Ferrari Violetta rendszeresen fellép az NSZK legjelentősebb színházaiban is – Berlin mellett Frankfurtban, Hamburgban, Kölnben, Düsseldorfban, Münchenben.
1963-ban megszületik második fia, Mihály. A család akkor már Münchenben él. Emeleti lakás a Nymphenburger Strasse sarokházában, antik bútorok, faburkolatú mennyezet.
Ferrari Violetta Mercedes kabrióval jár a fellépésekre, de a magánélete nem igazán harmonikus.
Vegyészmérnök férje egyre nehezebben viseli felesége sikereit. A külvilág számára a férfi csupán Herr Ferrari. Kisebbségi érzéseit otthon kompenzálja. Kemény kézzel bánik gyermekeivel, feleségével.
Ferrari Violetta utóbb így fogalmaz házassága kapcsán:
Hordtam haza a pénzt, és egy önző, egyedül csak önmagával törődő ember uralkodott felettem. Beleszólnom soha semmibe nem volt szabad, az elképzeléseimet megtarthattam magamnak. Ha valami nem tetszett neki, elrejtette a magnót, hogy ne tudjak tanulni.
Az otthoni presszióból a munka a kiút. De egy idő után már az sem jelent felhőtlen örömöt.
Ferrari Violetta színházi munkái mellett német filmekben is folyamatosan jelen van, partnerei a legrangosabb német színészek. Legtöbbjük könnyű műfajú.
A színésznő a színpadi feladatokban látja hivatása lényegét, elsősorban drámai szerepekben. Azokból eleinte nem sok adódik.
Szakmai hiányérzetéről a magyar hatóságok is értesülnek.
Vonatkozó akták szerint már 1957-ben megkísérlik hazacsábítani, igaz, akkor még nem szakmai csalódottságára építve, hanem egzisztenciális nehézségeit kihasználva. A kivitelezéssel egy Svájcba nősült, Ferrari Violettával rokoni kapcsolatban álló ügynököt bíznak meg, aki több levelet is vált a színésznővel.
/Az első kísérletek konkrétumairól nem maradtak fent adatok, csak az ügynök személye és az elképzelés ténye dokumentált egy hiányos dossziéban. Molnár István rendőr őrnagy megjegyzésével együtt: „Ferrari hazacsábítása politikai vonatkozásban igen jelentős epizódot képezne." Sz.Á./
A hatvanas évek elején – amikor Ferrari Violettának már nincsenek egzisztenciális gondjai, de kezd elege lenni a könnyű műfajból – Major Tamás írásban garantálja – minden bizonnyal Aczél György hallgatólagos beleegyezésével -, hogy hazatérése esetén nem esik bántódása, illetve itthoni munkákat vállalva szabadon mozoghat Magyarország és a vasfüggöny túlsó fele között.
Ferrari Violetta így sem mozdul kelet felé.
1964-ben Egri István utazik Berlinbe, hogy felkérje Marcel Achard A bolond lány című darabjának címszerepére. A kiváló színész-rendező tudja, hogy Ferrari Violetta hatalmas sikerrel játszotta a szerepet a nyugat-németországi bemutatón.
Ferrari Violetta hárítja a lehetőséget, így a szerep Domján Edit pályájának lesz emblematikus alakítása.
1967-ben – miután a Nemzetiben már csupán főrendezőként működő, az igazgató Marton Endrével folyton hadban álló Major Tamás alkotói figyelme kényszeresen Bertolt Brecht felé fordul, mely szerzőt nem érzi kompatibilisnek Ferrari Violettával - a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, Vaszy Viktor garantálja a színésznő biztonságos hazatérését. Ferrari Violetta ismét nemet mond. Alighanem úgy gondolja: egy magyarországi vendégjáték, a keleti blokkban történő fellépés kiváltaná a nyugati sajtó gyanakvását, de legalábbis tartózkodóbbá válnának vele szemben, ahogy talán a közönség is hasonlóképpen reagálna.
Addigra már megszokta, meg is kedvelte, hogy „Vilcsizve" füttyentenek utána a német pasasok a német, osztrák városok utcáin.
Kitartó ragaszkodását az otthonául választott országhoz végül honorálja a sors.
Ferrari Violetta berlini munkái kapcsán, még a hatvanas években ismerkedik meg az akkori német színházi szcéna egyik legnagyobb színművészével, O. E. (Otto Eduard) Hasséval. Hamar barátokká lesznek.
A színésznő mesél a férfinak egykori felvételijéről a Színiakadémiára, amikor a narancssárga hajú Vili néni végszavazott neki a bizottság előtt.
O. E. Hasse – a Faust legendás Mephistója, Peer Gynt kiváló megformálója, Alfred Hitchcock Meggyónom című filmjének főszereplője, a müncheni Kammerspiele direktora, stb. - úgy véli:
talán vele is próbát tehetne a Shakespeare-mű kapcsán.
Ferrari Violetta 1969 nyarán a Bad Hersfeld-i fesztiválon előbb A makrancos Kata címszerepét kapja meg. A rákövetkező évben Kleopátrát alakítja, Caesar szerepében O.E. Hasse. Utóbb Ferrari Violetta drámai szerepeinek száma is megszaporodik.
Természetes, maníroktól mentes játéka még karizmatikusabb lesz, amikor majd 1973-ban elválik férjétől.
A színésznő a hetvenes évektől kezdve Magyarországra is hazalátogat olykor.
Az első útja, a hetvenes évek elején, megdöbbenti. Már évekkel korábban megnyitotta otthonukat a közelebbi-távolabbi ismerőseik előtt, – ez ügyben kivételesen férje sem tiltakozott – akik turistaként jutottak ki Magyarországról, s úgy tölthettek némi időt Nyugat-Németországban. A vendégek gyakran beszélnek az otthoni szegénységről, folyamatos fenyegetettségről; a hatalommal szembeni, az egész országban érzékelhető „dacról".
Amikor Ferrari Violetta a hetvenes évek elején hazalátogat, azt látja: a budapesti éttermek, presszók zsúfolásig tele vannak, az utcákon derűsnek tűnő sokaság, a Balaton nyüzsög a turistáktól.
Ferrari Violetta hazatérése, válása után is szívesen vendégeli az óhazából érkezők sokaságát. De a müncheni lakás vizitálói kapcsán attól kezdve új fogalom kerül a szóhasználatába:
Kádár bosszúja.
Ferrari Violetta édesanyja leánya külhoni évei alatt kétlaki életet él. Három hónapot a lányánál tölt, a többit Magyarországon.
Még Ferrari Violetta első külhoni munkái idején esik meg, hogy édesanyja – aki magának soha nem kér semmit – megemlíti: jól jönne egy télikabát egy otthoni ismerősnek. Ferrari Violetta leteremti az asszonyt, felidézve a pincelakásban töltött első két évét, amikor még minimális volt a család jövedelme, némi segély, alkalmi munka. Hozzáteszi: első német nyelvű sikerei még semmire sem jelentenek garanciát, van két fia, elsősorban értük tartozik felelősséggel.
Ferrari Violetta évekig lelkiismeret-furdalást érez a hatvanas évek küszöbén megesett kirohanása miatt.
A hetvenes években lelkiismeret-furdalása ez ügyben lecsillapszik. Szomorkás érzet marad csak helyette, de nem a kabát miatt.
Ferrari Violetta németországi karrierje csaknem három évtizedig tart.
Akadnak benne nehéz pillanatok is. Maga mesél egy ilyen esetet egy magyar nyelvű magazinban pályája lezárása után:
Ülök a taxiban a legnagyobb német producerrel, aki leszerződtetett, s megpofoztam őt, amikor tapogatni kezdett. Hát, ki mert ilyet megcsinálni? Én azért mertem, mert volt valami emberi büszkeség bennem. És különben is ez a legnagyobb luxus az életben, amit megengedhettem magamnak. Hogy engem csak az simogasson, akinek nem tolom el a kezét, mert én is akarom.
Ferrari Violetta legnagyobb sikereiről, filmjeiről, színpadi és televíziós szerepeiről az itthoni publikum csak szóbeszédekből értesül. Külhoni pályájának nagy részét hivatalos státusza szerint hontalanként futja be. Magyarságát nem akarja feladni, nem folyamodik más nemzet állampolgárságáért. Ám úgy keletről érkezett emigránsként hazátlannak számít.
Amikor értesül róla, hogy édesanyja halálos beteg, az akkori szabályoknak megfelelően az osztrák hatóságokhoz fordul a magyarországi utazáshoz szükséges iratokért. Második útja lenne, de most azt a választ kapja az osztrákoktól: többé nem vállalják a felelősséget, ha hontalan státusza kapcsán atrocitás érné a kommunista Magyarországon.
Ferrari Violetta a Theater an der Wien intendánsához fordul segítségért. Hat héttel később megkapja az osztrák állampolgárságát igazoló passzusát.
Úgy már utazhat, elbúcsúzhat az édesanyjától.
Válása után maga neveli két gyermekét. Még színpadon van, filmezik, tévézik, de már arról nyilatkozik a német nyelvű lapoknak: a család, a gyermek a hivatásnál is fontosabb. Az újságírók olykor elcsodálkoznak ezen. A színésznő értetlenkedik az értetlenségen.
Sokat keres, de a pénzhez nem ért. Egy tanácsadójára hallgatva majdnem mindenét elveszti. Talpra áll. Olaszországban is házat vesz, Pisa közelében.
Ott tölti a nyarakat, tervei szerint majd az őszt, a telet és a tavaszt is.
Színészi pályafutását 1985 októberében fejezi be. Magyarországi lapnak nyilatkozza hét évvel később:
A tizennyolcadik előadás után kiléptem egy színpadi szériából. Azt mondtam, ha megölnek, akkor sem megyek be többet. Azt hitték, hogy bolond vagyok, pedig akkor jött meg az eszem.
Egyszerűsít az interjúban.
Ferrari Violetta néhány évvel korábban a bécsi színházban éli meg:
egyik kolléganője leblokkol, elfelejti a szöveget, le kell ereszteni a függönyt. Ferrari Violetta évekig retteg: mindez vele is megtörténhet.
1985 októberében előadás közben rosszul lesz, ájulás környékezi, mégis sikerül végigjátszania a darabot. Utána sírógörcsöt kap, képtelen a kommunikációra, kórházba kerül. Pánikbetegséggel diagnosztizálják. Az első időszakban fizikailag is legyengül, hullik a haja, pánikrohamai vannak. Néhány hét alatt javul az állapota, de a teljes kezelés tíz évig tart. Annak lezárása után már maga sem puszta „megbölcsüléssel" magyarázza a pálya elhagyását. Kezelése végeztével mondja betegsége okairól:
Tönkretett a rossz házasság, az irigység, a gyűlölet.
Mond mást is:
Elegem lett belőle. Azt mondtam, ha még egyszer színpadra kell lépnem, beszedem az összes gyógyszeremet. Inkább megölöm magamat. Komolyan itt tartottam. Rá kellett jönnöm, hogy nincs egy ember a színpadon, akiben megbízhatok. Hogy a kollégák már csak pénzért játszanak. A felelősség teljes egészében rajtam volt, közben nem kaptam egyetlen tisztességes végszót se. Megtépázott idegekkel nem lehet játszani, csak megbolondulni lehet, azt meg nem akartam.
Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!