83 éves korában meghalt a latin rock and roll sztárja, Trini Lopez. A zenész halálát koronavírus-fertőzés okozta tüdőgyulladás okozta. Az amerikai szórakoztatóipar jeles és színes egyénisége Trinidad Lopez néven 1937. május 15-én Dallasban született zenészcsaládba, szerény körülmények között élő mexikói bevándorlók gyermekeként. Első gitárját apjától kapta, aki
a 12 dolláros hangszerrel akarta a fiát távol tartani a rossz társaságtól.
Eleinte aprópénzért utcasarkokon szórakoztatta a járókelőket, azután a családi zenekarban, majd klubokban lépett fel, repertoárja sajátos, latinos klasszikus és folk dalokból alakult ki.
Előadóként és dalok feldolgozójaként kedvelte meg a közönség. Háromtagú együttes kísérte, amelyben ő ritmusgitározott. Egy alkalommal hallotta műsorát Frank Sinatra, és beajánlotta őt saját lemezkiadója, a Reprise producerének, aki egy klubban készített vele felvételeket, amelyek 1963-ban jelentek meg lemezen. Az album második lett az amerikai sikerlistán.
Pályájának korai szakaszában Lopez elénekelte Pete Seeger, majd a Peter, Paul és Mary trió nagy sikerét, az If I Had a Hammer című dalt, amellyel a harmadik helyig jutott Amerikában, de sikerrel játszották Európában is. Trini Lopez óriási sikerrel énekelte a La Bambá-t és a Guantanamera című örökzöldet, műsorára tűzte a nagy rock and roll-sztárok legsikeresebb dalait, egyebek között a Kansas City-t is.
A remek feldolgozások mellett saját sikerekkel is büszkélkedhetett.
Elsősorban az 1965-ben megjelent Lemon Tree-t és az I'm Coming Home-ot és a Cindy-t kedvelte a közönség. Tekintettel déli származására, belefért zenei lelkivilágába a rhythm and blues is, latinos felhangokkal. Nemcsak angolul, hanem spanyolul és németül is énekelt. Európában is fellépett, londoni koncertjeiről készült "Live" című lemeze nagy siker volt Angliában és Amerikában.
A nagyobb koncertek közé szívesen iktatott be kisebb klubokat, vagy éppen mulatókat, csehókat. A hatvanas években kezdett filmezni, szerepet kapott A piszkos tizenkettő-ben (1967). A hetvenes évek második felétől már főleg vendéglátózott, bár lemezei továbbra is folyamatosan megjelentek. Trini Lopezt beválasztották a Las Vegas Legends Hall of Fame tagjai közé, Frank Sinatra, Dean Martin, Nat King Cole, Kenny Rogers és mások mellé.
Helyet kapott a latin zene halhatatlanjai között is.
Más mexikói-amerikai énekesektől, például Ritchie Valenstől eltérően Trini Lopez elutasította nevének megváltoztatását, nyíltan és büszkén vállalta mexikói gyökereit azon intelmek ellenére, hogy az árthat karrierjének. Az 1960-as évek után már ritkán került fel a slágerlistákra, de az általa tervezett, 1964 és 1971 között gyártott Gibson Trini Lopez-gitárok váratlanul kedvenc hangszerei lettek olyan rocksztároknak, mint Dave Grohl vagy Noel Gallagher.
Lopez üzleti partnere, Joe Chavira zenész közlése szerint ő és Lopez éppen befejezte az If By Now című számot, amellyel élelmiszerbankoknak szándékoztak adományt gyűjteni a koronavírus-járvány alatt. A zenész életéről P. David Ebersole és Todd Hughes filmesek által forgatott dokumentumfilm épp Lopez halála előtt készült el, a My Name is Lopez című produkciót várhatóan jövőre mutatják be.