160 éve született a nagy német zeneszerző

Éppen százhatvan éve, 1864. június 11-én született Richard Strauss német zeneszerző és karmester, aki egy elkeseredett pillanatában úgy vélekedett magáról: "Wagnerrel a zene elérte csúcspontját. Én csak kullogok mögötte."

Apja korának elismert kürtművésze, anyja egy gazdag sörgyáros lánya volt. Már hatévesen komponált (a hangjegyeket ekkor még apja jegyezte le), műveit néhány évvel később már játszották, a zenekarban ott fújta apja is. Az egyetemen néhány szemeszter filozófiát hallgatott, majd utazni kezdett, első karmesteri állását 1885-ben Meiningenben kapta. Első szerzeményei Mendelssohn, Brahms és Schumann hatását tükrözték, később Liszt és Berlioz szimfonikus költeményei, de leginkább Wagner művei inspirálták. Művészetén nyomott hagyott Mahlerrel való megismerkedése, viszonyukat ugyanakkor beárnyékolta a feleségek egymás iránti utálata.
Strauss első szimfonikus költeményét 1886-ban olaszországi útja után írta Itáliából címmel, ezt követte 

a romantikus stílus végső határait súroló Macbeth, Don Juan, Halál és megdicsőülés, Till Eulenspiegel vidám csínyjei, az Imígyen szóla Zaratusthra, Don Quijote, Hősi élet. 

Érdekesség, hogy 1983-ban az első kereskedelmi forgalomba került CD-n az ő utolsó szimfonikus költeményét, az Alpesi szimfóniát vezényelte Herbert von Karajan a Berlini Filharmonikusok élén. Strauss talán legismertebb műve az Imígyen szóla Zarathustra lett, mert ennek első akkordjai csendülnek fel Stanley Kubrick 2001 Űrodüsszeia című filmjének nyitó jelenetében.
Első operája, az 1893-ban írott, Wagner hatását tükröző Guntram női főszerepét későbbi felesége, Pauline de Ahna énekelte. Első sikeres zenedrámája az Oscar Wilde nyomán íródott Salome, majd a Hugo von Hofmannsthal librettójára írt Elektra volt, ezekben Strauss a romantikát meg nem tagadó, "modern" zeneszerzőként mutatkozott meg. Legnépszerűbb operája, A rózsalovag a wagneri harmóniavilág és a mozarti forma összefonódása, de ismert műve még e műfajban az Ariadné Naxosz szigetén, Az árnyék nélküli asszony, az Arabella, az Egyiptomi Heléna, a Daphné és A hallgatag asszony is. Ez utóbbi szövegkönyvét Stefan Zweig írta, akinek nevét zsidó származása miatt az 1935-ös bemutató színlapjára csak nagy botrányt követően, Strauss közbenjárására nyomtatták ki. Strauss dolgozta át Gluck Iphigenia Taurisban és Mozart Idomeneo című operáit. Jelentősek dalai is, utolsó, egyben legismertebb vokális műve a Négy utolsó ének.

Richard Strauss kiváló karmester is volt 
Fotó: AFP 

Magyarországon elsőként 1891 januárjában az Itáliában című szimfonikus költeményét mutatták be, amely nem részesült túl lelkes fogadtatásban, egy kritikus azt a reményét fejezte ki, hogy "nem találkozunk ezzel a művel többé a Filharmóniai Társaság műsorán". Nem járt jobban négy évvel később a Halál és megdicsőülés, majd 1897-ben a Till Eulenspiegel sem, utóbbiról egyenesen azt írták: "Ilyen zenei tótágast, összevisszaságot még nem komponált szabadlábon lévő muzsikus." Operái közül idehaza elsőként a korban hatalmas botrányt kavart Salomét lehetett látni 1907-ben, a boroszlói társulat vendégjátékaként. Magyarországon először három évvel később Elektra című operáját állították színre.

 Strauss többször látogatott Magyarországra, hogy műveit vezényelje, s Puccini mellett ő az egyetlen külföldi zeneszerző, aki a budapesti Operaházban saját darabját (Egyiptomi Heléna) személyesen tanította be.

Strauss kiváló dirigens is volt, a legenda szerint még vezénylés közben is tudott komponálni. 1919 és 1924 között a bécsi Staatsoper főzeneigazgatójaként működött. Élete utolsó évtizedében, 1949. szeptember 8-án Garmisch-Partenkirchenben bekövetkezett haláláig már csak a zeneszerzésnek és a vezénylésnek élt. Temetésén Solti György dirigált, aki nem sokkal korábban A rózsalovagot is vezényelte Münchenben, a zeneszerző 85. születésnapján.
A nemzetiszocializmus alatti szerepét, tevékenységét - 1933 és 1935 között a birodalmi zenei kamara elnöke volt, ő komponálta az 1936-os berlini olimpia hivatalos himnuszát - sokan sokféleképpen értékelték. A második világháború után széles körben elítélték, manapság inkább naivitását vetik szemére, mert azt gondolta, hogy ki tud maradni a politikából. A legendás karmester Arturo Toscanini karmester azt mondta: a zeneszerző Strauss előtt megemelem kalapom, az ember előtt pedig visszateszem.

A Budapesti Fesztiválzenekar Richard Strauss műveit játssza a Müpában
Fotó: Müpa

Strauss nagyra becsülte Mozart zenéjét, a Don Giovanni első felvonásának fináléjáról kijelentette: három saját operáját is odaadná, ha azt a néhány taktust ő írta volna. A legnagyobbra Wagnert tartotta, élete végén egy elkeseredett pillanatában azt mondta: "Wagnerrel a zene elérte csúcspontját. Én csak kullogok mögötte."
A zeneszerzőt, aki kétszer - 1927-ben és 1938-ban is - szerepelt az amerikai Time magazin címlapján, egyszerre ünnepelték és szidalmazták, a legenda szerint II. Vilmos német császár például azt mondta: ha már Richard, legyen Wagner, ha Strauss, akkor inkább Johann. A zenésztársadalmat is megosztotta, Igor Stravinsky bombasztikusnak és sziruposnak nevezte zenéjét, míg Pablo Casals úgy vélekedett, életművéből világosság, pontosság, rendkívüli művészet árad. Strauss maga azt mondta: "Meglehet, nem vagyok első osztályú zeneszerző, de elsőrangú másodosztályú igen".

Számos kitüntetése között megkapta a francia Becsületrendet, a brit Királyi Filharmóniai Társaság aranymedálját, több egyetem avatta díszdoktorává.

Születésének 150. évfordulójáról a világ számos országában megemlékeztek, a Magyar Állami Operaház a Strauss150 Fesztivál keretében hat operáját - köztük magyarországi bemutatóként Az árnyék nélküli asszonyt - tűzte műsorára, a dalszínház Andrássy úti épületében felavatták Kligl Sándor által készített mellszobrát. 2022-ben Richard Strauss műveiből tartottak zenei maratont a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar szervezésében.