A legendás színész, aki idős korában, a kommunizmusban eltartási szerződés kötésére kényszerült, és egy panelház alagsorában búcsúzott az élettől

Budapest, 1967. április 20. Gózon Gyula Kossuth-díjas színész otthonában. MTI Fotó: Tormai Andor

Eszmélésétől kezdve színésznek készült. Rákosi Szidi színiiskolájában operettszínésznek képezték ki. Vidéki évei alatt kötött legendás barátságot Kabos Gyulával, majd pesti kabarészínészként lett országosan ismert. Speciális produkciója miatt egy időben csak úgy emlegették a rajongói: „Füttyös Gyuri". Később Németh Antal invitálja a Nemzeti Színház társulatához. Gózon Gyula ott eljátszott szerepeiben vált generációja egyik legjobb karakterszínészévé. Feleségével, Berky Lililivel az életben és a színpadon is legendás párost alkottak. A háború alatt Berky Lili bujtatja a származása miatt színpadról leparancsolt Gózon Gyulát. A kommunista érában Berky Lilit pedagógiai megfontolásból távolították el a Nemzeti Színházból – férje mellől - és helyezték át másik teátrumhoz. Gózon Gyula idősödve a pályacsúcsát jelentő Miller zenész szerepében „játssza bele" mindazt a fájdalmat, amit megélt, s amelyről sosem beszélt – Schiller Ármány és szerelem című darabjában. Kabos Gyulát már a negyvenes években elvesztette. Felesége hatvanas években bekövetkezett halála után Gózon Gyula végleg megroppant. Élete végére megszűnt a kapcsolata a valósággal, eltartói egy panellakás apró zugában jelölték ki lakhelyét.

Operettsztár lesz, szerelembe esik, a Népopera csődbe megy

Gózon Gyula 1913 novemberében lép először a Népopera közönsége elé.
Béli Izidor, Mérai Adolf és Zerkovitz Béla operettjében a kadét szerepét alakítja. Az Újság című lap kritikája:

A kadét szerepét Gózon Gyula, egy egészen fiatal ember játssza. Tegnap még kabaréénekes volt, holnap bizonyos, hogy nevének csengése lesz a színi világban. A játéka, éneke hódító, a megjelenése rokonszenves, üde, friss. Ráthonyi Ákos volt ilyen, amikor Danilót kreálta A víg özvegyben. A hangja pedig, mintha Takács Mihály hagyta volna neki örökségbe.

/Ráthonyi Ákos a Király Színház első számú bonvivánja, rajongja a közönség, a hölgyek bálványozzák. Takács Mihály a kor egyik legkiválóbb operabaritonja. Sz.Á./
Pár hónappal később, 1914. január 14-én, az új Kálmán Imre-operett, A kiskirály bemutatója után a Pesti Napló írja Gózon Gyuláról:

Ez a fiatal színész ma már operettszínpadunk legkedvesebb bonvivánja, szívhez szóló szép bariton hangján minden énekszám nagy hatást kelt, és a játéka is egyszerű és közvetlen, természetes, szinte magától értetődő.

Gózon Gyula hamarosan szerepet kap a Budagyöngye című operettben.

A színház új tagjával, Berky Lilivel alakítanak szerelmes párt.

Berky Lili színészcsaládból indult, édesapja Berky Ferenc színművész, aki vidéken színházat is dirigált, majd a Nemzeti Színház társulatának lett tagja. Berky Lili az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián végzett, játszott a Király Színházban, majd kolozsvári kitérő után került a Népoperához. Kolozsváron Janovics Jenővel, a neves némafilm- és színházi rendezővel keveredett viszonyba.

Csakhogy a Budagyöngye próbái során a Gózon Gyulával eljátszott románcuk túlnő a rivaldán.

Negyven esztendeig tartó házasságuk a színi világ legendás kapcsolata lesz majd.
Ám ifjú szerelmesként még nem gondolhatnak házasságra.
Egyes színháztörténeti munkák szerint Beöthy László bizonyos „üzleti fogásai" is közrejátszhattak abban, hogy az operettrepertoárral működő Király Színház konkurense hirtelen csődbe megy.

A Népopera 1915. május 10-én átmenetileg bezár.

Berky Lili visszamegy Kolozsvárra, bár a szíve továbbra is Gózon Gyuláért dobog. Gózon Gyula érzelmei sem változnak, ám a színész számára az Apolló Színház nyújt egzisztenciális menedéket.

Gózon Gyula feleségével, Berky Lilivel a Rádió egyik stúdiójában. Forrás: MTI/Lónyai Mária

Apró házikó a Nemzeti Színház mögött

Az Apolló eredetileg mozgóképszínházként működött.
Egyike volt a magyar filmgyártás megteremtőjeként számontartott Ungerleider Mór hasonló vállalkozásainak. Egyes források szerint Gózon Gyula néhány munka nélkül maradt népoperás kollégájával találta ki, hogy az elsősorban filmszkeccsekre szakosodott Apollóban kabaréjeleneteket is bemutassanak.

Közelebb állhat a valósághoz az a változat, amely szerint Ungerleider Mór unokaöccse, Roboz Imre fejéből pattant ki az ötlet.

/Roboz Imre korábban nagybátyja Projectograph nevű filmvállalatának volt a titkára, majd kinevezték a szintén nagybátyja fennhatósága alá tartozó, Apollót is működtető Phönix Filmipari Rt. igazgatójává. Roboz Imre színházi vonzalmát jelzi, hogy néhány év múlva ő veszi át a Vígszínház vezetését is – a tulajdonjoggal együtt – az onnan távozó amerikai Ben Blumentáltól. Sz.Á./
Gózon Gyulát tehát alighanem Roboz Imre hívja az eleinte még filmeket is játszó kabaréba. Majd hamarosan Berky Lilit is fellépteti, aki attól kezdve Kolozsvár és Budapest között ingázik.
A Színház és Divat című magazin nem sokkal a kabaréprogram beindítása után így ír az Apolló Színházról:

Apró házikó a Nemzeti Színház mögött, mellette földszintes kis kocsma, mögötte irdatlan telek, másik oldalán a Rókus Kórház. Ki gondolná, hogy ez a házikó az ország egyik legnépszerűbb intézménye?

A gyorsan jött népszerűséget a Roboz által toborzott társulat garantálja.
Az Apolló Színház tagja lesz Lábas Juci - a Király Színház majdani primadonnája -, Gyárfás Dezső, az ország egyik legkedveltebb kupléénekese, továbbá Kertész Mihály, aki egyedi tehetségét később Michael Curtiz néven is bizonyítja Hollywood Oscar-díjas filmrendezőjeként. Az Apollónak szerződtetett tagja Vidor Ferike, aki cselédnótáival tett szert már korábban országos ismertségre. Valamint olyan, később ugyancsak országos sztárrá váló új művészek is csatlakoznak az Apolló társulatához, mint Mály Gerő, Herczeg Jenő, Haraszti Mici. Az Apolló műsorainak állandó vendége Rózsahegyi Kálmán is, a szomszédos Nemzeti Színház örökös tagja.
Az Apolló műsorát a kabaréirodalom legkiválóbb művelői jegyzik: Gábor Andor, Emőd Tamás, Karinthy Frigyes, Harsányi Zsolt. Mindemellett a színház a komponistái között tudhatja Szirmai Albertet, Czeglédi Gyulát, Reinitz Bélát.
Gózon Gyula négy évadot tölt az Apolló Színházban.

Muskátli

A teátrum a lapokban közzétett hirdetéseiben a színész nevével csalogatja a nézőket: „Szeretettel várja a közönséget Gózon Gyula, az érzelmes, költői sanzonok előadója az Apolló Színházban." Gázsija kapcsán nincs oka panaszra.
Gózon Gyula 1917-ben feleségül veszi Berky Lilit, aki azonban még két évadot Kolozsvárott is fellép. Utóbbi tény elkedvetleníti Gózon Gyulát. Ahogy az a strapa is, ami az Apolló Színház napi három előadásaival, kéthetenkénti bemutatóival jár.

Gózon Gyula egyre többet gondolkodik azon, hogy valamiképpen változtatni kellene az életén.

Néhány hónapig színházi terhelés nélkül törheti a fejét a megoldáson.
Nem sokkal az első világháború lezárása után behívják katonának. Pozsony és Nyitra kaszárnyáiban egzecírozzák. Leszerelve kész terve van a jövőt illetően.
1919 januárjának utolsó heteiben Major Henrik grafikusművész színes plakátjai lepik el a várost: masamódlány tart a kezében hatalmas kalapdobozt, amelyből

kíváncsiskodó urak és hölgyek dugják ki a fejüket a Muskátli nevű, új kabarészínház műsorkínálatát bámulva.

A Csengery utca 39. alatt található intézmény alapítói: Gózon Gyula és Berky Lili. Az apró teátrum a Medgyaszay-"puccs" kapcsán Nagy Endrétől megkaparintott, majd az új vezetés alatt megbukott Modern Kabaré helyiségében működik.
A Színház és Divat beszámolója szerint a Muskátli külcsínében:

Egy kedves, bájos, hangulatos kis helység, a selyemtapétás falakon apró akvarellek, halvány szénrajzok és sok-sok, töméntelen sok muskátlivirág. Ezzel a virággal az Alföld tiszta, gyerekes, napsugaras levegője, bárányfelhős ege varázsolódik be ide.

A Muskátli műsorkínálata kapcsán a Színház című lap összegez:

A Muskátli Kabaré az egyetlen hely, ahol megmaradt még valami Pestnek abból a népszerű specialitásából, ami nincsen sem Berlinben, sem a Montmartre-on, ami sajnos már Pesten is csak itt van, a csupa szív, a vidám, a kacagtató, a gúnyos és bohémes tréfa.

Gózon Gyula és felesége Lengyel István írót kérik fel kabaréjuk művészeti igazgatójának. A társulat tagjai közé tartozik a korszak több népszerű színésze: Deák Flóra, Radó Sándor és Radó Teri, Solymossy, Huber, Pázmány, Iványi, Ihász, Gömöry Vilma, Gergely Kató és Gergely Lajos, Donáth Aranka, Czobor Ernő, Szűcs Nelly, Mészáros Kató.
A műsorok szerzői: Harsányi Zsolt, Emőd Tamás, Molnár Ferenc, Békeffi László, Harmath Imre, Szenes Andor, Zilahy Lajos. A zeneszerzők névsorában a kor két kedvelt komponistája: Buday Dénes és Erdélyi Patat Leó.
A programban sanzonok, blüettek, dramolettek, tréfák, bohózatok. Ahogy színpadra kerül még egyfelvonásos operett is, vagy éppen megzenésített Ady Endre-, Vály Nagy Géza-vers,

mi több, Nádor Mihály és Hevesi Sándor átiratában eljátszanak egy Petőfi-ciklust "Falu végén" címmel.

Esténként egy előadást tartanak – nem napi hármat, mint az Apollóban. Telt ház esetén kétszázhatvan nézővel. Az első hónapok telt házasak.
Utóbb a nézőszám negyven-ötven főre csökken.

A kedves, bájos helység, a maga csupa szív, vidám, kacagtató műsorával 1920 elején megbukik.

Kiss Manyi Bábi, a mézeskalácsos kofa, Gózon Gyula Buhu, az udvari bolond és Tompa Sándor Pityi Pál, a csizmadiamester szerepében Szirmai Albert: Mézeskalács című daljátékának próbáján. Forrás: MTI/Keleti Éva

Vöröskatonák dúlása, katonai megszállás, Beöthy László felbukkanása

Gózon Gyula összegez egy interjúban élete legfájóbb bukása után:

Négy vagy öt évvel ezelőtt, Temesváron a nyári szünet alatt is estéről estére énekeltem, folyton vonaton ültem, mentem egyik városból a másikba a feleségemmel együtt. Szakadatlanul dolgoztunk, és gyűjtöttük a nehéz verejtékkel megszolgált pénzt. A múlt év végén valami Modern Cabaret alakult ezen a helyen. /„valami Modern Cabaret" – a megfogalmazás Gózon Gyula elhatárolódását jelzi a megpuccsolt Modern Színháztól. Sz. Á./ Régi vágyam volt, hogy kabarét csináljak, ahol jó színészekkel jó műsort adok. Átvettem a helyiséget, és megcsináltam a Muskátlit. Nem akartam én vagyont keresni, hiszen ez lehetetlen is, mert ha mindennap megtelik, akkor sem hoz dáriusi jövedelmet. Irodalmat akartam a Csengery utcában, ennyi volt az egész! Most elvesztettük megtakarított kis pénzünket, de a művészetünket és hitünket nem.

Gózon Gyula a kor adott politikai körülményei között nem beszélhet a bukás valódi okairól. Annak elsőként is a kommün az okozója. A tanácsköztársaság alatt egy időre bezárják a színházakat és a mozikat, a kabarék pedig külön szigor alá esnek.

A későbbi harcok alatt a Muskátlit vöröskatonák dúlják fel duhaj kedvükben.

A színház helyrehozatala - a kiesett jövedelemmel együtt - behozhatatlan veszteség forrásának bizonyul. Ahogy az is tény: a kommünt követő katonai megszállás sem kedvez a kabaré műfajának.
Gózon Gyula jobb híján, feleségével együtt újra beáll az Apolló Színház taposómalmába. A teátrumot nem sokkal később tűzveszélyesnek nyilvánítja a hatóság.

Ekkor bukkan fel Gózon Gyula életében a már Nagyváradon messiásként várt Beöthy László.

Gózon Gyulának és Berky Lilinek is szerződést kínál az általa elnökölt, több színházat is működtető UNIO Rt. kötelékébe.
Gózon Gyula hamarosan megtudja, milyen az igazi taposómalom.

Apaszerepeket játszó komikus lesz, a sajtó a Nemzeti Színházba küldené

A Király Színház Mézeskalács című operettjében Gózon Gyula a bujdosó katona szerepét alakítja.

A harmadik felvonás után átnyargal az Andrássy úti színházba, ahol feleségével és Mály Gerővel lép fel paraszttréfákban.

Játszik a Belvárosi Színházban is, s a kritika számára először ott tűnik fel igazán, mint a kabarét hátrahagyott, más műfajban is képességes színész.
Herczeg Ferenc Kék és piros című darabja kapcsán kiemelik figyelemre méltó jellemábrázoló képességét. Beöthy László a darab próbái alatt nevezi ki hivatalosan ifjú partnerét, Delly Ferencet bonvivánnak, Gózont pedig komikusnak. Gózon Gyula pályájának egyik fordulópontja: ettől kezdve lesz "elismerten" is komikus színész. /Más kategória, mint a kabarészínész. Sz.Á./
1928 őszén feleségével együtt játszik Verneuil és Berr Én és a húgom című francia bohózatában. Gózon Gyula a kereskedő figuráját alakítja, felesége, Berky Lili az eladónőt. A darabot Gaál Béla rendezi, és Honthy Hanna, Körössy Angéla mellett Delly Ferenc játsszák a főbb szerepeit.
Gózon Gyula következő szerepét Szép Ernő Aranyórájában kapja. Vonatkozó kritika:

Mindenkinek meg kell néznie ezt az ízes, napsütötte, délibábos kedvű, pompás, kedves Gózont. Ezt az aranyos pernahajdert, aki ezúttal játszik először - komoly karakterszerepet.

Idővel azonban a szakíróknak is feltűnik: komoly karakterszerepeiben az alig negyvenéves színész egyre többször alakít apafigurákat. Akad, aki azonban kiemeli, hogy a figurák „Gózon Gyula sajátos, egyéni prezentációjában, amelyben színészetének természetes, egyszerű, közvetlen motívumait alkalmazza, sosem tűnnek egyhangúnak, egysíkúaknak."
Képességei kapcsán 1930 karácsonyán a Délibáb című színházi hetilap ünnepi számában jelenik meg cikk, "Csere-bere" címmel:

Ugye, felesleges mondanunk, hogy ugyancsak a Nemzeti Színházban volna a helye Gózon Gyulának, de feleségének, Berky Lilinek is, aki akár Fáy Szeréna örökébe léphetne. Lassankint odajutunk, hogy mindenki mást játszik, mint az egyénisége. Ez volna a kisebbik baj, mert ugye, egy jó színész minden szerepkörben megtalálja önmagát. A nagyobbik baj, hogy a színház nem találja meg a jó színészt, illetve azt, akire neki égetően szüksége volna.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!