Mobiltelefonnal harcol az ENSZ az AIDS ellen

A mobiltelefon lehet az egyik legfontosabb fegyver a HIV/AIDS elleni harcban, mert az eszköz segítségével több embert érhetnek el a tanácsadók - állítja az ENSZ AIDS ellenes hivatala.

A viszonylag új technika jelentős szerephez juthat azon a földrészen, ahol rossz körülmények között, zilált infrastruktúra mellett működnek az egészségügyi intézmények - nyilatkozta a UNAIDS igazgatója, Michel Sidibe.

"Beszélhetünk a különféle politikákról, a kapacitásnövelésről, de egyedül egy intézmény-alapú megközelítéssel lehetetlen leküzdeni ezt a járványt" - állítja.

Nigéria egyik legnagyobb mobilszolgáltatója már elindított egy ingyenes programot, amely a telefonálókat a HIV/AIDS ellenes szervezetek tanácsadóihoz kapcsolja.

"Lenyűgöző kezdeményezés" - véli Sidibe. "Az az előnye, hogy el sem kell menniük otthonról egy kórházba, ahol esetleg megbélyegeznék őket. Ingyenes beszélgetést és szakértői tanácsot kaphatnak, ami segíthet a döntéshozásban." Intenzív alapképzéssel és mobiltelefonnal felszerelkezve a helyi szociális munkások részt vehetnének az egészségügyi szolgáltatórendszerben.

Az éveken keresztül a Szaharától délre fekvő országokba áramló, a HIV/AIDS elleni harcot támogató pénzforrások ellenére továbbra is ezt a térséget sújtja a leginkább a járvány a világon, innen kerül ki a HIV-fertőzöttek 67 százaléka.

"Először a közösségen alapuló megközelítéseket kell megvizsgálni, és a nem hagyományos eszközök között kel keresgélni" - nyilatkozta Sidibe a nemrégiben Nigériába tett látogatása alatt. A vezető szerint itt az ideje, hogy a gazdasági, politikai és társadalmi nehézségektől sújtott Afrika visszatérjen az alapokhoz. "Nem hiszem, hogy az afrikai országokban megvárhatjuk, amíg elég szakember lesz. Ideje, hogy kapacitásaink megerősítésével másképp használjuk fel a modern technikát."

Afrikának, ahol az óriási szegénység ellenére viszonylag nagy számú mobiltelefon előfizető van, előnyt kellene kovácsolnia a digitális forradalomból, hogy széles tömegeket lehessen elérni.

"Ez valami olyan, amit el kell kezdenünk Afrikában utánozni. Ne feledjük, hogy Afrikában több mobiltelefon van, mint Észak-Amerikában" - tette hozzá Sidibe.

Nigériában több mint 70 millió mobiltelefon előfizetőt regisztráltak, ami azt jelenti, hogy minden második embernek van mobilja. A nigériai Kaduna és Ondo tartományokban kísérleti programokat indítottak a mobiltelefon használattal kapcsolatban. A falusi szociális munkásokat, akik többsége csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, arra tanították, hogyan lehet felismerni az enyhébb betegségek tüneteit. A dolgozók a falvakat járva megvizsgálják a betegeket, és mobiltelefonon felhívják a legközelebbi kórházban dolgozó képzett egészségügyi szakdolgozókat, akik telefonon lediktálják a diagnózist és a receptet.

"A közösségi egészségügyi munkások egy mobiltelefonnal indulnak útnak, amin keresztül egy központi referencia-kórházzal tarthatják a kapcsolatot, lázat mérhetnek... és az intézményekben dolgozó orvosok tanácsot adnak nekik a beadandó gyógyszerekről" - számol be Sidibe. "E megközelítések együttes használatával javíthatjuk az információs rendszereket, és a szegény közösségekre is kibővíthetjük a szolgáltatást."

A megelőző intézkedések ellenére, amelyekkel a szakember szerint 400 ezer új fertőzést sikerült megelőzni az elmúlt nyolc évben a kontinensen, 2008-ban a Szaharától délre fekvő országokban regisztrálták a legtöbb új fertőzést. A fertőzöttek többsége szexmunkás, kábítószerfogyasztó vagy homoszexuális. Nigériában, Afrika legnépesebb országában hárommillió HIV-fertőzött él, ami a lakosság alig öt százalékát teszi ki.

Sidibe azért látogatott Nigériába és Dél-Afrikába, mert a két gazdasági óriás felel az összes HIV-fertőzés több mint 50 százalékáért Afrikában.