Az American Journal of Epidemiology (Amerikai Járványügyi Szemle) című újság decemberi számában megjelent tanulmánya a gyermekkori környezeti dohányfüst és a korai emfizéma kapcsolatát vizsgálta nemdohányzókban. A CT-vel vizsgált emfizémás résztvevők közel felének családjában volt legalább egy dohányos. A gyermekkori passzív dohányzásos esetek kiterjedtebb, mintegy 20 százalékos tüdőkárosodást mutattak, összehasonlítva a nemdohányzó családokban élők (átlagosan 17 százalék).
A tudósok 1781 nemdohányzó, szív- és érrendszeri betegségben nem szenvedő, Észak-Manhattanben és Bronxban élő beteg CT-leletét vizsgálták át. "Képesek voltunk különbséget tenni a résztvevők CT-felvételei között, attól függően, hogy gyermekkorukban dohányzó, vagy nemdohányzó családban éltek" - nyilatkozta Dr. Gina Lovasi, a kutatás vezetője. "A dohányfüst néhány káros hatása rövidtávú, azonban ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy vannak évtizedekig fennálló tüdőhatások is."
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a környezeti dohányfüst befolyásolja a születés környéki, és a gyermekkori egészségi állapotot, valamint, hogy a felnőttkori dohányzás csökkent légzésfunkcióhoz vezet. Dr. Lovasi megjegyezte azt is, hogy az emfizéma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség 2020-ra világszerte a harmadik halálok lesz a daganatok és a szív-érrendszeri betegségek mögött.