Ma este is egy olyan csoda jött létre itt a Budapesti Operettszínházban, amit nem érdemes szavakra lefordítani, mert annál sokkal emeltebb szintű. Olyan büszke vagyok erre a társulatra, hogy azt nem tudom elmondani! Ha megkérdeznék tőlem ebben a pillanatban, miért mutatta be a Budapesti Operettszínház a Jekyll és Hyde-ot akkor azt mondanám, azért, mert egy olyan társulata van, amelyre bárki büszke lenne a földön, ráadásul három szereposztásban is be tudjuk mutatni az előadásainkat a legmagasabb művészi színvonalon.
– fejezte ki örömét Kiss-B. Atilla főigazgató a premiert követő fogadáson.
A Jekyll és Hyde a világ egyik legnépszerűbb musical-thrillere, mély érzelmek,
magas filozófia, szenvedély egy lenyűgözően látványos produkcióban.
Robert Louis Stevenson klasszikus rémregényének színpadi adaptációja egyaránt szól abennünk lévő jó és gonosz küzdelméről és a szerelem kiismerhetetlentermészetéről. Legfőbb kérdése, hogy bemerészkedhet-e az ember és az emberitudomány Isten felségterületére.
Az Operettszínház színpadán megelevenedtek a történet jellegzetes helyszínei: a londoni szegénynegyed, a kórház, a boncterem, Jekyll elegáns dolgozószobája, a templom és a bálterem, valamint egy vasútállomás, sőt egy működő mozdony is, Cziegler Balázs díszlettervező munkája. Fekete Katalin jelmeztervező álmodta színpadra a turnűrök, a csodálatos színekben pompázó krinolinos szoknyák, díszes kalapok, csipkekesztyűk, frakkok, elegáns zsakettek, cilinderek ,,provokatív" eleganciáját éppúgy, mint az ipari forradalom utáni London kétes hírű negyedeiben mélyszegénységben élő, nélkülöző munkásrétegek ,,leharcolt" öltözetét. Felcsendültek az ismert slágerek: az Ördögi Tánc, a Csillagok idején, az Eljött az óra, a Férfi kell, az Élek, a Párbaj. A nézők az előadás közben
többszöri vastapssal jutalmazták az Operettszínház művészeinek szólóit.
Ebben az előadásban mindannyian benne voltunk. Egymással szimbiózisba kerültünk és hatással voltunk egymásra, így születtek az ötletek, így született meg a csoda. Dr. Jekyll egy alapvetően önző, a hivatástudatának élő figura, akit nem érdekel semmi más csak az, hogy a csodaszert valahogy megalkossa, ám ez a figura a mi előadásunkban megváltozik: ember lesz minden egyes pillanatban, egy olyan fiú, aki mindvégig szereti az édesapját
– fogalmazott Vincze Balázs rendező-koreográfus a bemutatót követően.
Az előadás szövegkönyvét Orbán János Dénes fordította újra, abban a koncepcióban, hogy a közönség elsősorban ne csak egy sorozatgyilkost lásson, hanem feltáruljon Jekyll, a jóra törekvő orvos motivációja is. A dalszövegeket Valla Attila fordította, az előadás zenei vezetője Oberfrank Péter karmester, mellette Tassonyi Zsolt karigazgató-helyettes vezényel, a koreográfus-asszisztens Kapitány Dorottya, a rendezőasszisztens Tucker András, a játékmester Angyal Márta, a koreográfus munkatársak Apáti Bence és Lénárt Gábor, az előadás vezető hangmérnöke Sándi Balázs, a darab világítástervezője Dreiszker József, jelmezkivitelezője Veréb Diána volt, a vizuális hatásokért Somfai Péter felelt.