Komlós Juci Budapestre jön. Hetekig tologatja kislányát a babakocsiban az Andrássy úton fel s le, abban bízva, hogy talán rajta ragad a szeme a sugárút kávéházaiban gyakran megforduló pesti színi direktorok valamelyikének.
Egy nap, leányát a rokonságra hagyva, egyik barátnőjével, Fónay Márta színésznővel ülnek be egy Nagymező utcai kiskocsmába. Fónay az 1945-ben, Várkonyi Zoltán által alapított Művész Színház tagja, s elmeséli barátnőjének, hogy álmában Komlós Jucival együtt lépett fel a Várkonyi-féle társulatban.
Nyílik a kocsmaajtó, Várkonyi Zoltán lép a helyiségbe. A direktor rácsodálkozik Komlós Jucira, majd megkérdezi: ráér-e éppen?
Komlós Juci Lillian Hellman Kis rókák című darabjában kapja első szerepét a Művész Színházban. Azt többen visszaadták, mert csupán pár mondatból áll, illetve egy hosszabb monológból. Komlós Jucinak alkoholista nőt kell megformálnia, ezért előbb – életében először – alaposan leissza magát.
Egy éjszakát végignótázik magában, de józanodva belátja: nem került közelebb a szerephez.
Akkor a kocsmákat kezdi bejárni, azok népét tanulmányozva. A Kis rókákat Fábri Zoltán rendezi, de Várkonyi is jelen van a próbákon. A korszak ugyancsak meghatározó színész-rendezője, Apáthi Imre játszik is a produkcióban.
A közönség előtt megtartott főpróbán Apáthi – előre egyeztetve a dolgot Várkonyival és Fábrival – az első mondata után leállítja a színpadra lépő színésznőt. Azt mondja:
Juliskám, jó ez, de hiányzik az alakítás fénye.
Apáthi harmincszor küldi még ki.
A színfalak mögött Fónay Márta és Mensáros László próbálják öleléssel, pohár vízzel eszméleténél tartani a hisztéria és az ájulás határán imbolygó színésznőt. Harminckettedik bejövetele után tovább folyik a főpróba.
Monológjának olyan ereje lesz, hogy a publikum, a kollégái is beleborzonganak.
Az este örvendetes meglepetése Komlós Juci, aki operettszínpadról libbent át a dráma kellős közepébe. Ibseni figurát formál az iszákos arisztokrata nőből
– írja a premier után Herczeg Ferenc irodalmi lapja, az Új Idők. Más lapok kritikái is elismerőek. Nagy formátumú drámai színésznő érkezését köszöntik a fővárosi színházi világban.
Következő szerepét a Gárdonyi Géza regényéből színpadra írt Ida regénye című darabban kapja. A címszerepet alakítja, partnerei Szabó Sándor és Bilicsi Tivadar. A kritika ismét elismerő.
Molière Képzelt betegét azonban fanyalogva fogadják. Nem a színésznővel van probléma.
Az ítészeknek nem tetszik, hogy Komlós Juci édesapja, a véglegesen a kabaréműfajba skatulyázott Komlós Vilmos is szerepet kap az Apáthi Imre rendezte előadásban.
Komlós Juci művész színházi feladatai a színház megszüntetésével érnek véget. Várkonyi Zoltán egy nap könnyes szemmel jelenti be, hogy a színházat államosítják, társulatának tagjait „szétosztják." Komlós Juci utóbb azt nyilatkozta, hogy a döntés hátteréhez Major Tamás személye a „kulcs", aki akkoriban nemcsak a Nemzeti Színház igazgatója, de a színházi történések első számú szakmai döntnöke.
Komlós Juci szerint Major polgárinak minősítette a Művész Színházat, valamint féltékeny volt a sikeres profilt kialakító Várkonyi Zoltánra és Apáthi Imrére.
A Művész Színház 1949-es megszüntetése után a Békés István igazgatása alatt működő Vidám Színházhoz kerül, amely 1951-től működik majd Vidám Színpad néven, s tűz műsorára elsősorban a központi ideológiát kiszolgáló propagandakabarékat. A helyzet persze Komlós Juci érkezése idején sem vigasztalóbb.
A színésznő elsősorban orosz kolhozdarabokban játszik, amelyekben Sulyok Mária a kolhozelnöknő.
Ami a Komlós Jucira osztott karaktereket illeti: Urbán Ernő Gál Anna diadala című tsz-darabjában például Termelőszövetkezeti törzstehenészetet szervez. A próbák idején több rendező igyekszik életet lehelni az előadásba, és azt elviselhetővé tenni a volt orfeum Révay utcai helyiségében, az Operaház melletti egykori bordélynegyedben. Végül Nádasdy Kálmán vállalja magára a feladatot.
Komlós Juci maga is rendez ekkoriban. A Friss Újság 1951-es februári riportjának főcíme:
Szívvel-lélekkel tanul, próbál a Pamuttextil kultúrcsoportja.
A riport leírja, hogy a Pamuttextil művek kultúrcsoportját Komlós Juci vezeti.
Beszámol róla, miként köszönti az érkező színésznőt a vállalat Fehérvári úti kultúrházában Rumon Adrienne cérnázónő:
Szabadság, Komlós elvtársnő! Már együtt van a csoport, kezdhetjük!
Komlós Juci kongresszusi felajánlásként dolgozik a munkások mellett. A kultúrcsoport benevezett az Országos Kultúrverseny városi és üzemi szakaszára az Egyszerű emberek című jelenetsorral, melyet egyébként a pártkongresszus tiszteletére állítanak színre. A kultúrház vezetője szerint a várható sikerből nagy rész illeti meg Komlós elvtársnőt, aki hetente kétszer jár a munkások közé, még a vasárnap délelőttjeit is közöttük tölti.
Komlós Juci pamutgyári feladatai azonban a Vidám Színház átalakulásakor véget érnek. Új állomáshelyeként a Magyar Néphadsereg Színházát jelölik ki, amely az újjáépített Vígszínház épületében kezdi meg működését 1951-ben.
Szóba kerül, hogy az intézmény színészeinek előadásokon kívül egyenruhát kell hordaniuk, de ettől végül eltekintenek.
Komlós Juci a „katonai színház" utazótársulatához kerül. A körúti színházépületben is kap szerepeket, de gyakrabban játszik laktanyában, zsibongó honvédek előtt.
A tájelőadásokra fegyveresek kísérik a színészeket. Utóbbiaknak szigorú parancs tiltja, hogy bárkinek elárulják adott fellépésük helyszínét.
Mindezzel együtt erre az időszakra esik Komlós Juci pályafutásának egyik legkiemelkedőbb alakítása. A Magyar Néphadsereg Színháza 1951. december 18-án mutatja be a Vígszínház felújított épületében Edmond Rostand Cyrano de Bergerac című drámáját. A darab a háború utáni korszak első nagy romantikus előadása.
A címszerepet Szabó Sándor alakítja, Christian Benkő Gyula. Roxanne szerepét kettőzve játssza Ruttkai Éva és Komlós Juci.
Az Esti Budapest kritikusa, Demeter Imre írja a bemutató után:
Roxanne szerepében Komlós Juci kiemelkedő alakítást nyújt. Látszik, hogy szereti és megérti a bájos és finom nőalakot, akit megformál. Könnyedsége, szépsége belülről fakad; nem az a régen „passzívnak" kikiáltott női szerep, hanem élő, és méltó Cyrano alakjához. Korabeli dáma, aki magán viseli a „negédesek" tulajdonságait, de aki becsületes szerelmében hőssé válik. Hitelesen elemzett felfogás, kiváló művészi munka eredménye Komlós Juci újat adó Roxanne-alakítása. Ruttkai Éváé nem ilyen. Ez a rendkívül tehetséges színésznő mintha csak értené, de nem szeretné eléggé Roxanne-t, ezért hat sokszor a rutin eredményének, s helyenkint fáradtnak is az ő Roxanne-ja. Sok kitűnő részlete van pontosan felépített játékának, csak gyakran éppen Roxanne szíve nincs benne."
A Népszava kritikusa, Gombos Lajos így fogalmaz:
Komlós Juci alakítása színes, sokrétű, fejlődésében állítja elénk a hősnőt. Szemünk előtt válik a történet során valósággá, hogy »hősnő lett a negédes«. Az első jelenetben a színpadon látható színház erkélyén szinte légies szépségével tűnik fel. Ez a szépség alakításában olyan tiszta, hogy indokolja a mással szemben fölényes, magabiztos Cyrano megtorpanását, aki méltán véli elérhetetlennek. És indokolt az is, hogy Christian, aki ekkor érkezett vidékről, egy pillanat alatt rabjává válik. Komlós Juci híven ábrázolja a szerelmes nőt, aki szerelmét, Christiant tökéletesnek tartja. Ezért válik ravasszá, ezért tudja a szerelmét zsarolni akaró Guiche grófot félrevezetni. Oly őszinte lelkesedést sugároz, amikor a frontról leveleket kap, hogy mindenki előtt világossá válik: Christiannak rá kell döbbennie, hogy Roxanne azt szereti benne, aki a leveleket valóban írta, Cyranót. Ruttkai Éva alakítása egysíkú: elsősorban a polgári leány egyéni boldogságáért vívott harcait viszi megnyerő közvetlenséggel színpadra.
Komlós Juci kolhozparasztok, katonanők és vonalas darabok papírmasé figurái mellett a Néphadsereg Színházában alakítja Hedviget, Tell Vilmos feleségét Schiller darabjában, Rosinát Beaumarchais A sevillai borbélyában, Ziliát a Néma leventében.
A Néphadsereg Színháza 1961-ben visszakapja a Vígszínház nevet, és Várkonyi Zoltán vezetésével kezdetét veszi egy „aranykor".
Ha Komlós Juci még akkoriban is a társulat tagja, akkor alighanem a Vígszínház nagy drámai színésznőjeként lesz meghatározó művésze a honi színháztörténetnek. Másként történik.
1956-ban kerül a teátrumhoz Kazán István. Komlós Juci későbbi visszaemlékezése szerint a rendező éreztette a színésznővel: ahol tudja, gáncsolja majd.
Komlós Juci a következő évadban a József Attila Színház alapító igazgatójának, Fodor Imrének segítségével – elintézi a színésznő számára a minisztériumi engedélyt – átszerződik az angyalföldi színházhoz, a város peremére.
A József Attila Színházban nem csupán a társulat hangulata pezsdítő, de az előadásaik is kiválóak.
Akkoriban játszik ott Sinkovits Imre és Darvas Iván, akiket 1956-os szerepvállalásuk miatt toloncoltak Fodor Imre színházához. Gobbi Hildát kommunista harcostársa, Major Tamás űzte ki Angyalföldre, mert Gobbi őszinte szociális buzgalma legalább annyira irritálta, mint az, hogy a színésznő a saját neméhez vonzódik. Akkoriban érkezik a József Attila Színházhoz a friss diplomás Bodrogi Gyula, s több nagyszerű színész erősíti még a társulatot.
A város peremén működő színházba a belvárosból is özönlik a közönség.
A József Attila Színházba érkező Komlós Juci öt szerepet játszik el az 1957-1958-as színházi évadban. A Váljunk el! című Victorien Sardou-Émil de Najac-darabban Cyprienne asszonyt alakítja.
Ha a házassága döcög egy kicsit, akkor asszonyi ravaszsága, fifikus kacérsága majd helyrebillenti az egyensúlyt. A vendégeket fogadó, ártatlanul tereferélő asszonyka hirtelen nagyvilági dáma lesz, csillog, sziporkázik, megforrósítja maga körül a levegőt. Igazán nem csodálhatjuk, hogy az imént még válni akaró Des Prunekes úr újra beleszeret
- írja a Film, Színház, Muzsika, kiemelve a színésznő sokoldalúságát.
Komlós Juci a József Attila Színház tagjaként a Madách Színházban is vendégfellépést vállal.
Film, Színház, Muzsika:
Rímes, poros, kedves vígjáték az Éva lánya. Komlós Juci átruccant a Madách Színházba, hogy élettel töltsön meg egy öreg vitrin üvege mögött porosodó porcelánfigurát. Ő volt Éva (...) Finomkodó, ironikus játékstílusa lefújta a port a porcelánfiguráról.
Az Irodalmi Színpad ugyancsak vendégnek hívja.
Druon Amerikából jöttem című vígjátékában az olasz pénzember felesége. Éles szatíra a játéka, az egyfelvonásos tömör műfajában nagy művészettel ábrázolta az álamerikai fiatalember karjába omló asszonyt, aki megszédül a hamis külföldi levegőtől és a hazug illúziótól. Humor és öngúny, asszonyiság és vágyakozás volt Komlós Juci játékában
– írja a Film, Színház, Muzsika.
Komlós Juci saját társulatánál is újabb szerepben mutatkozik meg, Capek Emylía Marty című darabjában.
E sok ifjú nő után kissé fantasztikus feladatra vállalkozott: egy háromszázharminchét éves asszonyt, Emília Martyt kellett életre keltenie Capek különleges tragikomédiájában. Félelmetes volt. Komlós Juci elhitette a nézővel, hogy ismerte Dantont és Marat-t, hogy három évszázad titkait tudja. Olykor mintha egy múmia rejtezett volna a külsőleg csillogó, gyönyörű asszony mögött.
Az évadot a József Attila Színpad társulata a Városmajori Szabadtéri Színpadon bemutatott Fényes Szabolcs-Szenes Iván-operettel, Az Ibusz kisasszonnyal zárja.
Film, Színház, Muzsika:
Az Ibusz kisasszony könnyűcske, kedves pesti figura. Ének és tánc – igazi szubrettszerep, s mindezt Komlós Juci telivér humorral, elbájoló temperamentummal, groteszk szatírával keltette életre. Nem egyszerűen operettszubrett volt, hanem élő alak, akinek éneke, tánca és jelleme is valódi.
A színésznő 1957-ben kapja meg a Jászai Mari-díjat.
Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!