Az elsődleges kulturális közeg ma a popkultúra, ennek minőségelvű segítése - de nem tartalmi meghatározása - ezért az állam feladata lehet. A kormány által 2021-ben elfogadott Magyar Könnyűzenei Stratégia is célzott állami támogatásokban gondolkodik -
hangsúlyozta a konferenciát megnyitó Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, a Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA) kuratóriumi elnöke.
Elmondása szerint a könnyűzenei stratégia forrásigényét a kormány az MKA-n keresztül biztosítja. Nem mindegy azonban, az alapítvány hogyan költi el ezt a pénzt: szakítani kell azzal a szemlélettel, hogy a művészeknek alanyi jogon jár az állami támogatás - mutatott rá.
Demeter Szilárd szerint mindehhez be kell azonosítani azokat az érzékeny területeket, ahová feltétlenül kell segítség; ilyen például a rendezvénytechnikai szcéna.
Mint hozzátette, a versenytorzító támogatáspolitika helyett a piac egészének segítése, valamint a társadalmiasítás a cél.
Ennek érdekében elkezdtek építeni egy "széles piramist", melynek az alapját az Öröm a Zene tehetséggondozó központok képezik Kárpát-medenceszerte, közepe a kőbányai zeneiskola, csúcsa pedig egy tervezett könnyűzenei felsőoktatási intézmény lesz - közölte.
Demeter Szilárd kiemelte:
a magyar kultúra nem ismer határokat,
a magyarul beszélők ugyanazokat a kulturális kódokat élik meg Pozsonytól Székelyföldig, ami versenyelőnyt jelent a magyar zeneipar számára.
Ráadásul a tágabb közép-európai térségben is hasonló a kulturális háttér, az MKA egyik célja ezért a magyar popkultúra regionális piacának visszaépítése - mondta el.
Dénes Adél, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) könnyűzenei igazgatója hangsúlyozta, a Magyar Könnyűzenei Stratégia fontos vonása, hogy az egész Kárpát-medencében gondolkodik.
A PKÜ feladata a határon túli zenekarok magyarországi, illetve a magyarországi zenekarok határon túli érvényesülésének segítése, valamint az egyes zeneipari szektorok magyarországi és határon túli szereplőinek összekötése. Ennek érdekében a jövőben is rendszeresen megrendezik a Kárpát-medencei Zeneipari Találkozót - jegyezte meg.
Dénes Adél emlékeztetett arra, hogy
a kormányzat a 2021 és 2025 közötti időszakban 23,6 milliárd forintot fordít a Magyar Könnyűzenei Stratégia megvalósítására.
Ennek főbb pillérei a társadalmiasítás (új produkciók támogatása, koncerthelyszínek, próbatermek fejlesztése), a tehetségkutatás, a zenész életpályamodell, új kommunikációs felületek létrehozása, valamint a könnyűzenei export támogatása.
Fülöp Krisztián, a Petőfi Kulturális Ügynökség projektkoordinátora, a Kárpát-medencei Zeneipari Találkozó főszervezője közölte, a résztvevők sokéves zeneipari tapasztalattal és komoly szakmai hálózattal rendelkező szakemberek előadásait hallgathatják meg, a szakmai programok után pedig feltörekvő, illetve már befutott külhoni zenekarok koncertjei szerepelnek a programban.