Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Fiú, vagy lány?
Kozák András és Drahota Andrea 1965-ben diplomáznak a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A színésznő Szinetár Miklós osztályában végez, maga is eljátszotta már egy emblematikus film főszerepét. Hintsch György Németh László Iszony című regényéből készült alkotásában alakította Kárász Nellit.
Szakma szerte köztudott s megkérdőjelezhetetlen tény: a két frissen végzett színész elválaszthatatlan.
Törőcsik Mari, aki filmes feladataik kapcsán ismerte meg az ifjú színészpárt, Marton Endrét, a Nemzeti Színház igazgatóját is arra biztatja: szerződtesse kettősüket.
Marton ajánlata megkésve érkezik.
Kazimir Károly, a Thália Színház akkori főrendezője, későbbi igazgatója már a filmes feladataiban kiszúrja magának a fiatal művészeket és harmadéves korukban előszerződést köt velük. A pályát azonban az akkori rendelkezések szerint vidéken kell kezdeniük.
1965-ben a Szolnok Megyei Hírlap szeptemberi számában mutatja be a szolnoki Szigligeti Színház új tagjait, köztük Drahota Andreát és Kozák Andrást. A színésznő elmondja, hogy az előző évadban végzősként már több szerepet eljátszott a fővárosi Thália Színházban,
és szól arról is, hogy novemberre várják első gyermeküket.
Kozák Andrásról megtudhatja a szolnoki közönség, hogy már öt filmes főszerep van mögötte, de az előző nyáron színházi feladatot is kapott a Körszínházban. (A Thália Színház nyári produkciónak játszóhelye volt a Városligetben.) A Kazimir Károly rendezte Thomas Mann adaptációban, a Mario és a varázslóban alakította Mariót.
A szolnoki igazgató, Berényi Gábor főszerepek sorát bízza Kozák Andrásra. Eljátssza egyebek között Rozov Úton című darabjában a fiút, O'Neill Boldogtalan hold című drámájának Mike Hogan-jét, Miller A salemi boszorkányok színművében Ezekiel Cheerert.
A színészházaspár gyermeke, Kozák Ágnes 1965. november 18-án születik. Kozák András egy beugrópróba miatt nem tud jelen lenni a szülésnél, felesége orvosnővére hívja telefonon a hírrel: világra jött a gyermeke, Ágnes.
A színész boldog zaklatottsággal kérdez vissza: „Fiú vagy lány?"
Drahota Andrea négy hónappal a szülés után, 1966 márciusában lép színpadra Júlia szerepében. Rómeót Kertész Péter, Párist Kozák András alakítja.
Szeptembertől a fővárosi Thália Színházban folytatják a pályájukat.
A szolnoki lapban említett Mario és a varázslót egész nyáron teltházzal játszotta a Körszínház. A „Varázslót", Cipollát Latinovits Zoltán alakította, a produkció ma már külön fejezet a honi színháztörténetben. Kozák Andrásról, az akkor frissen végzett, kezdő színművész játékáról írta a bemutató idején a Kelet-Magyarország című lap:
Ahogy játékát figyeljük, látjuk a szemét, ahogy a félelem, majd a harag tüze váltakozik benne. Ez a művészi kifejezőeszköz a sajátja. A szemek, egy-egy arc- és kézmozdulat mindent kifejez. Híven adja vissza a hangulatot. Őszintén, reálisan tolmácsolja Thomas Mannt.
Thália színházi pályafutását nehéz feladattal kezdi. A színháztól távozó, Latinovits Zoltánhoz hasonlóan rebellis hajlamú Madaras Józseftől veszi át Hábetler Jani szerepét Fejes Endre Rozsdatemetőjében. A szerepet Madaras József egyik legkiemelkedőbb színházi alakításaként őrzi az emlékezet, ugyanakkor a darab a színész távozása és Kozák András szerepátvétele után is nagy sikerrel futott tovább. A tanulmányai megkezdése idején említett Soós Imre-párhuzamról pedig nem esik szó többé.
A fegyelmezett, szerepeiben hiteles, maníroktól és színpadon túli riszálkodástól egyaránt mentes, azoktól tudatosan tartózkodó Kozák András sorsában annak ellenére is akadnak majd teátrális epizódok, hogy nem kívánt drámákat az életébe.
Ilyen lesz majd az a szituáció, amikor néhány évre kénytelen lesz a nála hat évvel idősebb Madaras József apósának tudni magát.
Nem sértődik, nem dicsekszik
Hetedik éve tagja a Tháliának, amikor betölti a harmincat. Az akkoriban népszerű Új Tükör című folyóirat portréban köszönti.
Az 1973-as cikk szerzője, László Miklós egyebek között a következőket írja:
1966 óta, évadról évadra klasszikus és modern darabokban igazolja tehetségét. Komolyan veszi hivatását. Sokat dolgozik. Ha kell, naponta tíz órát is próbál. Töprengő, érlelő típus. Fegyelemmel, tudatosan követi a rendezőt, a művészi sugallatot a maga sajátos színészi talentumával megnemesítve adja tovább a közönségnek. Szereti a Thália Színházat, s úgy érzi, őt is szereti a Thália társulata, publikuma. Nem gondol arra, hogy elszerződjön bárhová is. Nincsenek kedvenc szerepei. Minden munkájában a maximumra törekszik. Művészi skálája változatos. A múlt két esztendőben tapsolták a japán kabuki játék, a „Csusingura" Roninjaként. Petőfi drámájában a „Tigris és hiéná"-ban II. Béla királyt játszotta. Mulattatott az Illyés-komédia, a „Bál a pusztán" Diákjában. Volt Weöres Sándor Holdbéli csónakosa. Egyéni bravúrja a szabálytalan dokumentumjáték, a „Bartókiána" Bartók Bélája. S százak rendültek meg estéről estére, a stúdiószínpad intim nézőterén, Hubay Miklós tragédiájában, a „Tüzet viszek"-ben Kozák András szavait hallva. S most „A csendes amerikai" rejtélyes embere, Alden C. Pyle — Kozák András.Könnyen tanul, nehezen felejt. Nős. Felesége színésznő: Drahota Andrea. Kislányuk hétéves. Próba utáni, előadás előtti perceit otthon tölti. Sokszor maga főz. Receptjeit az asszonytól tanulta. A házimunkában segít. Szeretné egyszer igazán, alaposan kialudni magát. Mert, a nyarat is ideértve, négy óránál ritkán van több pihenőideje. Szinkronmunkát keveset vállal. A rádióhoz sem hívják sokszor. Viszont örömmel televíziózik. Jelenleg két filmje is vár sugárzásra. Sarkadi Imre „Bolond és szörnyeteg"-e és Fodor Sándor erdélyi író 1500-ban játszódó különös játéka: „A feltámadás elmarad".Nem keresi a népszerűséget. Magánemberként ridegnek tűnik, szűkszavúnak. Nincsenek mulatságos történetei, heves gesztusai. Nem sorol sérelmeket, nem is dicsekszik.
Művészapa színészfia
Kozák András portréjához az is hozzátartozik, ami színeket, érzeteket adott a ridegnek tűnő magánember civil világának.
Kozák András és Drahota Andrea esküvőjén Jancsó Miklós és Gaál István voltak a tanúk. A polgári szertartás után megittak négyen egy kávét, aztán ki-ki szaladt a dolgára.
Kozák András édesapja levélben rótta fel menyének mindezt, a lagzi, az örömszülők jelenlétének elmaradását.
A színész és édesapja kapcsolata ambivalens volt, a szeretet megkérdőjelezhetetlen, de az is tény, hogy mintha Kozák András színészi sikerei nem igazán tűntek volna fel az édesapjának.
Kozák József gyermekei édesanyjának halála után festőművész fiához, Jánoshoz költözik egy időre és
maga is festeni kezd.
Naiv festőként a paraszti, cselédi életmód epizódjait viszi vászonra. János fia és a nemzetközileg is elismert Tenkács Tibor festőművész támogatásával több kiállítása is lesz országszerte. A lapok interjúkat készítenek vele, az Új Tükör kiemelten közli a Krampácsolók című festményéről készült fotót. Kozák János interjúiban említi, hogy fiai közül a színész András a legismertebb, de beszél a többiekről is. Magdiról, aki varrodában dolgozik. Józsiról, aki parkettás egy kanizsai üzemben. A pécsi tanárról és festőművészről, Jánosról. Károlyról, aki Rakamazon dolgozik a vasműszaki boltban. Istvánról, aki kőműves Pécsen. Máriáról, aki ugyancsak Rakamazon dolgozik a cipőboltban.
András színészi sikereire nem tér ki,
a gyermekei felsorolása után visszatér saját göröngyös életútjához, sorolja a sorsállomásokat, hol és meddig volt cseléd, hány évig szolgálta négyes pitvarról a vencsellői grófot és a többit.
Kiállításai megszaporodásával olykor művészettörténeti kérdésekben is kifejti véleményét. Fia hivatását családi körben sem kommentálja, de nem titkolja, hogy kedvére vannak a menye által kötött pulóverek.
Hetvenes évek
Az 1966-ban fővárosba kerülő színészházaspár első otthonát Gobbi Hilda „intézi". Seress Rezső Szófia utcai, másfél szobás lakásába költözhetnek be, miután a Szomorú vasárnap szerzőjének özvegye idősotthonba vonult.
1200 forintos fizetésük akkoriban is szerény összegnek számít, de a kicsiny lakásban olykor nagy társasági élet zajlik.
Kozák András az 1960-as években Thália színházi szerepei mellett olyan filmekben játszik, mint a Szegénylegények, Csillagosok, katonák, Csend és kiáltás, Fényes szelek. A mozipremierek után rendszerint a Kozák-Drahota házaspár lakásában gyűlik össze a stáb, a hozzájuk tartozó szakmabeli barátok. Az állandó vendégek között három filmrendező, Jancsó Miklós, Mészáros Márta, Grunwalsky Ferenc. Az operatőr Kende János, és színészek, mint Tordy Géza, Iglódi István, Törőcsik Mari.
Kozák Andrásék vájlingokban főzik vendégeiknek a gulyást, amelyben megáll a kanál. A baráti társaság java ott is alszik náluk pokrócokon a padlón. Megébredve csapatostul vonulnak a Szófia utcai piacra, s visszatérve az ott vásárolt virágokkal szórják meg a lakást, köszönve a vendéglátást.
Drahota Andrea is jelentős filmekben játszik akkoriban. Megesik, hogy a társaság a filmpremiert követő buliról indul hajnali sétára, s az egyik budai hídon átkelve a vállukra kapják Kozák András ünneplést érdemlő feleségét.
A mások által magánemberként ridegnek gondolt férj is kedvvel vesz részt mindebben.
A házaspár – részben a filmgázsiknak köszönhetően – idővel tágasabb otthonba költözik az Alkotmány utcában. A művészpár irodalmi műsorokban is szerepet vállal, saját estjük is van, amellyel az országot járják; folyamatosan dolgoznak kortárs szerzők munkáinak színházi és televíziós változatában. Az Alkotmány utcai összejöveteleknek Karinthy Ferenc, Örkény István, Nagy László is részesei lesznek.
A Thália Színház a honi és nemzetközi kortárs szerzők mellett klasszikusokat is színen tart, valamint az időközben igazgatói pozícióba került Kazimir Károly népművelő színházi küldetése keretében nagy nemzeti eposzokat, különleges, archaikus műveket is műsorára tűz. Ilyen a finn Kalevala, az indiai Rámájana, a török Karagöz.
Az utóbbi előadáson esik meg 1975-ben, amikor Drahota Andrea második gyermekükkel várandós, hogy a publikum közelében játszódó jeleneteknél néhány vakmerőbb néző finom érintéssel igyekszik meggyőződni arról, vajon mitől gömbölyödik a színésznőn a jelmez.
A szülés közeledtével egy Alkotmány utcai vendégség során Örkény István gyógyszerészeti tanulmányaira hivatkozva ajánlja fel segítségét adott esetben. Nem lesz rá szükség.
Kozák András és Drahota Andrea második gyermeke, Kozák Dénes
1975. november 18-án jön a világra, napra pontosan tíz évre a nővére születése után.
Kozák András ezúttal is telefonon értesül arról, hogy gyermeke született. Nem szól, nem kérdez semmit, csak elsírja magát a boldogságtól.
Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!
