Mi zajlik a testünkben, amikor támad a hideg?

Mi történik a szervezetünkkel hidegben? Milyen testi folyamatokat takar a megfázás? Miért leszünk náthásak, és tulajdonképpen mi folyik az orrunkból?

"A megfázásos tünetek alapja, hogy a hideg és a száraz levegő hatására sérül a nyálkahártyánk: megduzzad, összehúzódnak a benne futó erek, csökken az oxigénfelvétel és -szállítás a véráramban. A sérült nyálkahártyán a vírusok könnyebben megtapadnak és elszaporodnak. Ehhez társulhat még időnként a bakteriális felülfertőzöttség is" - magyarázza dr. Deák Valéria sportorvos.

Miért vacogunk, ha fúj a szél?

Testünknek, szerveinknek meg van a maguk optimális hőmérséklete és páratartalma. Az őszi-téli hidegek illetve az ilyenkor jellemző száraz levegő pedig messze van az ideális értékektől - mondja a doktornő. Az emberi test állandó hőmérséklete 36 és 37 Celsius-fok. Ha ennél 8-10 fokkal alacsonyabb a külső hőmérséklet, azt még nem érezzük kellemetlenül hidegnek, mert testünket az általa termelt magasabb hőmérsékletű levegőréteg veszi körül. Ezt hőköpenynek is nevezzük, ami a levegő jó hőszigetelő hatása miatt melegen tart.

Amikor azonban fúj a szél - vagy nedves a ruhánk, a bőrünk - ez a hőköpeny megbomlik, és már a testünkhöz képest néhány fokkal hűvösebb levegőt is hidegnek érezzük, fázni kezdünk. Különösen igaz ez késő ősszel-télen, amikor az arcunk az egyetlen fedetlen testrészünk, amit csak a hőköpenyünk véd. Ezért hűl le először az orrunk, hiszen azt éri legkevésbé a test felületéről felszálló meleg levegő. Az erős, hideg szelek elfújják arcunk elől a hőköpenyt, ezért fordulhat elő, hogy a 15 fokos levegőt sokkal hűvösebbnek érzékeljük.

Miért folyik az orrunk?

A megfázás az orrnyálkahártyánk duzzanatával jár. Az orr igen jelentős szűrőállomása az emberi szervezetnek: egyrészt valamelyest felmelegíti és nedvesíti a rajta áthaladó levegőt, az apró szőröcskéivel pedig kiszűri és megköti a nagyobb szennyeződéseket - magyarázza a doktornő. Ez az "előkezelt" levegő jut aztán a tüdőbe, és emiatt egészségesebb orron át lélegezni, mint szájon, hiszen a szájon át vett levegő hűvösebb, szennyezettebb, jobban megterheli a tüdőt.

Az orr tehát mindent megtesz annak érdekében, hogy a levegőben lévő kórokozók ne jussanak be a szervezetbe. Amikor nyálkahártyáján vírusok telepszenek meg - például amelyek a nátháért vagy az influenzáért felelősek -, az immunrendszer támadásba lendül, és az orr apró mirigyei híg, víztiszta váladékot termelnek. Ez a váladék arra szolgál, hogy a kórokozót kimossa, eltávolítsa a szervezetből. Az orrmirigyeink egyébként alaphelyzetben is napi egy liter víztiszta folyadékot is termelnek, ennek nagy része azonban az orrüreg hátsó nyílásán keresztül lecsurog a garatba, anélkül, hogy észlelnénk.

Amennyiben az orr bakteriálisan felülfertőződik, a váladék színe és állaga megváltozik: sűrűbb lesz, a színe pedig a korokozó típusától függő. Ilyenkor a váladék már hosszabb időt töltött a szervezetben, és különféle bomlási folyamatok mentek végbe benne.

Hidegallergia, fogvacogás, libabőr

Sok embernél víztiszta orrfolyással jár már az is, hacsak kilép a hideg levegőre. Ez allergiás jelenség, de ebben ilyenkor az inger maga a hideg. Súlyosabb esetekben mindehhez bőrtünetek is csatlakozhatnak: viszketés, bőrfájdalom, bőrpirosság, bőrgyulladás, felhólyagosodás, kisebesedés a hideggel érintkező felületeken, leggyakrabban a végtagokon és az arcon, de a test bármely területén előfordulhat.

A hidegallergiások száma ugyan folyamatosan nő, de azért ez még mindig keveseket érintő probléma. A libabőr jelenségét viszont mindenki ismeri. Az állatvilágban a szőrzet felborzolása kiváló szigetelőréteg, gátolja a test hővesztését, az embernél azonban a megemelkedő szőrszálakból nem alakul ki védőréteg, hiszen majdhogynem csupaszok vagyunk.

Sokkal hatásosabb hőtermelő folyamatunk a vacogás: az izmok nem akaratlagos gyors összehúzódásának hatására ugyanis hő termelődik. A hangjelenséggel is járó vacogás pedig a rágóizmok remegése.