Radikálisan át kell alakítani a egészségügyi intézményrendszert

Egyetemi professzorok és neves szakemberek állítottak fel diagnózist a hazai egészségügyről "A magyar egészségÜGY - Társadalmi gazdasági megfontolások és ágazati véleménytérkép" című könyben, melyben nem receptköteles megoldásokat javasolnak a hazai egészségügy átalakítására.

A magyar társadalomban makacsul tartja magát az a vélemény, mely szerint kiugróan sokat költünk az egészségügyre. A közhiedelemmel ellentétben azonban a hazai egészségügyre fordított kiadások a nemzetközi gyakorlattal összehasonlítva nem számítanak magasnak. A halálozási mutatók ugyan javultak az elmúlt években Magyarországon, de annak a valószínűsége, hogy egy magyar férfi 65 éves kora előtt szív- és érrendszeri betegségben meghal, még mindig három és félszeres az EU15-ök országaihoz képest.

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vizsgálnak neves szakemberek, egyetemi professzorok "A magyar egészségÜGY - Társadalmi gazdasági megfontolások és ágazati véleménytérkép" címmel most megjelent könyvben, amelynek kapcsán a Magyar Tudományos Akadémián a Magyar Egészségügy Tudományos Bizottsága által csütörtökön konferenciát rendeztek.

"Polgárháborús helyzetek" voltak az egészségügyben, ezért mostanáig azzal foglalkoztak, hogy az év végéig az ágazat működőképességét biztosítsák - összegezte az elmúlt hónapokat Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a konferencián. Az államtitkár szerint azonban rövidesen megkezdődik a népegészségügyi intézményrendszert radikálisan átalakító munka, aminek tartalmaznia kell a háziorvosi rendszer újragondolását és az alapellátás finanszírozását is - tudtuk meg az MTI értesüléseiből.

A könyv szerzői a konferencián a hazai egészségügy "betegségeiről" beszéltek. Kopp Mária, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, egyetemi tanár szerint a magyar egészségügyi reformok sorozatos kudarcának oka a rendszerszemlélet hiánya. "Minden további reformkísérlet kudarcra van ítélve, ha a jelenleg működő rendszer egyes elemeinek átszervezésével foglalkozik" - hangsúlyozta a szakértő.

A MTI információi szerint a könyv szerzői közül Ádány Róza professzor, a DEOEC népegészségügyi karának dékánja szerint baj van az egészségügyi ráfordítások mértékével és azok hasznosulásával is. A hazai alapellátás a prevenciós szolgáltatásokra mind strukturálisan, funkcionálisan mind finanszírozási szempontból is felkészületlen és alkalmatlan az alapellátás. A fejkvóta-finanszírozás nem ösztönöz jobb teljesítményre, és nincsenek egészséghatás-vizsgálatok, továbbá hiányzik a tudomány és a politika párbeszéde is. Európai összehasonlításban az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben súlyos szakadék mutatkozik az unión belül, törés látszik a közösséghez újonnan csatlakozottak és az EU15-ök között, de Magyarországon belül is nagyok a térségi és társadalmi egyenlőtlenségek.