Gutaütés akkor következik be, amikor az agy vérellátása valamilyen okból zavart szenved (ischémiás stroke), illetve ha egy ér elpattan az agyban (vérzéses stroke). A betegség itthon minden évben körülbelül 9600 ember esetében végződik halállal, míg többezer betegnél hosszú távon egészségkárosodás marad fenn.
A stroke kialakulásában a nem befolyásolható tényezők közül meghatározó szerepet játszik a genetika, az életkor és az etnikai hovatartozás. Friss kutatásokból pedig egyre több befolyásolható rizikófaktorra is derül fény, az étrendtől kezdve a lakóhelyig.
A legfőbb kockázatot az alábbi hét tényező jelenti:
1. Zsírban gazdag étrend
Ugyanazok az élelmiszerek, amelyek fokozzák a szívinfarktus kockázatát (vörös húsok, olajban sült ételek) növelik a stroke esélyét is. Az Amerikai Stroke Szövetség februári nemzetközi kongresszusán az Észak-Karolina Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy a zsírban gazdag ételeket fogyasztó, változókor után lévő nőknél 40 százalékkal nőtt meg a stroke kockázata a zsírszegény ételeket fogyasztókhoz képest.
A feldolgozott élelmiszerekben, például a péksüteményekben és rágcsálnivalókban megtalálható transzzsírok különösen ártalmasak: napi hét gramm transzzsír elfogyasztása a kockázat 30 százalékos növekedését vonta maga után.
Ezzel szemben a mediterrán étrend csökkentheti a stroke rizikóját. Fogyasszunk sok zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, halat, olívaolajat, dió- és mogyoróféléket, de csökkentsük a vörös hús- és az édességadagot.
2. Egyedülálló családi állapot
Ha egy férfi szeretné csökkenteni a stroke kockázatát, nősüljön meg. Az izraeli Tel Avivi Egyetem kutatói több mint 10 ezer férfi vizsgálata alapján megállapították, hogy a negyvenes-ötvenes éveikben házas férfiaknál 64 százalékkal alacsonyabb volt a stroke kockázata a következő 34 évben, mint az egyedülállóknál. Az összefüggés az egyéb tényezőkkel, mint a társadalmi-gazdasági helyzet, a vérnyomás és a dohányzással való korrekció után is fennállt.
Egy dolog azonban elengedhetetlen: a házasságnak boldognak kell lennie. A boldogtalan házasságban élő férfiak kockázata ugyanis megegyezik az egyedülállókéval.
3. Boldogtalanság
A boldogság gyógyír a szív- és érrendszernek. A Texasi Egyetem kutatóorvosai 2001-ben arról számoltak be, hogy a jó hangulat és a pozitív hozzáállás megvédi az időseket a stroke-tól. Minden apró boldogság számított: a boldogságot mérő skálán minden pontnyi emelkedés 41 százalékos rizikócsökkenést jelentett a férfiak, és 18 százalékost a nők esetében.
Ha épp nem is vagyunk boldogok, ne veszítsük optimizmusunkat. A kutatók szerint a pozitív emberek gyakrabban fordulnak orvoshoz, mozognak és maradnak egészségesek, ezek pedig mind megvédenek a stroke-tól.
4. Elhízás
A túlsúly jelentős kockázatot jelent a stroke szempontjából, állítják a Minnesota Egyetem kutatói, akik több mint 13 ezer amerikait követtek nyomon 19 éven át. A legmagasabb BMI-vel rendelkező emberek esetében a stroke kockázata 1,43-2,12-szerese volt a soványakhoz képest.
Az összefüggés oka, hogy a stroke egyes kockázati tényezőit az elhízás rontja. Az adatok szerint a két fő bűnös a magas vérnyomás és a cukorbetegség.
5. Dohányzás
A dohányzás az Amerikai Szív Szövetség (AHA) szerint közel kétszeresére növeli a stroke kockázatát. Szerencsére a leszokás még erős dohányosok esetében is alapszintre csökkenti a rizikót. Egy 1998-as vizsgálat szerint az exdohányosok kockázata a leszokás után öt évvel a nemdohányzókénak felelt meg.
6. Ha valaki feketének született
Sajnos nem minden rizikófaktor befolyásolható. A fekete bőrűeknél kétszer gyakoribb a stroke, mint a fehéreknél, és az afroamerikaiak gyakrabban is halnak bele a gutaütésbe. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a feketéknél gyakoribb a cukorbetegség és a magas vérnyomás.
7. Ha nőnek születtél
A nőknek szintén fokozott kockázattal kell számolniuk. A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy a 35-64 év közötti nőknél háromszor magasabb a stroke esélye, mint a velük egykorú férfiaknál, mivel a középkorú nőknél nagyobb a hasi zsírszövet mennyisége, ez pedig a stroke egyik rizikófaktora.