Világszínvonalú a fiatal magyar táncművész-generáció

A Magyar Táncművészeti Egyetem táncművész szakirány színházitánc szakirányú  végzős hallgatóinak a Nemzeti Táncszínházban bemutatott fergeteges vizsgaelőadása akár a Broadway-n is zajos sikert arathatott volna.

A közönséget is magával ragadta a szuggesztív művészi produkció

Szuggesztivitás, férfierő, elszántság, a legkisebb impulzusokra is reagáló együttmozgás és összhang  jellemezte a Nemzeti Táncszínházban bemutatott vizsgakoncert-előadást, melyet a Magyar Táncművészeti Egyetem  táncművész szakirány színházitánc szakirányú  végzős hallgatói mutattak be június 7-én és 8-án. A közönség véget nem érő standing ovationnel jutalmazta a diákokat, jóllehet tudvalévő, hogy a hazai nézők ritkán fejezik ki rajongásukat állva a művészek felé. Ezúton is bátorítani szeretnénk mindenkit, tartsa meg ezt a kiváló szokását, hiszen szenvedélyes nép vagyunk és egy ilyen erős visszajelzés a művészeket is bátorítja. 

A műsor fő attrakciójának számító Hamilton című musical előtt a Chorus Line, Le Jazz Hot, Xoxo, A halál és lányka című produkciókat láthatta a közönség. 

A műsor felkészítő tanárai Kalmár Attila, Végh Krisztina, Darai Tamás, Túri Lajos Péter, Szőllősi Krisztina, Hajszán Kitti és Rácz Sándor mesterek voltak.

Részlet a Hamilton című musical előadásából
Fotó: Magyar Táncművészeti Egyetem/Csillag Pál

Az előadásról a Harangozó Gyula-díjas, Fodorné Molnár Mártát, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektorasszonyát kérdeztük:

– Egy színpadi záróvizsgára való felkészülés nagyon összetett, érdekes feladat. A végzős hallgatók egységesen rendelkeznek (egy) nagyon magas szintű technikai tudással, de az oktatóknak a vizsgadarabok kiválasztásánál a hallgatók személyiségét, egyéniségét is figyelembe kell venniük. Nagy elégedettséget okoz és nagyon jó eredmény születik, ha összetalálkozik a koreográfia és az előadó, ha a hallgató valóban olyan feladathoz és ezáltal lehetőséghez jut, amelyben megcsillanthatja technikai tudása legjavát és művészi képességeit. Természetesen a hallgató is érzi, ha „testhezálló” számára a feladat, még inkább motiválja és valóban „szárnyalni” fog.

A Bécsben élő Rácz Sándort nem kell bemutatnunk, a Broadway musicalszínésze, koreográfus és mestertanár, akinek koreográfiáját letisztultság és kifinomultság jellemezte. Egyetlen mozdulat sem volt túl sok, nyoma sem volt hatásvadászatnak, hanem professzionális, elegánsan visszafogott, ám sokat ígérő, forró levegőjű produkciót láttunk. A Chorus Line egy próbatáncot varázsolt elénk sorsdöntő pillanatokat megélő, izguló diákokkal és a világot jelentő deszkák kihívásai előtt álló fiatalok lelkesedésével.

Egyszerre volt félelmetes és magával ragadó

A halál és a lányka egyszerre félelmetes és mélyen elgondolkodtató feladat húszéves fiataloknak, mégis mesteri, magas művészi hőfokon érlelt produkció tárult szemünk elé: 

szembesülnünk kellett a halál hatalmának természetességével és azzal a ténnyel, hogy művészi keretek között a negatív tartalmú témák is lehetnek felemelőek, szívhez szólóak és katartikusak. 

Kifejezőerő, hajlékonyság, és bravúros technikai tudás jellemezte a kivitelezést, mellyel Kopiás Konrád Lukács és Csató Málna a szerepet megformálta. 

Csató Málna A halál és a lánykában
Fotó: Magyar Táncművészeti Egyetem/Csillag Pál

Lukács szerepének lényegét a távolságtartás és a sztoikus emelkedettség atmoszférájának megteremtése jellemezte. Felkészítő tanáruk Szőllősi Krisztina, a Győri Balett táncművésze és koreográfusa így reflektált az előadásra:

– Mindig is közel állt szívemhez Schubert A halál és a lányka című mesterműve, tudtam, hogy szeretném egyszer saját gondolataimmal, érzéseimmel színpadra adaptálni. Nagyon örülök, hogy ez megtörténhetett  a színházi szak végzős növendékeivel, akikkel öröm volt alkotni, létrehozni és üzenetet hagyni a nagyvilágnak. Kezdet és vég, élet és halál – az emberi lét szélsőségeit kutatja.

Kopiás Konrád Lukács a Hamilton előadásában
Fotó: Magyar Táncművészeti Egyetem/Csillag Pál

Fodorné Molnár Márta rektor azt is elmesélte, mely elvárások alapján képzik ki a növendékeket:

– Nagyon büszke vagyok egyrészt az Egyetem képzési struktúrájára, amely bármely szakirányon tanuló hallgatót nagyon sokféle táncformanyelvi tudásra készít fel. Ezt a sokszínűséget láthattuk a táncművész szak színházi tánc szakirányán végzők vizsgaelőadásán is, hiszen a tánc különböző formanyelvi ismeretein túl, az ének- és akrobatika tudásukat is bemutatták, amely tudás ma már elvárás, munkáltatói igény is. Az etalonnak számító párizsi Operaházban míg az egyik nap nagy klasszikus balettet játszanak, addig a következő este a legalternatívabb kortárs darab kerül előadásra. Így az Egyetem a hallgatóit erre a sokféle elvárásra készíti fel. S hogy ez a felkészítés mennyire sikeres, azt a nagyon magas számú szerződésajánlatok is bizonyítják.

A világ bármely híres színpadán megállta volna helyét az előadás

A Hamilton című musical főszereplője kétségkívül Kopiás Konrád Lukács volt, aki időközben a Madách Színház táncosaként is debütált:  

–  Az est sikerének titka a szellemi jelenlét, a résztvevők energiájának fókuszálása és a rengeteg próba volt, ami nem megspórolható. Ha a mű nem menne át az érési folyamatokon és verejték nélkül születne meg, nem lenne összhang a táncosok között, nem lenne ott a szükséges emelkedettség sem, így nagybetűs művészetről sem beszélhetnénk.

A végzős hallgatók világszínvonalú tudásról adtak számot
Fotó: Magyar Táncművészeti Egyetem/Csillag Pál

Végezetül megkérdeztük a balettművész, egyetemi tanár Fodorné Molnár Mártát, mit ajánl a táncos hallgatóknak, hogyan töltődjenek fel és maradjanak mégis formában egy szorgalommal átdolgozott, nehéz év után:

 - A táncművészetet választó fiatalok imádják azt, amit csinálnak és ez így van jól. Nekik egy-egy nyári nemzetközi kurzus nem egy kötelező feladat, hanem inspiráció és motiváció a következő tanévre és magára a táncművész pályára. De úgy gondolom, hogy azért két hét teljes kikapcsolódás, akár egy tengerparti vagy a hegyekben töltött nyaralás a barátokkal, a családdal, mindenképp jó és hasznos, ha lehetőség van rá.