyi Zoltán, Timár József, Major Tamás Forrás: Demeter Imre: Köszönöm a tüzet... Timár József élete - könyv

Tegyük hozzá: arra sem volt példa, hogy valaki Timár Józsefhez hasonló körülmények között került volna a társulat tagjai közé.
A korabeli bulvár tudni véli: az inkriminált estét megelőző napon a színész egy budai vendéglőben vacsorázott baráti társaságával, majd egy pesti mulatóba ment, s némi filmszakadás után – az éjszaka maradéka, a rákövetkező nap, majd egy újabb éjszaka történései maradtak homályban – a színész egy külvárosi kiskocsmában kezdett magához térni. Ott jött rá, hogy előző este játszania kellett volna, amitől persze megriadt. Ahogy attól is, hogy nem tudja kifizetni az előtte álló korsó sör árát, ahogy egyebeket sem, mert még a lakbérre valót is elköltötte a homályban maradt időszakban.
A revolverlapok azt is tudni vélik: Timár Józsefet a szerződésvesztés mellett egyéb csapás is érte, ugyanis

menyasszonya, egy budai úrilány, a színész elbocsátásának hírére azonnal visszaküldte a jegygyűrűjét.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!