Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Komlós Juci operettszubrettnek szerződik Miskolcra, de kap másféle feladatot is.
Miskolcon játssza el Harsányi Zsolt A bolond Ásvayné című színművének címszerepét, megjelenítve a nőalakot ifjúkori és időskori valójában is.
A férj szerepét lekettőzi, az egyik este Földessy Géza, a másikon Bessenyei Ferenc formálja meg.
A darab címszerepét a Nemzeti Színházban Bajor Gizi alakítja, aki megnézi a miskolci előadást.
A látottak után Gerbeaud-édességekből összeállított ajándékkosárkát ad át Komlós Jucinak, benne kártya a következő sorokkal:
Legtehetségesebb utódomnak szeretettel Bajor Gizi.
A kritika is dicséri, a miskolci újságok hasábokon át foglalkoznak Komlós Juci pompásan megrajzolt, alaposan átgondolt, jól felépített Ásvaynéjával.
1944-ben megkapja Ophelia szerepét a Hamletben. A címszereplő, egyben a darab rendezője Táray Ferenc. A Magyar Élet című lap recenzense írja:
Komlós Juci Ophéliája tele volt drámai szépséggel, könnyedén megjátszott örülési jelenetének választékos eszközei mély hatást keltettek. Finom hangja, ügyes játékstílusa felülmúlta azt a színészi alakítást, amit az egyik budapesti színésznő játszott Ophelia szerepében.
Komlós Juci színházi lapnak nyilatkozza:
az operettekkel felhagyva a jövőben a legkomolyabb drámai művekben szeretne színre lépni.
Ekkoriban játssza Miskolcon Nyilas Misi szerepét is. Az ózdi vendégjátékon, amint színpadra lép, a közönség vastapssal fogadja, amely nem akar véget érni. Már a vendégjáték előtt híre kelt Ózdon: a színésznő édesapját származása miatt leparancsolták a színpadokról, s hamarosan lányára is ez a sors vár. Hasonló tapsorkán fogadja a színésznőt a németek bevonulásának napján is, amikor a Kaméliás hölgy címszerepében áll a közönség elé Miskolcon.
A szimpátiatüntetéseknek súlya van. A helyi hatóságok annak ellenére szemet hunynak Komlós Juci színpadi jelenléte felett, hogy nemcsak támogatói vannak, de néhány szerényebb képességű kolléganője rendre fel is jelenti. Azonban a németek bevonulása után a városparancsnokság vezetése értesíti a színházat igazgató Földessy Gézát: menekítse ki a városból a színésznőt, mert előbb-utóbb „baj lesz."
A színház egyik tagja, Bakos István, aki éppen katonai szolgálatát teljesíti, vállalja, hogy egy katonai teherautóval a fővárosba viszi a színésznőt és az édesanyját. Egy váratlan parancs azonban megakadályozza az akciót, Bakos csak a vasútállomásig tudja eljuttatni oltalmazottjait. Bakos Istvánt néhány nappal később a német katonai hatóságok igaztalanul vádolják meg egy katonájuk meggyilkolásával. A vád kihirdetése után a színészt agyonlövik. Komlós Juci és édesanyja időközben eljutnak a fővárosba.
Lánya Budapestre érkezése idején Komlós Vilmos inasként van bejelentve álnéven egy ismerőse babakocsi-javító műhelyébe. Fiai munkaszolgálatban vannak.
A család már egy hatodik kerületi, Vörösmarty utcai lakásban él.
A munkaszolgálatba került fivérek megürült szobájába a hatóságok beköltöztetnek egy Árpád-sávos karszalagot viselő fiatalembert.
Komlós Juci édesanyját, az anyai ág további felmenőit nem érintik a zsidótörvények, de a nyilas ifjú közelléte mindenképpen „kényelmetlen". Már csak azért is, mert a papíron inasként és álnéven működő Komlós Vilmos ugyancsak a Vörösmarty utcai lakásban lakik, az egész környék tudja, hogy ki is valójában, de még sincs kedve bujkálni. Egyébként arról is van papírja – az hiteles –, hogy a saját nevén kikeresztelkedett. Azonban az akkor már senkit nem érdekelne, ha firtatnák a jogállását. De nem firtatják.
Komlós Juci utóbb úgy vélte: édesapja azért kerülhette el a legrosszabbat, mert esetében a közönség szeretete a legnagyobb téboly közepette is jelentett valamiféle védettséget.
Kikeresztelkedése idején ifj. Bethlen István gróf maga ajánlkozott Komlós Vilmos keresztapjának, ahogy a Hacsekot alakító Herczeg Jenő kikeresztelésekor szintén, mivel a gróf nagy rajongója volt a két színész Moulin Rouge-ban előadott produkcióinak.
Komlós Juci Pesten néhány fellépési lehetőséget kap volt szegedi direktorától, Sziklai Jenőtől, aki akkoriban a Fővárosi Operettszínház társigazgatója. A másik társigazgató, Seregi Andor azonban hamarosan leparancsolja a színpadról a színésznőt. Amikor Komlós Juci „kegyelmet" kér, arra hivatkozva, hogy egyedül tartja el az egész családját, Seregi azt feleli:
A színház nem szociális intézmény.
/Komlós Juci a róla szóló biográfiában nyilasnak aposztrofálja az akkoriban még Sereghy néven működő színész-rendezőt, ugyanakkor a kikeresztelkedett Sziklai Jenőt és a zsidótörvényektől nem érintett feleségét, Patkós Irmát Seregi hívta a Fővárosi Operettszínházhoz, amikor a házaspár egyre nehezebben viselte a szegedi szélsőjobb támadásait. Ahogy az is tény, hogy Sziklai Jenő végül a nyilasok kezei között végezte. Sz. Á./
Egy nap nyilaskeresztesek kopogtatnak Komlóséknál, s ifjú nyilas lakójukat keresik. Éppen nincs otthon, a nyilasok közlik, hogy megvárják, s közben elmondják a családnak:
lakójuk valójában szegedi zsidó, aki a nyilasok között próbált elrejtőzni.
A nyilasok idővel elunják a várakozást, elmennek. A fiú nem sokkal később hazatér. Komlósék beszámolnak a nyilasok vizitjéről, majd ellátják a munkaszolgálatba elhurcolt Komlós László néhány ruhadarabjával. A fiú hálálkodik, majd menekülőre fogja.
Az ifjabb Komlós fivér, Bandi néhány nap múlva érkezik haza, szökevényként egyik munkaszolgálatos társával. A következő hetekben a lakás mellékhelyiségében szabadságos leveleket hamisítanak, s időnként elugranak a közeli Terminus kávéházba, ahol a két szőke srác cigarettát tarhál az ott tanyázó nyilasoktól. Sosem jut eszükbe igazoltatni őket.
Az ostrom napjait a család a ház pincerendszerében tölti, ahol Komlós Vilmos a bombázások szünetében operettesteket rendez a lakóknak. Az esteken lánya is szerepet vállal.
Nem sokkal a háború lezárása után bizonyossá válik: az idősebb Komlós fivért, Lászlót nem sokkal az ostrom vége előtt századával együtt kivégezték. Komlós Juci Miskolcon találkozott vele utoljára, bátyja nála akart elrejtőzni, de amikor kiderült, hogy nemcsak a szökevényeket, hanem bujtatóikat is felkoncolják – húga tiltakozása ellenére – visszament a századához.
Legidősebb gyermeke haláláról értesülve Pintér Irma többé nem hajlandó hosszabb időre kikelni az ágyból. Ételt, minden egyebet oda visznek neki a családtagjai.
Nem őrült meg teljesen az egykori színésznő, hétköznapi dolgokról is el lehetett beszélgetni vele.
Csak éppen nem akart úgy tenni, mintha minden rendben lenne egy eszét vesztett világban.
Komlós Juci a háború után a Koldusoperában lép először színre Polly szerepében a Both Béla vezette ligeti Szabad Színpadon.
Valamint házasságot köt élettársával, Földessy Gézával. 1946 áprilisában megszületik lányuk, Földessy Margit.
Férjével való kapcsolatukról Komlós Juci mondta el a már idézett biográfiában:
Ez nagy szerelem volt. Később már megcsalt jobbra-balra, de hát ez egy férfi-nő dolog. A nők sem hagyták őt békén, az biztos. Tényleg iszonyúan sármos volt, rendezett is, igazgató is lett, és ez így végképp vonzotta a nőket.
Leánya születésének évében Komlós Juci a Magyar Színházban játszik a Csodabár című operettben Honthy Hanna, Jávor Pál, Fejes Teri partnereként.
A Kossuth Népe című lap szerint Komlós Juci képviselte az előadásban a szépséget és a jó értelemben vett rutint. A Magyar Nemzet a fiatal, friss tehetségek között említi, s írja még:
A színpad új értékei közül megdicsérjük Komlós Juci tehetségesen előadott dalát.
Nem sokkal később Komlós Juci csatlakozik a férje által igazgatott miskolci társulathoz, ugyanakkor a fővárosban is vállal vendégfellépéseket.
1947 szeptemberében a Szivárvány című magazin riportot közöl Három Komlós – meg egy fél címmel. A mellékelt fotón Komlós Juci, fivére, András, édesapjuk, Komlós Vilmos látható, valamint a színésznő ölében a másfél éves kislánya.
A beszámoló szerint Komlós Vilmos drámai szerepben is látható, József Attila egy dramatizált novellájában, András fiával együtt a Pódium Színpadon. Komlós Juci ugyanakkor – írja a lap – a Medgyaszay Színház egy zenés vígjátékában nyújt „kiugró" alakítást.
1948-ban megkezdődik a színházak államosítása.
Földessy Géza engedélyt kér az illetékes minisztériumtól egy párizsi tanulmányútra. A direktor nem tér haza, felesége pedig kötelességének érzi, hogy – az államosítás átmeneti időszakában – átvegye a színház irányítását.
A színésznő a pénzügyekhez nem ért, azokban András öccse igyekszik segítségére lenni.
Pozíciójáról az ÁVH különítménye váltja le három hónappal később, amikor a direktori irodából az államvédelem kihallgatóhelyiségébe vezetik.
A színházat öttagú bizottság veszi át, majd átmeneti időre a frissen végzett Inke Lászlót nevezik ki az élére, akit hamarosan Szendrő Ferenc vált.
Komlós Jucit mindeközben férje disszidálásáról faggatják vallatói, és az igazgatása idején eltűnt pénzekről. Komlós András a könyveléssel, számlákkal bizonyítja, hogy egy fillér sem tűnt el. Megemlítik az ávósoknak, hogy az államosítási procedúra közben a színházhoz került, Moszkvában végzett rendező azonban tett rá utalásokat, hogy nem kellene olyan komolyan venni a könyvelést. /A 2004-ben megjelent Komlós Juci-biográfiában Komlós Juci Kazán Istvánt nevesíti meg, aki a könyv megjelenésekor még életben volt, de nincs nyoma a tiltakozásának. Kazán Istvánnak ugyanakkor ma is sok tisztelője van a szakmában, egy magánszínházat is elneveztek róla. Sz. Á./
Az ÁVH-sok az utóbbi információt nem akarják meghallani, azt pedig nemigen hiszik, hogy Komlós Juci nem tudott férje tervezett disszidálásáról.
Végül végrehajtó foglalja le az ingóságait, miskolci lakásából kirakják. Nagyobb baja nem esik.
Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!
