Hogyan függnek össze alvási szokásaink génjeinkkel?

A pacsirta típusú ember korán kel, öltözik, megreggelizik és energikusan elindul munkába, azonban este 10-11 körül már mágnesként vonzza az ágy. A bagoly típus ezzel szemben 10-11 óra körül támolyog elő ásítozva, és első útja a kávéfőzőhöz vezet. Ő csak este 6 után pörög fel igazán, és jóval éjfél után fekszik le. Vajon miért különbözünk alvási szokásainkban?

Alvási (és ébredési) szokásaik alapján az embereket két csoportba sorolhatjuk: a pacsirta típusúak korán kelnek, testhőmérsékletük reggel magas, kora délután elérik aktivitásuk csúcsát, és általában már jóval éjfél előtt ágyban vannak. A baglyok hozzájuk képest 1-6 óra csúszásban vannak, sokan közülük csak estefelé kezdenek feléledni, és csak hajnalban fekszenek le. A pacsirta típus legjellemzőbb képviselője a hajnalban kelő gazdálkodó, míg a bagoly típusé az éjszaka alkotó művész. Az emberek 60 százaléka viszont a két típus keveréke.

Hogyan lesz valakiből pacsirta vagy bagoly?

Embertársainknak csupán 0,3 százaléka tartozik a valódi hajnali pacsirták közé, ők azok, akik az általánosnál jóval korábban kelnek és fekszenek. Ha csak egy-két óra eltolódásról van szó, az az együttélés szempontjából általában nem okoz gondot, azonban ha valaki például hajnali 2-3 óra körül kel és este 5-6 órakor fekszik, komoly szocializációs problémákkal találhatja szembe magát.

A pacsirtaság részben genetikai okokra vezethető vissza. Azok az emberek, akik az ún. Period3 gén hosszabbik változatát hordozzák, nagyobb valószínűséggel lesznek koránkelők, míg a rövidebb változattal rendelkezők gyakrabban sorolhatók a bagoly típusba.

A statisztikák szerint a férfiak között ősszel és télen csaknem kétszer annyi pacsirta születik, míg a tavasszal és nyáron világra jöttek között több a bagoly.

A nőknél a születés évszaka nem meghatározó, de elmondható, hogy körükben a pacsirta típus sokkal gyakrabban fordul elő, aminek ennek valószínűleg hormonális okai vannak.

Érdekesség, hogy a születés napszaka is befolyásolhatja alvási szokásainkat: az éjszaka születettek nagyobb valószínűséggel lesznek baglyok, míg a nappal világra jöttek inkább pacsirtákká válnak.

Eltérő agyműködés, ellentétes karakterjegyek

A pacsirtáknál általában a bal agyfélteke dominál: nekik jobban megy a beszéd, a racionális, a logikus és analitikus gondolkodás, ügyesebbek a finommozgások terén és inkább végrehajtó típusúak.

Velük szemben a baglyoknál inkább jobb agyféltekei dominanciát figyelhetünk meg. Jellemzően kreatívabbak, átfogóbban gondolkodnak, jobb a vizuális képzeletük, de jobban jellemző rájuk a szorongás és a depresszió is.

Akiknél télen jelentkezik az úgynevezett szezonális depresszió, az agyi aktivitás szintén eltolódik a jobb agyfélteke irányába, és ebben az időszakban általában ők is később térnek aludni.

Általánosságban elmondható, hogy a pacsirták lelkiismeretesebbek, megbízhatóbbak, érzelmileg kiegyensúlyozottabbak, mint a baglyok, akiknek intelligenicájához gyakrabban társul lázadás, felelőtlenség és nonkonformizmus.

Mennyi alvásra van szükségünk?

Az újszülöttek naponta mintegy 17-18 óra alvást igényelnek, míg a kisgyermekek 10-11 órát töltenek pihenéssel. A felnőttek átlagosan 7-8 órát alszanak naponta, azonban az alvásszükséglet nagyon tág határok, 3 és 12 óra között változhat. A kor előrehaladtával az alvásigény csökkenhet, az idősebbek gyakran csak naponta többször szundikálnak. Az alváskészség hajnalban és kora délután magasabb, mediterrán országokban az utóbbi a szieszta ideje. A 7 óránál kevesebbet alvók körében gyakrabban fordul elő az elhízás, mivel az alvásmegvonás megzavarja az étvágyat szabályozó leptin és ghrelin hormonok termelődését. A túl keveset vagy rendszertelenül alvóknál emellett gyakrabban fordul elő vastagbélrák, emlőrák, cukorbetegség és szívbetegség is. A koránkelőknek viszont többször magas a vérnyomása és nagyobb valószínűséggel szenvednek érelmeszesedésben.