Kislexikon

 

Amszterdami Szerződés - ASZ (Treaty of Amsterdam)
Az EU legutóbbi (az alapító szerződéseket) módosító szerződése, amelyet 1997. október 2-án írtak alá, és amely 1999. május 1-én lépett életbe. Az Amszterdami Szerződés többek között előremutató változásokat eszközölt a közös kül- és biztonságpolitika területén, jelentős döntéseket hozott a bel- és igazságügyi együttműködés szorosabbra fűzésében, az Unió szintjére emelte a foglalkoztatáspolitikát, valamint széleskörűen kiterjesztette az Európai Parlament döntési jogait.

Bretton-Woods-i rendszer
Az 1944-ben Bretton Woods üdülőhelyen megalapozott aranydeviza-rendszer. Lényege, hogy a tagvalutáknak a dollárral szemben páronként paritásértékeket határoztak meg, és a tagvaluták egymáshoz viszonyított értékét a dolláron keresztül állapították meg. Ilyen módon az egyes fizetőeszközöknek ún. fiktív aranytartalma volt, amely azt jelentette, hogy deklarálták a pénzegység aranytartalmát, de az aranyra konvertálás nem volt lehetséges. Az árfolyam a paritástól +/- 1%-kal térhetett el, nagyobb eltérés esetén a jegybankok kötelesek voltak beavatkozni. Ez az ún. jegybanki intervenció, amely azóta is az egyik legfontosabb nyíltpiaci művelet.

Delors-terv
1985-től az Európai Bizottság elnöke Jacques Delors lett, aki egyben a monetáris unió koncepciójának kidolgozásával megbízott munkacsoportot - az ún. Delors-bizottságot, amelynek Lámfalussy Sándor is tagja volt 1988 és 89 között - is vezette. A munka eredménye az 1989-ben kiadott Delors-terv, amely lefektette a Gazdasági és Pénzügyi Unió alapjait. A Delors-terv a pénzügyi unió megvalósítását a tőkeforgalom teljes körű liberalizációjával, a valuták korlátlan és visszafordíthatatlan konvertibilitásával, az árfolyamlebegési sávok megszüntetésével, a valutaparitások visszavonhatatlan rögzítésével, valamint a közös és egyetlen valuta bevezetésével tartotta lehetségesnek.

Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System - EMS)
Az ún. Giscard-Schmidt-javaslatra 1979-ben, az Egyesült Királyság részvétele nélkül létrehozott rendszer, amelynek fő célja az Európai Közösségen belüli árfolyam-stabilitás megteremtése volt. Három eszközre épült:
- ERM (Exchange Rate Mechanism, árfolyam-mechanizmus): a résztvevő valutákra a központi bankok kétoldalúan kölcsönös valutaparitásokat, ún. paritásrácsot határoztak meg. A lebegési sávot 1979-ben +/- 2,25%-ban állapították meg.
- ECU (European Currency Unit, európai valutaegység): az Európai Közösség összes valutájából a tagállamok gazdasági ereje szerinti súlyozással létrehozott valutakosár, azaz 12 valuta árfolyamának statisztikai egyesítésével létrehozott elszámolási egység. Az ERM árfolyam-mechanizmusa az ECU irányában is működött, tehát ettől az árfolyamtól sem lehetett a lebegési sáv korlátainál jobban eltérni.
- EMCF (European Monetary Cooperation Fund, Európai Monetáris Együttműködési Alap): a központi bankok beavatkozásaihoz (a lebegési sávok szélén kötelező intervencióhoz) a tagországok tartalékaiból létrehozott alap, amely rövid lejáratú, ECU-ben kibocsátott hitelekkel támogatja a rendszer működését

lebegési sáv
A valutaparitástól pozitív és negatív irányba megengedett százalékos eltérések (az ún. alsó és felső intervenciós pontok) közötti sáv. Amennyiben az árfolyam eléri a sáv valamelyik szélét, a jegybankok kötelesek beavatkozni (interveniálni), azaz a nyíltpiacon saját valuta vételével vagy eladásával pótlólagos keresletet, illetve kínálatot létrehozni, és ezzel a piaci automatizmusok révén az árfolyamot a lebegési sávba visszakényszeríteni.

Maastrichti Szerződés (Európai Uniós Szerződés)
1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá az EK akkori 12 tagjának kormány- és államfői. Az új szerződés jelentős változásokat hozott az integráció jellegében. A tagállamok a gazdasági integráció mélyítése érdekében elhatározták, hogy gazdasági és pénzügyi unióra lépnek, és legkésőbb 1999-ig közös valutát vezetnek be. A politikai integráció szorosabbra fűzése érdekében közös kül- és biztonságpolitika felállítása mellet döntöttek, és a bel- és igazságügy-politika területén is közös célokat fogalmaznak meg. A Maastrichti Szerződés vezette be az Európai Unió (European Union) elnevezést.

monetarizmus
A múlt század elején megjelenő, bár főbb ismérveiben már korábbi közgazdászok által is alkalmazott közgazdasági elmélet, amely a gazdaságban a pénz keresletének és kínálatának egyensúlyát helyezi a vizsgálódás középpontjába. A chicagói iskola képviselői fejlesztették tovább a 20. század folyamán, legismertebb képviselője Milton Friedman amerikai közgazdász.

olajválság
Az első olajválság idején (1973-75) a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tagállamok önálló döntéssel megnégyszerezték a nyersolaj árát, mivel a hetvenes évek elején a dollár értékvesztése (leértékelődése a márkával illetve a jennel szemben) és az import élelmiszerek és iparcikkek drágulása következtében az értékesített olaj árának vásárlóértéke radikálisan csökkent. Az olaj értékének kereskedelmen belüli súlya a nagyarányú áremelkedés hatására növekedett, ami összezavarta az Európai Közösségen belüli kereskedelmet. A második olajválság (1979-83) idején a Perzsa-öbölben kialakult háborús konfliktus következtében emelkedtek az olajárak ismét a magasba, a 70-es árszint nyolcszorosára. Ez újabb zavarokat okozott világszerte a gazdasági folyamatokban, és az európai integráció folyamatát is tovább hátráltatta. Az olajválságok teljes időszaka kedvezett az euroszkepszis, azaz az integrációellenes hangulat kialakulásának.

valutaparitás
Két valuta között kölcsönös megállapodás révén deklarált, rögzített árfolyam. Míg a dollár-standard rendszerben valamennyi résztvevő valuta árfolyamát a dollárral szemben rögzítették (dollár-paritásokat határoztak meg), addig az Európai Monetáris Rendszeren belül működő árfolyam-együttműködési mechanizmusban résztvevő valamennyi valutának az összes többivel szemben meghatározott paritása van (ez a pritásrács).

Werner-bizottság
Az 1969-es hágai csúcson már konkrétan felmerült a gazdasági és pénzügyi unió létrehozása, sőt a terv megvalósítására önálló bizottságot hoztak létre. Az ún. Werner-bizottság 1970-ben készült el javaslatával. Eszerint 1971 és 1980 között több szakaszban jött volna létre a gazdasági és monetáris unió, amely kezdetben a közösségi valuták egymáshoz viszonyított +/- 1%-os ingadozási sávban tartásával indult volna, majd a sáv fokozatos szűkítésével jutottak volna el az árfolyamok teljes szűkítéséhez. A Werner-terv megvalósítását azonban már a kezdeti fázisában elsöpörte a Bretton Woods-i rendszer teljes szétesése1971 és 1973 között, valamint az 1973-ban kitört olajválság és annak minden következménye.